Heti Új Szó, 2006. április-június (11. évfolyam, 14-26. szám)
2006-04-07 / 14. szám
HETI ÚJ SZÓ Második fordulón dől el, ki lesz a fényi polgármester Az elmúlt vasárnap időközi polgármesterválasztást tartottak két Temes megyei községben, Perjámoson (Rodica Boancas elegendő szavazatot kapott a tisztség elfoglalásához), illetve Fényen, amelyhez a magyar többségű Torontálkeresztes is tartozik. Itt nem kevesebb, mint hét pályázó jelentkezett e polgármesteri tisztség betöltésére. Mészáros István - akit olvasóink az előző lapszámunkban vele készült interjúnkból is megismerhettek - az RMDSZ jelöltje, kétszáz szavazattal az egyik továbbjutó a vasárnap sorra kerülő második fordulóra. Vetélytársa Miomir Dobrivoi Cizmaş, aki a D. A. Szövetség /PNL és PD/ színeiben pályázik a polgármesteri székre 275 voksot összesített. A másik, öt jelölt, a nagyrománia (80 voks), a szociáldemokrata (38), a konzervatív (41) és a parasztpárt (58) jelöltje valamint egy független (167) kiesett a versenyből. Varga István a Megyei Választási Bizottság RMDSZ-es képviselője elmondta, hogy a választások zavartalanul zajlottak, össze 859-en jelentkeztek véleményük kinyilvánítására, ez a lakosság csaknem 64 százaléka. Ebből 579 főnyi és 280 torontálkeresztesi lakos. Torontálkeresztesen, az első forduló alkalmával a választók fő szempontként említették, hogy a megválasztott polgármester legyen közülük való, aki ismeri gondjaikat, elkötelezett irántuk, és megfelelően felkészült a feladat teljesítésére. Olyan embert szeretnének a község élére, aki átélte velük azt a megpróbáltatást, amit az elmúlt évi árvíz okozott, és abban a helyzetben is bebizonyította, hogy szolgálni akar, és ha kell, képes áldozatot hozni honfitársaiért. Az összedőlt házak helyére egyaránt újakat építettek Fényen és Torontálkeresztesen, de a lelkekben mély nyomot hagyott a katasztrófa. Sokan - és nem egyszer jogosan - érezhetik úgy, hogy nemcsak a víz, de az igazságtalaság áldozatai is ők, hiszen nem mindenki költözhetett új házba, sokan a régit kell javítgassák, ám az átázott, megkárosodott házak soha nem lesznek olyanok, mint mondjuk a szomszédé, amely teljesen újonnan épült. Meg aztán sok sérelem okozója volt - mint ahogyan ez szinte elkerülhetetlen ilyen esetekben - a segélyek elosztása is. Ez külön teher lehet az újonnan megválasztott polgármester számára, hiszen sok türelem és emberség kell ahhoz, hogy polgártársai lelkileg is egyensúlyba jussanak, megbékéljenek önmagukkal és egymással. Lajos János, a leköszönt polgármester, akivel a torontálkeresztesi szavazókörzetben találkoztunk, maga is arról beszélt, hogy még hosszú ideig megoldásra váró gondok maradtak az árvíz után, amely megnehezíti majd utódjának a munkáját is. A megerősítésre váró házak, véleménye szerint még elhúzódó fejfájás okozója lesz, mivel az építők elvonulnak, s a gond itt marad a polgármester nyakán. Továbbra is nehézséget jelent hogy nem lehet dolgozni, az első ásónyom után fakad fel a víz. Minden nehézség ellenére szerinte Mészáros István bebizonyította, hogy alkalmas e tisztségre, ragaszkodik szülőfalujához és jól ismeri az egész vidék sajátosságait, az embereket is, tud közeledni hozzájuk, úgy gondolom elfogadják a más nemzetiségűek is - állapította meg Lajos János esetleges utódjáról. Balázs Antal, a szavazóhelyiségből kijövetele után szintén az árvíz miatt kialakult helyzetükről beszélt. 