Heti Új Szó, 2011. január-március (17. évfolyam, 1-12. szám)

2011-01-07 / 1. szám

2011. január 7., péntek Milyen volt és milyen lesz?— (folytatás a 3. oldalról) Az előző választáson bebizonyosodott, hogy mennyire nehezen tudjuk teljesíteni ezt a küszöböt, s a mostani helyzet nem járul hozzá, hogy választóink létszámát gyarapítsuk. Abban reménykedünk, hogy a gazdasági helyzet jobbra fordulása kihatással lesz a szervezetünk életére is. Mi már 2010- ben a szervezési munkára összpontosítottunk, átvilágítottuk a 24 Temes megyei helyi szervezetünket, kielemeztük a helyzetet, ami objektív alapot biztosít a 2011-es esztendőben a tisztújítási munkához. A tisztújítást azokon a településeken kezdjük, ahol a szervezet tevékenysége gyengén működött. Feltérképeztük azokat a helységeket is, ahol komoly létszámú magyar közösségek vannak, de vagy megszűnt, vagy nem is volt helyi szervezet. Ebben a munkában igyekszünk megismerni az ott élő emberek gondjait, hogy ahol módunkban áll, segítséget nyújtsunk számukra, ugyanakkor természetesen szervezeteink megerősítésével készülünk a 2012-es önkormányzati választásokra, ugyanis ahhoz, hogy a magyar közösségek érdekeit érvényesíteni lehessen, ott kell lenni az önkormányzatokban és a parlamentben. Ez elengedhetetlen része a tevékenységünknek. A demográfiai arányok nem kedvezőek, a pontos helyzetről a 2011-es népszámlálás után győződhetünk meg, amikor konkrét adatokat kapunk arról, hogy az elmúlt tíz esztendőben mennyit fogyott a Temes megyei magyarság. A nemzetiségek összefogása segíthet? A magyar választók létszámának kompenzálásaként folytatjuk a többi nemzetiségekkel az együttműködést, hogy 2012-ben együtt indulhassunk a választásokon. Ezúttal az olaszokat felváltja a szlovák kisebbség. Persze az oroszlánrész ránk tartozik, mi kell jól megszervezzük szavazóinkat, hogy minél jobb arányt érjünk el. Nem könnyű feladat, mert az egyre kisebb létszámú bánsági magyarságból kell egyre több RMDSZ-re voksoló polgárt mozgósítanunk. Remélem, hogy ezt értelmes párbeszéddel, megfelelő politizálással, jó együttműködéssel a közösség tagjaival sikerül megvalósítanunk. Fogyásunk okai A Európai Unióban megteremtett szabad mozgás feltételeinek előnye ugyanakkor egyik tényezője a közösségünk létszámcsökkenésének is, a vegyes házasságoknak pedig továbbra is jelentős asszimilációs következménye van. Ezek valóban közösségünk létszámát illetően negatív folyamatok. A vegyes házasságok száma a Bánságban kimagaslóan magas, mintegy 60-65 százalék körüli, ez pedig a beolvadás legegyenesebb útja. Kierősödött a vegyes házasságokban az a szándék, hogy a nemzetiségi hovatartozás megőrzésének céljából a szülők a magyar tannyelvű iskolát választják gyermekük számára, ugyanis meglepően megnőtt a vegyes házasságból származó tanulónknak az aránya: 34 százalék. Ez arra késztet bennünket, hogy megtaláljuk az eszközöket mindkét identitás ápolására, ami erősítheti az érdeklődést iskoláink iránt. Annak az első tanévnek a feléhez közeledünk, amelyben Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumba összpontosult a magyar tannyelvű oktatás. Milyenek az eddigi tapasztalatok, ennek a részben fenntartásokkal fogadott intézkedésnek a nyomán? A temesvári általános iskolák összevonásának a fejkvóta címen ismert kormányhatározat áll. Az eredményről korai lenne nyilatkozni, néhány dolgot azonban említhetek, többek között, hogy ebben az iskolaegyesítésben a szülők partnereknek bizonyultak, felvállalva az áldozatot is, ami az iskolaváltással járt. Végül is a gyermekek egy teljesen felújított, korszerű iskolában tanulhatnak, ahol a modern oktatás minden eszköze biztosított. Ideális létszámú diákokkal, két első osztályban párhuzamosan hagyományos és alternatív módon, a “lépésről-lépésre ” módszerű oktatás folyik. Számos órákon kívüli tevékenységre van lehetőség, többek között a felzárkóztató magyar nyelvtanulás, illetve a tehetséggondozás. Ez csak néhány példa a sokszínű tevékenység közül, amelyeknek kialakult a feltétele ebben az iskolaközpontban. Ezeken kívül megvalósult a tanulók díjmentes szállítása az iskolába, aminek költségeit - számos más tevékenység