Heti Új Szó, 2004. április-június (10. évfolyam, 14-26. szám)
2004-04-02 / 14. szám
A HÉTEN TÖRTÉNT CDHETIÚJSZÓ, 2004. április 2., péntek ITTHON Hét új taggal bővült a NATO. Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia kormányfői hétfőn Washingtonban ünnepélyesen letétbe helyezték a csatlakozási okmányokat, és ezzel hivatalosan is az Észak-atlanti Szövetség tagjai lettek. Ez volt a NATO 55 éves történetének eddigi legnagyobb bővítése: a világ legerősebb katonai szervezetének most 26 tagja van. Az 1949-ben 12 európai és észak-amerikai állam szövetségeként alakult NATO eddig öt hullámban bővült, 1952-ben csatlakozott Görög- és Törökország, 1955-ben a Német Szövetségi Köztársaság, 1982-ben Spanyolország, 1999-ben Magyarország, Csehország, és Lengyelország. A Szovjetunió szétbomlásával, megszűnt a NATO létrehozásának fő oka, de a szervezet új kihívások előtt áll mint a terrorizmus, a nemzetközi szervezett bűnözés az ember és kábítószer-csempészet. Az ezekhez való alkalmazkodás jegyében megkezdte átalakulását és új stratégiája kidolgozását, ezért az Európán kívüli válságokban gyorsan bevethető, tengeri, légi, és szárazföldi kapacitással, de különleges egységekkel is rendelkező haderő felállításán dolgozik. A Pentagon is tervezi védelmi stratégiájának megváltoztatását, ennek egyik eleme, európai nagy katonai bázisainak bezárása, és kisebb támaszpontok kiépítése többek közt Romániában is. Bukaresti lapértesülések szerint két amerikai támaszpontot alakítanak majd ki. Románia csatlakozása valószínűleg a jelenleg 999 millió dolláros védelmi kiadások növekedékésével jár majd, ugyanis a most csatlakozó országok közül Romániának van a legnagyobb hadereje, de hadifelszerelése többnyire elavult, légiereje felújításra szorul, és nagyarányú haderőreformot kell végrehajtania, ennek egyik eleme a hivatásos hadsereg kialakítása. NATO tagállam lett Románia Képviselőházi NEM az autonómia tervezetre Nemet mondott a székelyföldi autonómiáról szóló elképzelésre a parlament képviselőháza, amely kedden megszavazta az illetékes szakbizottság elutasító jelentését. Az RMDSZ 27 tagú képviselőházi frakciójának 22 tagja voksolt a jelentés elfogadása ellen, a magyartól eltérő nemzeti kisebbségek csoportjának egyik tagja volt az, aki tartózkodott. Az RMDSZ parlamenti frakciója a visszautasítás ellen szavazott, jelezve "a szövetség programjában szereplő autonómia iránti elkötelezettséget", ugyanakkor elutasítva a hangnemet, amelyet a PRM képviselője engedett meg magának, aki a törvényjavaslat készítőit bűnözőknek és terroristáknak nevezte. Tranzitországnak használják Romániát a terroristák Radu Timofte, a SRI igazgatója kijelentette, az Irakból, Afganisztánból, Pakisztánból érkező Románián átutazó személyek közül néhányan kapcsolatban állnak terrorista hálózatokkal, köztük az al-Kaidával is. Az év eleje óta több ilyen személyt kitoloncoltak az országból. Autonómia konferenciát tartanak Szovátán Az európai autonómiákról tartanak konferenciát a héten Szovátán. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács meghívására a Szováta szálló vendége Andreas Gross mellett Christoph Pann, a dél-Tiroli autonómia egyik vezetője, ezenkívül más európai autonóm területek képviselői is. Az Autonómia konferencia célja itthon megismertetni a különböző működő európai autonómia formákat. Párbeszéd a jövőért címmel intézett felhívást Markó Béla szövetségi elnök a történelmi magyar egyházakhoz, a civil társadalmi szervezetekhez, valamint az RMDSZ platformjaihoz annak érdekében, hogy együtt vegyenek részt a Szövetség programját kialakító párbeszédben. A szövetségi elnök kifejtette, a konzultációsorozat keretében kezdetben mintegy 10 platformmal, 21 civil szervezettel, 11 ifjúsági szervezettel, 9 egyházzal és több vállalkozói szervezettel tanácskoznak a következő négy év cselekvési prioritásairól, ez a lista azonban mindvégig nyitott marad, így más civil szervezetek jelentkezését is várják. Pert nyert az NRP a kétnyelvű táblák ügyében Másodfokon nyert a Nagy-Románia Párt a kormány ellen a bukaresti táblabíróság közigazgatási osztályán indított perben, amelynek során a kétnyelvű helységnévtáblák ellen szállt síkra. Az NRP beadványában azon két kormányhatározat ellen emelt kifogást, amely a kétnyelvű helységnévtáblák felállítását szabályozta. Az NRP szerint a két határozat merénylet a hivatalos román nyelv ellen: elfogadásukkal a román kormány az RMDSZ szavazataiért cserébe "ősi román megnevezéseket adott el a bécsi döntés és a horthysta megszállás alatt használtakért". Gheorghe Funar polgármester átiratban kérte a prefektúrát, hogy Kolozs megyében távolítsanak el minden kétnyelvű helységnévtáblát. Az RMDSZ politikusai szerint a szóban forgó kormányrendelet érvényben van, amit nem fognak manden népszámlálást követően megváltoztatni. A VILÁGBAN Az orosz Állami Duma elítélte a NATO bővítést Az orosz parlament alsóháza nyilatkozatban ítélte el a NATO bővítését. A döntés szerint ez nem segíti elő a stabilitás és a biztonság megerősítését Európában. Az orosz képviselők úgy vélik, hogy a NATO megőrizte támadó jellegét, továbbra is igyekszik jelen lenni és erővel befolyásolni a világ különböző pontjain. Az Állami Duma arra kérte Putyin elnököt, hogy hívja össze a nemzetbiztonsági tanácsot, és tekintsék át, miként telepíthetnének védelmi fegyverzetet a NATO-tagállamokkal kis orosz területekre. Orbán Viktor szerint a MÁÉRT-et május 1. előtt össze kellene hívni A Fidesz szerint a Magyar Állandó Értekezletet még Magyarország uniós csatlakozása előtt össze kellene hívni, hogy a magyarság képviselői megvitathassák az új helyzetből fakadó teendőket. Erről Orbán Viktor pártelnök beszélt azután, hogy Budapesten tárgyalt Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetőjével. Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra is, hogy a miniszterelnök nyilvánosság előtt tett ígérete , elllenére a kárpátaljai magy, a mai napig nem kapták meg az elmúlt évre járó oktatásinevelési támogatást. Robbantáshullám Üzbegisztánban Az elmúlt napok robbantás-sorozatában 42-en vesztették életüket. A taskenti kormány a szélsőséges muzulmán szervezeteket vádolja a merényletekkel. Az Egyesült Államok bejelentette, segít Üzbegisztánnak kideríteni, hogy melyik terrorista csoport felelős az erőszakért. A volt szovjet köztárság Amerika egyik legfontosabb szövetségese szeptember 11-e óta, amikor engedélyezte légtere és támaszpontjai használatát Afganisztán elfoglalásához.