Heti Új Szó, 2015. január-március (21. évfolyam, 1-13. szám)
2015-01-02 / 1. szám
[ 2. ] 2015. január 2., péntek ________________________________ Mit hoz a holnap?... Nehéz, bizonytalan időkben szokták kérdezni az emberek, hogy vajon mit hoz a holnap? Év végén, az új esztendő felé tekintve ki-ki vérmérséklete szerint gondol bizakodóan vagy borúlátóbban az érkező új időszak felé. Mindaz, amit egyénként vagy közösségként elértünk, megvalósítottunk, alapja lehet az elvárásainknak, reménységeinknek. Hiszen csak kalendáriumi idővonal és valójában semminek nem a vége és nem is kezdete az új évszámmal jelzett idő, csupán folytatása a megkezdett, be nem fejezett munkánknak. Természetesen nemcsak minden új esztendő, hanem minden napfelkelte is alkalom lehet arra, hogy elgondolkozzunk: mit tehetnénk jobban a sikeresebb munkánk érdekében, s hogyan lehetnénk jobbak, megértőbbek egymással szemben? Bizony mindkét vonatkozásban sok a teendő. Szórványsorsban, „függetlenségre ítéltetve” magyar lapkiadásban Temesváron huszonöt évi talponmaradás lehet akár biztató jel is a jövőre nézve, ám ehhez nem elegendő a mi akaratunk, akik szintén állandóan újrakezdünk. Hiszen hétről hétre csatarendbe kell állnunk nemcsak az elfogadható „ lapmenü ” biztosításáért, hanem az Ady-féle disznófejű nagyúrral való szüntelen harcunkhoz szükséges erő megtartásáért is. Szerencsére a mi elszántságunk mögött ott vannak a lapunkra igényt tartó magyar emberek. Velük együtt hisszük, hogy az anyanyelvünkön írott újságra, a Temesváron kiadott magyar lap számára jobb holnapokat tartogat az idő. Ebben a reményben búcsúzunk attól az esztendőtől, amelyben éppen a decemberi hónap utolsó napjaiban ünnepeltük a Temesvári ÚJ SZÓ 25., illetve a HETI ÚJ SZÓ világrajöttének 20. évfordulóját. Olvasóink érdemeit nagyraértékelve kívánunk Mindannyiuknak jó egészséget, boldogulásukhoz erőt, áldást és békességet! A HETI ÚJ SZÓ Munkatársai nevében Graur János Koczka György Hivatalosan átvette a hatalmat négy német király után Románia első német elnöke. Az első német királlyal szerencséje volt Romániának. Modernizálta a politikát, ám igazából megváltoztatni nem tudta. Kivívta Románia függetlenségét, ám kisebb országok esetében a függetlenség rendszerint csak egy bizonyos birodalomtól való függetlenséget jelent. A románok ügyes politikusok, reményeiket a német király kezébe tették le, ám sorsukat nem kötötték a németekhez, akiket az első és a második világháborúban is átvertek a palánkon, némettel az ország trónján. Bár német volt a király, a románok továbbra is frankofónok maradtak. A királynak nem sikerült a maga képére átalakítania a népet, e helyett a nép alakította át a maga képére a királyt, ami azzal kezdődött, hogy a király otthagyta ősei vallását. Odáig menően, hogy amikor a kamarilla úgy szükségesnek ítélte, hátat fordított a brúdereknek. A brüderek ezt először megbocsájtották, másodszor is megbocsájtották és úgy tűnik, most harmadszor is megbocsájtották. A németek nem haragtartók. A nagy különbség az első német román király és az első román német elnök között az, hogy Klaus elnöknek nem kellett átvennie az ortodoxiát. Igaz, ez bölcs német döntés volt, mert királyként egy életre választották meg Károlyt, Klaus elnök pedig maximum két alkalommal viselheti az elnöki titulust, és egy német nem csereberéli a hitét ilyen gyakran, mert hogy nézne ki az, ha tíz év után visszavedlenék szusszá? Klaus elnököt demokratikusan választották meg. Winston Churchill szerint a demokrácia ellen a legjobb érv egy ötperces beszélgetés egy átlagos szavazóval. Ez az angol arisztokrata bölcs ember volt. Meglátjuk majd mennyire lesz bölcs a nem arisztokrata német. Vagy menynyire lesz diplomata. A diplomata olyan ember, aki kétszer is megfontolja, mielőtt nem mond semmit. Klaus elnök eddig remek diplomatának bizonyult A politikus olyan, mint a galamb. A galambok, amíg fenn vannak a földön, addig a kezünkből esznek, de ahogy felkerülnek, tojnak a fejünkre. Most elválik majd, mennyire politikus Klaus elnök, annál inkább, mivel elnökölnie egy olyan kormánnyal kell, amely csupa galambból áll. Azt állítja a tudomány, hogy a fogkrém erekciózavarokat okozhat. Most már érthető, miért tette kötelezővé a kínai kormány a kínaiak számára a napi háromszori fogmosást. Ez bizonyára hatásosabb, mint az antibébi, és fogat mosnia mindkét nembeli kínainak szabad, sőt muszáj. Romániában a szaporulat vészesen visszaesett, amióta kitört a szabadság. De ez egész biztosan nem annak köszönhető, hogy a lakosság naponta hatszor mosna fogat. Ezen sürgősen változtatnia kell az új elnöknek. Persze nem azzal, hogy megtiltja a fogmosást. Egyelőre úgy néz ki a statisztika szerint, hogy Klaus elnök az év legjobb politikusa. Visszatérve sir Winston Churchillre: „Csak azt a statisztikát hiszem el, amit én magam hamisítottam. ” Mondotta a nagy angol. SZABAD A GAZDA? SZÍNE és ■ ( CÍMA. ■' __________________________ HETI ÚJ SZÓ HETI UJ szó Regionális közéleti hetilap Megjelenik minden pénteken Temesváron (terjesztett Temes, Arad, Krassó-Szörény, Hunyad megyében). GRAUR JÁNOS főszerkesztő, MAKKAI ZOLTÁN szerkesztő (gazdasági igazgató) Munkatársak: Dudás József (sport), Sípos Enikő (otthonunk), Koczka György (jegyzet), Kiss Károly (mezőgazdaság), Kovách Éva és Csatlós János (keresztrejtvény), Nemes Kinga (gyermekeknek), Király Zoltán (Lugos), Ujj János (Arad), dr. Hauer Erich (Hunyad megye), M.Biró Júlia (Krassó-Szörény). Tördelőszerkesztő: Lázár Ildikó (ajánló) és Nemes Gabriella (magazin) Szerkesztőség és kiadóhivatal (Reflex Kft.): 300024 Timisoara, Bv. Revoluţiei din 1989 nr. 8., tel: 0256/ 498209, tel./fax.: 0256/ 496708, mobil: 0723-567370, 0723-567371, e-mail: hetiujszo@yahoo.com Honlapunk: hetiujszo.ro POSTAI KATALÓGUSSZÁM: 13122. Nyomatott a WEST TIPO INTERNATIONAL nyomdában. ISSN 1223 - 7671