16 hektár vetésemet seperte el az ár, de nem adom fel, az őszön kaptam vetőmagot és be is vetettem 3 hektárt. Mi a Pistát (Mészáros István) támogatjuk, hiszen velünk volt itt a legnagyobb bajban, segítette az embereket, békítő szóval is, mert sok nézeteltérés forrása volt a ránkszakadt nyomorúság. Őt szeretnénk polgármesternek, mert közülünk való. Hasonlóképpen nyilatkozott Kotlár János, aki maga sem hátrál meg a nehézségek előtt, mint mondta 3 hektárt vetett be búzával. Aggodalma nem is az árvíz okozta gondok, hanem a falu elnéptelenedése vagy etnikai összetételének a megváltozása. Egyre kevesebben vagyunk, mondja keserűen, a fiatalok elmennek, s az idősek is fogynak, igaz jönnek helyükbe más vidékről, főleg Moldvából. Néhány év múlva nem lehet ráismerni a mi kis magyar falunkra. Kérges András sem a fiatal korosztályból való, de hetven évesen is lendületesen gazdálkodik, pedig mint mondta 32 hektár vetése volt víz alatt. 25 hektárt bevetett és 10 hektárt készít napraforgónak és kukoricának, hálával mondta, hogy a gazdakör révén jutott búza és kukorica vetőmaghoz. Mészáros István beszélgetésünkkor még csak titkon remélte, hogy lesz annyi híve a választók között, hogy a második fordulóra is versenyben maradjon. Ő az egész község felemelkedését szeretné minél hatékonyabban szolgálni, hiszen így segíthetne szülőfaluja, Torontálkeresztes hanyatlását is megállítani. Mint mondta, a jövőhöz fiatalok kellenek, van szép korszerűen felszerelt óvodájuk, csak gyerek legyen benne, az iskolában egyelőre csak fakultatív a magyar nyelvtanítás, de az órákat látogatják román gyerekek is. Egyébként bizakodó, mert szorgalmas emberek veszik körül és, ha megválasztják, velük együtt, reméli, sikerül újra a régi "Körösztöst" is visszavarázsolni. Graur János 2006. április 7., péntek 1 3.) Választás otthon Hiába a nemzetet elválasztó mesterséges országhatár és kényszerű állampolgárságunk, millió tényező köt össze bennünket, az anyaországon kívüli magyarokat otthoni testvéreinkkel. S hiába mondjuk, fölösleges gondtól szabadulni akarva, hogy nem a mi dolgunk, nem a mi sorsunk az, ami Magyarországon történik. Hiszen hevesebben dobban a szívünk már akkor is, ha a sport, a kultúra, a tudomány vagy a gazdaság területén magyar sikerről hallunk, és csüggedünk, ha bajban az ország, amelynek köldökzsinórján függ a határain kívüli nemzet is. Tudjuk, hogy Magyarországon ma már elég erős a demokratikus intézményrendszer ahhoz, hogy egy parlamenti választás - bármilyen kimenetelű legyen - nem ingathatja meg az ország - sem gazdasági sem pedig társadalmi vagy nemzeti - biztonságát. Mégsem vagyunk, nem lehetünk közömbösek aziránt, hogy kiknek a kezébe kerül a döntés az elkövetkező években. Emlékszem a döbbenetre, amely úrrá lett rajtunk is az előző választások eredményének hallatán, amikor olyan kormány veszítette el a választást, amely elvitathatatlan érzékenységet tanúsított a kisebbségi sorsba került nemzet tagjai iránt.. Számunkra sem lehet rokonszenves az a machiavellista, minden áron hatalomrajutási magatartás, amely a cél érdekében tett ígérgetésekkel saját választóinak józanságát is lebecsüli. Ám legyen ez a korteskedés ki-ki maga választott eszközének kérdése. Ennél zavaróbb és sok esetben bántó is, amit nemcsak kampány idején, a hozzánk viszonyulásban tapasztalunk a bennünket támogató barátaink, intézmények képviselői részéről, amikor pártérdekeikből fakadó elkötelezettségük zászlaját óhajtják velünk lobogtatni politikai vetélytársaik ellenében, számtalan esetben nem is eredménytelenül, ezzel is fokozva a nemzetnek, az anyaország határain kívülre is exportált megosztottságát. Ilyenkor úgy érezzük magunkat, mint azok a gyermekek, akiknek civakodó szülei igazuk hangoztatásával igyekeznek elnyerni a gyermekeik kegyeit. Kívánjuk hát, hogy a vasárnapi választáson nyerjenek azok, akiket Magyarország állapolgárai a legalkalmasabbnak találnak sorsuk irányítására, és akik minket, a külső szemléletre ítélt nemzet tagjait sem tekintik majd mostohagyereküknek. ______________ (graur)