Heti Új Szó, 2020. január-március (26. évfolyam, 1-12. szám)
2020-01-10 / 1. szám
( 4.) 2020. január 10., péntek___________________________________________________HETI ÚJ SZÓ Bodó Barna Játék Béccsel: ki találta ki kis Bécset? Öntudatos városlakó ismeri városát. Ismeri, azonosul vele, s az azonosulás nemcsak az érzelmek függvénye, hanem az ismereteké is. Amit nem ismerek, azzal nem azonosulhatok. Ha ezeket a kijelentéseket elfogadjuk, akkor jogos feltenni a kérdést: mitől és miért „kis Bécs” Temesvár? Egy ideje visszaköszön a minősítés különböző román nyelvű szövegekben, mindenekelőtt turisztikai vonatkozásban. Nemrég magyar nyelvű videó anyagban is felkerült a világhálóra - mielőtt még általánossá válna a szókapcsolat, beszéljünk róla. Aki „kis Bécset” ír vagy mond, az vagy tudatosan csúsztat, vagy nem ismeri a városok történetét. Az igazit, és nem a turizmus, illetve az álmok és a nagyzási vágyak jegyében kigondolt valamit. Bécs városleírásokat olvasok. Hármat is hoztam a minap Bécsből. Felix Czeike 176 oldalas várostörténeti munkája (/. Innere Stadt, Bécs, 1983) csak a Belvárost mutatja be, sok száz palotát és emlékművet. Nincs érkezésem sorra venni az épületeket, de első ránézésre a Stefansplatz-on és környezetében az épületek nagyobb része a 19. században épült - kivételt képeznek, természetesen, a Habsburgok hivatali épületei. Éppen ezek által a barokk domináns Bécsben, mi több, egy újraálmodott barokk (Gyáni Gábor kifejezésével), amely megfelelt a birodalmi emlékezetnek. A magyar nyelvű Bécs kötet (szerzője Imecs Orsolya, Cartographia-kiadvány, 2016) szerint a városban fellelhető stílusok minden esetben társadalmi folyamatokkal mutatnak kapcsolatot. Ezek kibontására itt nincs tér, csak felvillantására. A Stefansdom eredetileg román stílusban épült, az 1276-os tűzvész után gótikus stílusban építették újjá. A gótika a Habsburgokkal jelenik meg a városban (a gót eredetileg, pejoratív értelemben barbárt jelentett). A korai reneszánsz, mint a humanizmus megtestesítője, alig van jelen Bécsben, a késői viszont igen, gyönyörű kastélyok és polgári házak képviselik. 1600 körül köszönt be a barokk, Bécs domináns stílusa, a könnyed, játékos, modoros jegyek egy szeszélyes, különc gondolkodásmódot jelentenek meg. Általa és ne jelenítik meg egyrészt a katolikus egyház, másrészt az uralkodó nagyságát. 100 esztendő sem kell, és megjelenik a rokokó, a bonyolult, dús, extravagáns díszítésű palotákkal — a Schönbrunnkastélyt ebben a stílusban újítják fel. A letisztult, racionális klasszicista irányzat és a neo változata is jelentős épületek stílusjegye (bécsi egyetem). Ferenc József uralkodásának kezdetén jelentkezik a historizmus, és jelenti általa Bécs a művész, magát. Hatalom, pompa, életérzés - grandiozitás. A Ring épületei, a városháza, a Votivkirche jegyei: egyszerű, szimmetrikus épületrészek, nagy oszlopcsarnokok, tisztelet a múlt előtt. Végül a Jugendstil, magyarul a szecesszió, amely a funkció és esztétika kettősségét gondolja újra, az új ornamentikával. A magyar főváros, a kiegyezés utáni Budapest nemzeti stílust keresett, a barokk rovására előtérbe került a keleti motívumokat is mutató európai szecesszió egy különleges