Heti Új Szó, 2009. július-szeptember (13. évfolyam, 27-39. szám)

2009-07-03 / 27. szám

1­2.) 2009. július 3., péntek___________________________________________________________________________________________HETI ÚJ SZÓ MEG­HÍVÓ AZ ÚJKISSODAI FOGOLYTÁBOR SÍREMLÉK AVATÁSRA Július 4-én, szombaton 11 órakor ünnepélyes szertartás keretében kerül sor az újkissodai,­­Fratelia AJ temetőben annak a síremléknek a felavatására, amely 116 hadifogolynak állít emléket, akik 1945 január és április között az itteni iskolában rögtönzött fogolytáborban vesz­tették életüket. Radó János kezdeményezésére a HETI ÚJ SZÓ Baráti Kör által lebonyolított adománygyűjtés lehetővé tette, hogy a temesvári lakosok, a hozzátartozók, a mai és az utánunk jövő nemzedékek méltó módon róhassák le kegyeletüket a háború áldozatául esett fiatal katonák emléke előtt. A kegyeleti ünnepségre - amelyen Tury László nagyprépost plébános és Higyed István református lelkipásztor mond beszédet - szeretettel meghívunk mindenkit, közöttük azokat, akik a felhívásra válaszolva hozzájárultak e nemes cél megvalósításához. Kegyeletünk jeléül helyezzünk egy-egy szál virágot az emlékhelyre. A temetőhöz, amely a Bujok­lor utca legvégén van, a Küttel térről induló 32-es autóbusszal is el lehet jutni. Kedves Barátaink! Elhatároztam, hogy a mai na­pon ugyan a válságról fogok be­szélni, de nem arról a válságról, amellyel önök, mint többségükben üzletemberek, vállalkozók, magán­praxist folytató orvosok, gyógysze­részek, nap mint nap szembesül­nek. Önökhöz fordulok hát, akik a jelek szerint sikeresen kezelik a válságot, amely nem rendezítette meg vállalkozásukat, ha még min­dig a baráti körünkhöz tudnak tar­tozni, mert az ÚJ SZÓ Baráti Köré­hez tartozni nem adatik meg vala­melyes anyagi áldozat nélkül. Én az ÚJ SZÓ dolgozói köréhez tarto­zom, és ez nem annyira kifizetődő dolog, hogy megengedhetném ma­gamnak a baráti köréhez tartozni. Önök azok, akik tudnak pénzt szerezni és bizonyára költeni is. Én egyikhez sem értek, a nyugdíjamat is a feleségem költi­, aki egy zseni ebben, mindig el tudja költeni a nyugdíjam, amit egy munkában el­töltött életben szereztem. Én ma a magam válságaival és nem az országos válsággal fogok foglalkozni. Az én személyes vál­ságaim sora ugyanis megállítha­tatlan. A 89-es nagy szabadtéri játékok előtt boldog ember voltam. Volt egy rádióm, amelyen viszonylag jól fogtam Szabad Európát, volt egy fix telefonom, amelynek a kar­bantartásával a szervek foglalkoz­tak, én csak a bérletet fizettem, és volt egy írógépem, amellyel ugyan­csak a szervek foglalkoztak, és évente írásmintát kellett adnom, két példányban. Technikai felszereltségemhez tartozott­ még az irodámban egy mikrofon, azzal is a szervek foglal­koztak és bérletet se kellett fizet­nem utána. Nem sokkal 89 decembere után kaptam valami segélyszállítmány­ból egy villanyírógépet. Ennek a kezeléséhez nem kellett nagy tudo­mány, elboldogultam vele, de rövi­desen kiment a divatból. Akkor egy magyarországi barátom megszűnt, kaptam tőle ajándékba egy számí­tógépet. Ezzel a találmánnyal azóta is állandóan, szűnni nem akaró vál­ságos viszonyban vagyok. Ezen úgy ahogy megtanultam a Micro­soft Word programban dolgozni. A Microsoft Excelhez már nem értek. De a Wordhoz is csak módjával. A Word is pár évenként változtatja a programjait, úgymond tökéletesíti, de én már tökéletlen vagyok ahhoz, hogy lépést tudjak tartani vele. Szerencsémre a rádió szerkesztősé­gében a többi fiatal kollega tudja minden csínját bínját a számítógé­peknek, és ha az a fránya personal computer kibabrál velem, van, aki segítsen. Tudatlanságom persze egyre jobban komplexál, és nem­sokára idegorvosra lesz szüksé­gem, hogy kisebbségi komplexu­momat kezeltessem. Addig csöndes rezignáltsággal veszem tudomásul, hogy hülye vagyok. Pedig nagyon régen jártam iskolába, nem mai iskolát végeztem, amely, amint azt elnök urunk, a tengerész nemrég megjegyezte, csupa hülyét nevel. Csodálkozom is miként érthet ez a román tanügyi rendszerben okta­tást nyert sok fiatal hülye olyan jól a kompjúterekhez. Mint az unokám. Aki most érettségizik. Eddig két vizsgája volt, mind a kettőn tízest kapott, és most nem tudom, örüljek-e, vagy sem. Tízes hülye, vagy mégis em­ber lesz belőle? Azért hoztam szó­ba az unokámat, mert ő már ele­mista kora óta kezeli válságaimat a számítógéppel. Most is, egy ideje, amikor ki­nyitom az elektromos postámat megjelenik egészen fenn a követ­kező szöveg: “A G­mail gyor­sabban fut a Google Chrome bön­gésző használatával.” Nyomogat­tam