Heti Új Szó, 2016. január-március (22. évfolyam, 1-13. szám)

2016-01-01 / 1. szám

( 4.) 2016. január 1., péntek ____________________________________________________ Évértékelő Halász Ferenc RMDSZ-elnökkel (folytatás a 3. oldalról) A szervezet tavalyi tervei között egy Temesvár-szintű konzultáció megszervezése, a magyar közösség tagjainak a megkeresése volt. Sikerült eb­ben előrehaladni? Szintén az Eurotrans Alapít­vánnyal együttműködve, jelenleg csak Temesvárra korlátozva szervezzük a konzultációt. Cé­lunk háromezer család megke­resése, akikkel a magyar állam­­polgársággal, illetve az országos és a helyi RMDSZ tevékenysé­gével kapcsolatos kérdésekről beszélünk. Ez a munka a vártnál nehezebben halad, felhívásaink­ra kevesen jelentkeztek, de a civil-, oktatási- vagy egyházi szervezetekkel és intézményekkel együttműködve bízunk abban, hogy sikerül a kitűzött célt meg­valósítani. Meggyőződésem, hogy a kérdőívek anyagának fel­dolgozását követően a leghitele­sebb képet alkothatjuk meg kö­zösségünk tagjainak az elvárá­sairól, igényeiről és a választá­sokon való részvételükről, ami nagy mértékben segítheti szerve­zetünk 2016. évi munkáját. A tavalyi év legutolsó nap­jaiban vonták vissza Marossy Zoltán alprefektusi mandátu­mát, mekkora veszteség ez a bánsági magyar közösségnek? Tény, hogy a legutóbbi vá­lasztások során, nem sikerült m­egszerezni a megyei és a te­mesvári önkormányzatban a képviseletet. Az áldatlan helyze­tet valamelyest kárpótolta az al­prefektusi pozíció és a parlamen­ti képviselet megszerzése, illetve az állami hivatalokban a vezető pozícióba került tisztségviselők tevékenysége. Ilyen körülmények között, nyilván negatívan érinti a magyar közösséget az alprefek­tusi pozíció elvesztése, azzal is például, hogy kevesebb rálátá­sunk lesz a választásokkal kap­csolatos problémákra. A helyha­tósági választások viszonyla­tában, a vonatkozó törvény par­lamenti tárgyalása során, a Te­­mes megyei RMDSZ javaslatára és az országos vezetőség támo­gatásával született meg egy tör­vényjavaslat, amely a választási küszöb 3%­-ra való csökkenté­séről rendelkezett volna. Sajnos nem sikerült elfogadtatni a ja­vaslatot, így a küszöb továbbra is 5% maradt, ami nekünk komoly nehézséget jelent, hiszen a 2011- es népszámlálás adatai azt mutatják, hogy Temes megyében a magyarság részaránya 5,1%, Temesváron pedig sajnos az 5% alá esett vissza. De ez nem jelen­ti azt, hogy jobb mozgósítással és magasabb magyar részvétellel nem szerezhetjük vissza a képvi­seletet mindkét döntéshozó fó­rumban. Az a továbbiakban dől el, hogy Temes megyében egy­magában vagy valamilyen vá­lasztási szövetség, együttműkö­dés keretében indul a választá­sokon az RMDSZ. 2016 január folyamán az elnökség és a Terü­leti Küldöttek Tanácsa (TKT) is elfogadja majd azt a szabályza­tot, amelynek alapján kerülnek kiválasztásra a polgármesteri és a tanácsosi jelöltjeink. Ekkor dől el a szervezet további stratégiája is, az, hogy lesz-e választási együttműködés az eddigi kisebb­ségi partnereinkkel, esetleg bővülhet-e az együttműködés. Bizonyos, hogy sokat segítene a magyar közösség helyzetén, ha sikerülne visszakerülni a megyei tanácsba és beleszólásunk le­hetne a megye dolgaiba. A te­mesvári önkormányzatba felet­tébb szükséges lenne bekerülni annak érdekében, hogy érdem­ben képviselhessük a magyar közösséget, hiszen Temesváron él a megyebeli magyar közösség mintegy fele, ezért beleszólása kellene legyen a város ügyeibe. Megfogalmazott célkitűzésünk az eddigi pozícióink megőrzése, három polgármester és három alpolgármester tevékenykedik je­lenleg RMDSZ-es színekben, tizennyolc településen vagyunk jelen az önkormányzatokban, e településeken mindenképpen sze­retnénk megőrizni a képvisele­tünket, de például Lugoson, Nagyszentmiklóson, Gátalján, Temesrékason és másutt, ahol a magyar közösség létszáma meg­haladja az 5%-ot és most nincs képviseletünk, ott szeretnénk visszakerülni az önkormányza­tokba. Visszatekintve a 2015-ös évre, mindenképpen értékelésre méltó a szervezet tevékenysége, nem érhet minket az a vád, hogy csak a választási kampányban, a választási évben foglalkozunk a magyar közösség problémáival, hanem jelen vagyunk a hétköz­napokban is, nagyon sok ren­dezvényen vettünk részt úgy Te­mesváron, mint a megyében, je­lezve ezzel is, hogy a fogyó lélek­­szám