támogatása mellett - a Bartók Béla Alapítvány vállalta fel. A megszólítás eszközei Hogyan jut el az üzenet ahhoz a mintegy 70-80 százaléknyi bánsági magyarhoz, akik már nem a magyar médiából jutnak információkhoz, és nem is vesznek részt a magyar közösségek életében? Húsz éve keressük e kérdésre a megoldást. A kis településeken könnyebb a kapcsolattartás. Igyekszünk a soron következő tisztújítási munka megszervezésével olyan csapatok kialakítását, amelyeknek tagjai megtalálják a módját, hogy minél többször találkozzanak az emberekkel. Az igazi gond a nagy településeken van, főleg Temesváron és Lugoson, ahol rendkívül szétszórtan élnek a nemzettársaink, s a vegyes házasságok is itt a gyakoribbak, s ezekben a családokban van egy olyan félelem is, hogy a házastársi kapcsolatot veszélyeztetheti a nemzetiség vállalása, netán a politizálás vagy a közösségi életében a szerepvállalás. A hatékonyabb megszólítás céljából Lugoson és Temesváron körzetesítésekkel próbálkozunk. Nem gondolunk olyan szerveződésre, hogy gyűlésekre hívjuk az embereket, erre ma senkinek sincs ideje, inkább olyan közösségi rendezvények lehetnek hatékonyak, ahol mindenki jól érzi magát, akár lehet az egyszerű teadélután, vagy más találkozó, amelyen a politikai és civil tisztségviselőink is részt vesznek, de gondolok itt a fogadóórák rendszeresítésére is, ahol meghallgatjuk az emberek gondjait, bajait. Jó példa a civil szervezeteinknek a közösségmegtartó tevékenysége, amely talán leghatékonyabb ezen a téren. Itt gondolok az egyházakra is, amelyekkel kiváló a kapcsolatunk. Ezt olyan értéknek tartom, amelyet ápolni kell legalább azon a szinten, ahogy eddig tettük. Képviselőik jelen vannak szervezeteinkben, együtt beszéljük meg a teendőket. Egyházi iskolánk is van a Gerhardinum nevű Szent Gellért Gimnázium, amelyben kilátás van arra, hogy magyar tannyelvű első osztály induljon. A magyar közösségektől elszakadt nemzettársaink megszólításában bevált a román lapok újságíróival rendszeresített sajtótájékoztatónk, ugyanis így azokhoz is szólhatunk, azokat is tájékoztatjuk munkánkról, terveinkről, a közösségünk tevékenységéről, akik magyar újságot már nem olvasnak, de pislákol még bennük a magyar nemzettudat. • Új magyar párt Mennyiben járulhat hozzá egy új magyar párt a bánsági magyar közösség megtartásához, céljainak eléréséhez? A magyar közéletben eddig két párt létezett, ugyanis az RMDSZ is pártként működik, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács most egy harmadik, Néppárt nevű magyar párt létrehozásáról döntött. Személy szerint nem hiszem, hogy a pártosodás vezet el a magyar érdekek hatékonyabb érvényesítéséhez. Ezt bizonyítja vajdasági, a felvidéki és a kárpátaljai példa: a magyarság megosztása sehol sem járt pozitív eredménnyel. Illúziónak tartom azt is, hogy a helyhatósági választásokon különkülön tehát egymás ellenében versengenek a magyar pártok a választók szavazataiért, s néhány hónappal később, a parlamenti választásokon képesek lesznek öszszefogni és elfelejteni azokat a sérelmeket, amelyek minden választási kampányban elkerülhetetlenül felerősödnek. A tömbvidékeken a helyhatósági választásokon lehet, hogy a több pártban politizálásnak lehet valamilyen hozadéka, de a szórványban biztos nem, hiszen egyetlen szervezet is nehezen képes teljesíteni az öt százalékos küszöböt, ha pedig ez a kevés magyar szavazat is szétforgácsolódik, akkor minden jelöltünk biztos kieső. Én nagyon reménykedem az esetleg alakuló párt vezetőségének a józanságában, hogy ilyen szórványvidéken, mint a miénk, nem alakítanak új pártot, ugyanis pártszövetségben már nem öt, hanem nyolc százalék a bejutási küszöb, ezt pedig még országos szinten sem tudnánk teljesíteni. Abban reménykedünk, hogy a februári RMDSZ-kongresszuson megszületik a józan együttműködés feltétele, de az biztos, hogy ehhez nem elég az egyik fél akarata. Házunk táján maradva ismétlem, hogy nagyon remélem: Temes megyében nem alakul meg az említett párt, és amikor dönteni, szavazni kell azért, hogy biztosítsuk képviseleteinket az önkormányzatokban, akkor egy mederbe tudjuk terelni a szavazatokat. _____________ HETI ÚJ SZÓ