Heti Új Szó, 2010. január-március (16. évfolyam, 1-13. szám)

2010-01-01 / 1. szám

( 2.) 2010. január 1., péntek Kitüntetések az év végén Munkatársaink, barátaink közül sokan részesültek érdemeik elissmerését tükröző kitüntetésben, a mö­göttünk hagyott esztendőben. Róluk az adott időben írtunk. Most az év utolsó napjaiban örömmel értesültünk az alábbi három magyar kollégánk, barátunk kitüntetéséről. Dudás József kollégánkat, a HETI ÚJ SZÓ sportrovatának kitartó szerkesztéséért a Temes Megyei és a Temesvár Városi Önkormányzatok külön-külön is Kiválósági-díjjal jutalmazta. Fü­löp Lídiát, a Julianus Ala­pítvány, A magyarság érdeké­ben hivatástudattal végzett munkásságáért Julianus-díjjal tüntette ki. Dr. Higyed István ny. lelkipász­tornak a Szombati-Szabó István Irodalmi Kör javaslatára a buda­pesti FALVAK KULTÚRÁJÁ­ÉRT ALAPÍTVÁNY, A nemze­tek és felekezetek közötti bé­kesség érdekében kifejtett élet­művéért A Magyar Kultúra Lo­vagja címet adományozta. Koczka György HÁROM A MAGYAR - MEG EGY A RÁADÁS Kicsi Boc negyedik kormányát úgy alakította ki, mintha ismerné a magyar mondást, hogy “három a magyar és egy a ráadás”. Három magyar minisztert emelt be a kor­mányába, ráadásul helyettesének a magyar demokraták elnökét. Le is tették a nagyesküt a haza alkotmányára, amelyről ők is azt állítják, hogy nagyon rossz. Szerintem a miniszteri eskü szövege se kóser. Amikor megszö­vegezték, nem gondoltak arra, hogy magyarok is vannak az or­szágban, meg arra se, hogy ma­gyarok is lehetnek miniszterek. Sőt, már helyettesíteni is helyette­sítheti magyar a román miniszter­­elnököt, így aztán valamennyien arra esküdtek, hogy a román népet fogják szolgálni. Ez így áll az eskü szövegében. Nem tudom, hogyan minősíthe­tő viszont az, hogy egyik magyar sem vetett keresztet az eskütétel után, mint koalíciós társaik vala­mennyien. Még a függetlenek is. Netalán dafkeből (csak azért is)? Vagy azért, mert reformátusok lennének? Keresztet vetni, az eskütétel után, úgy látszik, nem kötelező. Ezt magánbuzgalomból tették, és nem egészen görögkeleti szabály sze­rint, amely egyszerre három ke­resztvetést ír elő. Sok ez egy magyarnak? Az, hogy jobbról balra vetik a keresztet, nem gond, a magyar de­mokraták hozzá vannak szokva ah­hoz, hogy jobbról balra, balról jobbra menjenek, csak miniszteri tárca legyen kilátásban. Most mérlegelhetjük, mi van itt kilátásban. Pláne most, év végén, amikor szeretnénk tudni, milyenek a kilátásaink a hamarosan bekö­szöntő jövő esztendőre. Ezelőt húsz évvel azt mondotta volt egy “volt”, hogy a húsz évre van szükségünk ahhoz, hogy meg­tanuljuk, mi a demokrácia. Eltelt a húsz év és kevésnek bizonyult. Ennyire kevéssé lennénk tanuléko­nyak? Persze, a demokráciát ez alatt a húsz év alatt nem tanították sehol. Csak alkalmazták. Többnyire azok, F O rsi A K J , akik még az antivlágban tanulták, mi fán terem. Tanítani az ábécét, meg a nyelvtant, meg az igeragozást ta­nították, de azt se valami jól, ha fi­gyelembe vesszük, hogy olyanok is ügyködnek a demokrácia ügyében, akik nem tanultak meg annyit sem, hogy miként kell ragozni egy rend­hagyó igét. Ezektől most a magyar demok­raták elkülönítették magukat és odaálltak azok közé, akik legalább tudnak ragozni. Román rendhagyó igéket. Demokráciában a többség ural­kodik. Egy hete mi, magyarok nem vagyunk már többé kisebbség, mert többségi kormány tagjai azok, aki­ket érdekképviselni küldtünk. Fel Bukarestbe. Kérdezgethetjük most, jó ez ne­künk magyaroknak? Néhányunk­nak mindenképpen. Legalább ne­kik legyen ez jó. De tanuljanak meg keresztet vetni. Erre-arra, miegymásra. Amikor a sok, keresztet hányó minisztert láttam, azt kérdeztem magamtól, hogy ugyan mire vetnek most keresztet? Hány parancsola­tára a tízparancsolatnak? Szerencsére a tízparancsolat se­hol sem írja elő az adott szó szent­ségét. Az nincs benne, hogy ne ha­zudjunk. Igaz, az benne van, hogy “ne lopj”, no de mind a tíz paran­csolatot csak a szentek tartják be, és a kormányban senki sem gyanú­sítható meg azzal, hogy szent lenne. Az is benne van a tízparancso­latban, hogy “szeresd Uradat, Iste­nedet, és csak Neki szolgálj”. El­nök urunk ezt a parancsolatot igen komolyan veszi. Arra talán nem tart nagy igényt, hogy szeressék is, de arra nagyon háklis, hogy csak neki szolgáljanak. A szolgaságra hi­vatottak. Vagyis mi valamennyien. Nemzetiségi hovatartozásra va­ló tekintet nélkül. . És mivel nem kerül nekem semmibe, én is BOLDOG ÚJ ESZ­TENDŐT kívánok mindenkinek. Szilveszter éjszakáján rúgjanak ki a hámból. Mert szilveszter után felteszik ránk a zablát, és nem na­gyon ugrálhatunk. HETI ÚJ SZÓ MEGJELENT a 2010-es év MINDENKI KALENDÁRIUMA Kapható a Mária téri Könyvesboltban, szerkesztőségünkben és a terjesztőinknél. Ára 15 lej. UJ SZÓ Regionális közéleti hetilap Megjelenik minden pénteken Temesváron (terjesztett Temes, Arad, Krassó-Szörény, Hunyad megyében). GRAUR JÁNOS (főszerkesztő), MAKKAI ZOLTÁN (gazdasági igazgató) Munkatárs: Dudás József (sport), Sipos Enikő (család-egyház), Joó Imre (hírek), Koczka György (jegyzet), Kiss Károly (mezőgazdaság), Kovách Éva (keresztrejtvény), dr. Lakatos Gábor (egészségügy), Baruta Kriszta, dr. Kiss András,­­dr. Udvardy László, Vicze Károly, Király Zoltán (Lugos), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich és Schreiber István (Hunyad megye). Tördelőszerkesztő: Lázár Ildikó és Nemes Gabriella Szerkesztőség és kiadóhivatal (Reflex Kft.): 300024 Temesvár, az 1989-es Forradalom útja 8-as szám, tel: 0256/ 498209, tel./fax.: 0256/ 496708, mobil: 0723-567370, 0723-567371, e-mail: hetiujszo@yahoo.com. Honlapunk: www.hhrf.org/hetiujszo POSTAI KATALÓGUSSZÁM: 13122. Nyomatott a WEST TIPO INTERNATIONAL nyomdában. Tel.: 244007. ISSN 1223 - 7671 Lapszámunk megjelenését a J (FDI­t) támogatta.

Next