ellenére a bánsági magyar közösségnek van jövőképe. A vá­lasztási kampányban a választá­sok jelentőségét kívánjuk tuda­tosítani közösségünk körében, azt, hogy csak négyévenként lehet választani, és ez az a pil­lanat, amikor a magyar közösség politikai súlyt szerezhet magá­nak, megszerezheti önmaga ré­szére azokat az eszközöket, amellyekkel érdekeinek képvise­letét elláthatja. Ha idén június­ban a helyhatósági választások alkalmával nem sikerül mindeze­ket elérni, csak négy év múlva lesz újabb alkalom. Az említett 5%-os küszöb megtartásán túl, a választási törvény milyen változásokat hozott? A törvény előírja azt, hogy a választásokon résztvevő jelöltek, bizonyos számú aláírással kell alátámasszák a jelölésüket. Konkrétan a községek esetében száz, a városokban induló jelöl­tek 500, Temesváron pedig közel 3000, a megyei tanács esetében pedig több mint 6000 aláírást kell összegyűjteni. Ez egyrészt megnehezíti a helyzetünket, hi­szen ezeket az aláírásokat meg kell szerezni, másrészt viszont segít, hiszen az aláírások meg­szerzése érdekében, a tavasz folyamán megkeressük a poten­ciális választóinkat, és buzdít­hatjuk a választásokon való részvételre. Ez a komoly erőpró­ba minden bizonnyal bennünket is mozgósítani fog. Egy sikeres helyhatósági választás megala­pozhatja a parlamenti választá­sok sikerességét. Ebben az eset­ben a törvény számunkra ked­vezően módosult, hiszen meg­szüntette a kis pártok életét megkeserítő egyéni körzetes választási rendszert, és visszaál­lította a listás választást. A mi helyzetünket valamelyest segíti az, hogy megyénkben ebben a ciklusban van parlamenti kép­viselet, és a képviselő sokrétű tevékenysége bizonyította, hogy szükség van erre. Én bízom ab­ban, hogy együttműködve a civil-, szakmai­, művelődési szer­vezetekkel, egyházakkal sikerül megtartanunk a következő cik­lusban is a parlamenti képvise­letet. ______________HETI ÚJ SZÓ s­zem Kelemen Hunort a 2016-os kihívásokról kérdezték­­A 2018- as év, az egyesülés centenáriuma közeledtével az RMDSZ elnöke egyre fontosabbnak tartja a több­ség-kisebbség paktum létrejöttét. Kelemen Hunor szerint a követke­ző időszakban folyamatosan emlé­keztetni kell a román társadalmat arra, hogy lassan eltelt száz év, és az őshonos nemzeti kisebbségek irányába tett 1918-es ígéreteket nem tartották be, folyamatosan em­lékeztetni kell a román társadalmat azokra az ígéretekre, amelyeket az erdélyi, bánsági és magyarországi románok tettek az általuk lakott te­rületek és Románia egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as gyu­lafehérvári nagygyűlésen. ( szolro) Szükség lenne valóságos el­lenzékre­­ Kövér László házelnök szerint a politikai életnek szüksége lenne egészséges versenyre, mert a Fidesznek sem tesz jót, hogy nincs versenytársa. „Az lenne a jó, hogy ha lenne egy normális, kiegyensú­lyozott, politikai vitákban valósá­gos alternatívákat fölállító ellen­zéke a Fidesznek ” - mondta. (mno) Sürgetik a magyar politikai összefogást Marosvásárhelyen­­ Egyre biztosabb abban, hogy a há­rom magyar párt közös jelöltjeként indulhat a jövő évi marosvásárhe­lyi polgármester-választáson Soós Zoltán. Az RMDSZ politikusa még nem látott semmiféle írásos megál­lapodást erről, mégis úgy véli, a kolozsvári egyeztetéseken ez is eldőlt. (szekelyhon.ro) Szerb háborús bűnöst adott ki Románia­­ Háborús bűnökkel megvádolt személyt adott a román rendőrség a férfit k­ző hatóságoknak, ami premier az egyenruhás testület történetében. (kronika.ro) Cioloş: Nem indulok a vá­lasztáson - Nem kíván a jövő évi választásokon elindulni Dacian Cioloş miniszterelnök. Ezt ő maga jelentette ki egy, karácsony előtt adott interjúban az egyik hírcsa­tornának. (kronika.ro) Külhoni magyaroknak nem jár a tízmillió forint­­ Külhoni magyar állampolgárok nem igé­nyelhetik a magyar állam által be­harangozott tízmillió forintos, vissza nem térítendő támogatást. (kronika.ro) Újabb magyar rendőrkontin­gens indult Szlovéniába­­ El­indult reggel Budapestről a máso­dik magyar rendőrkontingens Szlo­véniába. Az 52 magyar rendőr ja­nuár 31-ig teljesít szolgálatot szlo­vén irányítás alatt. Esősorban a be­fogadóállomásokon teljesítenek szolgálatot, közreműködnek a zöldhatár őrizetében, az úgyneve­zett mélységi ellenőrzésben és a közrendvédelmi feladatok ellátásá­ban. (nszv) S­AJTÓ^'y^

Next