én minden gombot, az utasí­tások szerint, de nem jártam siker­rel. Megvárom, amíg az unokám leérettségizik, majd ő segít. Aztán kaptam a gyerekeimtől egy laptopot. Azzal se volt szeren­csém. Egy alkalommal véletlenül leöntöttem egy pohár gri­fszzel, és berúgott. Azóta se tért magához a részegségéből. Rádióm már nincsen, igaz a Szabad Európa is megszűnt. De va­lamelyik születése napjára kapott a feleségem ajándékba egyet. Ez egy egész kombájn, CD-lejátszó, meg minden fittyfene van rajta, több ult­rarövid hullám. Van egy eléggé vaskos füzet hozzá a használati uta­sításokkal. Azt tanulmányozza a feleségem hónapok óta. Már be tudja kapcsolni, a CD-ket is mű­ködtetni tudja, de ha véletlenül el­szúrja az Európa FM-et - azt hall­gatja - akkor napokig tart, amíg is­mét be tudja állítani. Szerencsére a mosógépet már megtanulta, meg a mikrohullámú sütőt is, amelyhez én hozzá se nyúlok, mert ahhoz is el kellene olvasnom egy másik tan­könyvet. Ha úgy adódik, hogy ne­kem kellene megmelegítenem az ebédet, akkor inkább kenek ma­gamnak két jókora szelet zsíros­kenyeret és főzök az aragázon egy teát hozzá, az aragáz kezelésével nincs semmi gondom. Van egy Sony színes tévém. Annak meg olyan bonyolult az adó­beállító rendszere, hogy ami­kor az UPC megváltoztatja a csa­tornákat, ki kell hívnom a szerelőt, hogy újra beállítsa a csatornákat. Most áttértem a digitális vételre, de csak ritkán használom, azon is át­tették a FILM pluszt máshová, és most nem tudom visszahozni a magyar adók mellé, ahol eredetileg volt. Maradjon, ahol van, a szeme világában. Ugyancsak ajándékba kaptam a gyerekektől egy házi­ mobilt, hogy nyugodtan ülhessek a teraszon, és legyen ott mellettem, kéznél, ha hívna valaki, ne kelljen állandóan ugrálnom és járkálni a fix telefon után. Ezzel az a bajom, hogy gyá­rilag be van állítva ébresztőre, éjjel 12-re. Úgyhogy minden éjjel 12- kor csörög nekem. Finoman, mert német szerszám, de sehogy se tu­dom véglegesen kikapcsolni. Csak leállítam. Úgyhogy ha netalántán lefeküdtem, tizenkettőkor mehetek minden éjjel kikapcsolnat. Egy ideig muszájból volt ma­rok­telefonom is. Az elsőnek a me­móriájába az unokám beleverte a legfontosabb számokat. De aztán másikat kellett venni, mert ezeket úgy csinálják, hogy ne tartsanak sokáig, gyakran kelljen újat vásá­rolni, és mindegyik az előzőnek tö­kéletesített változata, úgyhogy elölről kell tanulni az összes mű­veletet, amire képes, és egyre több műveletre képesek ezek a marok­­telefonok, én az egy tizedét nem használtam a szolgáltatásaiknak. Jószerivel hívni tudtam rajtuk és bekapcsolni, ha csörögtek. Ezt az utolsó maroktelefonomat vagy el­lopták, vagy elvesztettem. Most minden egyes születésnapomon, névnapomon, karácsonykor vagy húsvétkor attól rettegek, hogy va­lamelyik gyermekemnek eszébe jut, hogy maroktelefon nélkül ma­radtam és meglep eggyel. Ők már elképzelni se tudják az életet ma­roktelefon nélkül, és kezelni is tud­ják, pedig idehaza jártak iskolába mind, ahol csupa hülyét nevel az iskola.. Lehet, hogy ők rossz tanu­lók voltak, és nem sikerült teljesen meghülyíteni őket. Megtanultam együtt élni a vál­ságaimmal, mert én optimista alkat vagyok, optimista - mint tudják - az az ember, aki nem veszi olyan tragikusan a dolgokat, mit ami­lyenek azok valójában. Ezért bízom abban is, hogy az országos válság is megoldódik. Ha már csupa hülye dolgozik a meg­oldásán. VÁLSÁGAIM­­elhangzott a HÚSZ Baráti Kör találkozóján, Zsombolyán. Rövidített, az eredetinél gyengébb változat) Koczka György r HETI Uj szó Regionális közéleti hetilap Megjelenik minden pénteken Temesváron (terjesztett Temes, Arad, Krassó-Szörény, Hunyad megyében). GRAUR JÁNOS (főszerkesztő), MAKKAI ZOLTÁN (gazdasági igazgató), Mészáros Ildikó (szerkesztő) Munkatárs: Dudás József (sport), Sipos Enikő (család-egyház), Joó Imre (hírek), Koczka György (jegyzet), Kiss Károly (mezőgazdaság), Kovách Éva (keresztrejtvény), dr. Lakatos Gábor (egészségügy), Baruta Kriszta, dr. Kiss András, dr. Udvardy László, Vicze Károly, Király Zoltán (Lugos), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich és Schreiber István (Hunyad megye). Tördelőszerkesztő: Lázár Ildikó és Nemes Gabriella Szerkesztőség és kiadóhivatal (Reflex Kft.): 300024 Temesvár, az 1989-es Forradalom útja 8-as szám, tel: 0256/ 498209, tel./fax.: 0256/ 496708, mobil: 0723-567370, 0723-567371, e-mail: hetiujszo@yahoo.com. Honlapunk: www.hhrf.org/hetmjszo POSTAI KATALÓGUSSZÁM: 13122. Nyomatott a WEST TIPP INTERNATIONAL nyomdában. Tel.: 244007. ISSN 1223 - 7671

Next