Heti Új Szó, 2008. július-szeptember (12. évfolyam, 27-39. szám)

2008-07-04 / 27. szám

HETI ÚJ SZÓ_____________________________________________________________ Egy üzleti konferencia tanulságai rÚjra Temesváron szervezett találkozót a Romániai Magyar Üzleti Egyesület Az elmúlt hét végén az RMÜE Temesváron szervezett konferenciájának tematikáival igyekezett eleget tenni az egye­sület egyik fő törekvésnek, ne­vezetesen olyan információk közlése és gazdasági gondok megvitatása szakértők bevoná­sával, amelyekkel tevékenysé­gük során az egyesület tagjai ta­lálkoznak. Égető kérdések körül folyhatott a vita a munkaerő piac alakulásáról Erdély István a Temesvári Munkafoglalkozta­tási Ügynökség igazgatójának és P­ios Tünde a P & Bert Mana­ge­ment Consulting Group veze­tőjének előadását követően. A romániai munkaerő piaci krízist igazoló adatok között szerepelt az alacsony munkanél­küliségi ráta, a cégek 73 száza­léka küzd munkaerő problémák­kal, ez Európában a legmaga­sabb arány. A munkanélküliség Bukarestben 2%, Temesváron 0,8%. Ugyanakkor mintegy két millió román állampolgár dol­gozik külföldön. A munkaerő-krízis okai kö­zött említették továbbá a külföl­di beruházások növekedését, a­­ szakképzés hiányát, amely az oktatási rendszer megreformálá­­­­sát tenné szükségessé, de ami­­­­nek semmi jele sem mutatkozik, ezért legalább 2010-ig ezen a té­ren nem várható javulás, s a kül­földön dolgozók visszacsaloga­tására is eredménytelen kísérle­tek történtek. Megoldáshoz vagy legalább­is a helyzet enyhüléséhez vezet­ne, ha a bérek elérnék az euró­pai uniós átlagának a 80 száza­lékát, és ha lényegesen javulna a szociális ellátás. Kihasználatlan tartalékok vannak még vidéken és hasznos lehetne az 50-es éves korosztályok foglalkoztatása. Ennek a korosztálynak az al­kalmazásától indokolatlanul tar­tózkodnak a munkaadók, pedig Bojtos Tünde érvelése szerint a tapasztalattal rendelkező kor­osztály betanítása és foglalkoz­tatása egész nyugdíjas korig, át­meneti megoldást jelent. A más vidékekről vagy az importált munkaerő kapcsán is nehézsé­gek merülnek fel, hiszen - pél­dául Magyarország esetében - nem azonos a két ország bére­zési rendszere, Szerbiával pedig - ahol 18 százalékos a munka­­nélküliség - e tekintetben nincs államközi megegyezés. Ugyan­akkor nehézséget jelent a nyelv­­ismeret és a munkahelyre törté­nő szállítás. A Fornetti például már 50 km távolságról szállít munkahelyükre dolgozókat. Te­mesváron 4200 munkanélkülit tartanak nyilván és mindössze 2000 személyt helyez el évente a munkaerőelosztó. Erdély István igazgató felhívta a figyel­met arra, hogy a 45 évesnél idő­sebb személyek alkalmazása esetén az állam egy évig fizeti az illető minimálbérét és ha csak három éve van hátra a nyugdí­jig, akkor három évig biztosítja ezt a kedvezményt a munkaadó­nak. Diákok nyári foglalkoztatá­sa esetében pedig a bér 50 szá­zalékát téríti meg. Kiderült az is, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők terén főleg gépész­mérnök, könyvelő és informa­tikus hiányzik a munkaerő­pia­con, de túlkínálat van jogászból és agrármérnökből. Csökkent­hető a krízis a termelés haté­konyságának a növelésével, a műszaki színvonal emelésével, jobb szervezéssel, a munkahelyi képzéssel. Bojtos Tünde java­solta az ún. outsouring megol­dást, vagyis részfeladatokat más cégekkel végeztetni, vagy a cé­gen belüli feladatok megszerve­zését: offshoring, illetve a rész­­munkaidőben történő foglalkoz­tatást. A munkaerő magas fluktuá­ciója magával hozza a beillesz­kedési nehézséget is, mivel, a­­mint a konferencián is elhang­zott, legalább hat hónapra van szükség ahhoz, hogy valaki megszokja a munkahelyét, munkatársait és, hogy tisztába legyen az elvárásokkal és hatékony munkát végezzen. A konferencia keretében Kapusy Dániel az Imeon Servi­ces cégtulajdonosa tájékoztatta a jelenlévőket a Gazdasági Ver­senyképesség Növelése Ágazati Operatív Program keretében meghirdetett támogatási lehető­ségekről. Graur János Dolgozni, dolgozni, dolgozni De: „Dolgozni csak ponto­san, szépen ..." és - tegyük hoz­zá a József Attila sokat idézett versének gondolatához - a mun­ka iránti feltétlen alázatával, ki­tartással érdemes. Ez jellemezte ugyanis a Romániai Magyar Üz­leti Egyesület és a Csiky Ger­gely Állami Magyar Színház ál­tal kezdeményezett Híres Elő­adók Programja rendezvényso­rozat harmadik előadásaként megszervezett, Üzletemberek farmerben elnevezésű rendez­vényét. A népes közönség előtt, Balázs Attila színházigazgató moderálásával, az RMÜE leg­nagyobb vállalatainak vezetői mutatkoztak be. Több ezer al­kalmazottat foglalkoztató, több­száz millió eurós forgalmat le­bonyolító, európai szinten jegy­zett vállakozások csúcsmene­dzserei vallottak pályájukról, azokról a tényezőkről, amelyek karrierjük felívelését elősegítet­ték, a kompromisszumokról, le­mondásokról és az eddig meg nem valósult álmokról. Ugyanis bármennyire furcsának tűnik, ebben a teljesítmény központú üzleti világban a csúcsvezetők is álmodnak: a verejtékes munká­val elért anyagi függetlenségért túlhajszolt napokkal, a családi élet háttérbe szorulásával, a csa­ládalapítási örömök elhalasztá­sával vagy elmaradásával is kell fizetni. Pánczél Zoltán, Boér Réka, Szalay Zsolt, Szabó István, Csenteri Levente és Kapusy Dániel karriertörténete viszont arról is meggyőz, hogy magyarként idegen környezet­ben is - Macedóniától Kanadáig, Jászvásártól Temesvárig Buka­resten keresztül - lehet érvénye­sülni, sikeres pályát befutni, csak három dolgot kell követke­zetesen végezni: dolgozni, dol­gozni, dolgozni. Makkai Zoltán _ 2008. július 4., péntek( 3.)

Next