Temesvári Hirlap, 1923. június (21. évfolyam, 119-142. szám)

1923-06-10 / 126. szám

nt XT. évi foram, T 22. szabi". mámtmmmmmmá&m­mmimmmiAsz uj­ítómat is visszautasul«* &. (S­a­j­á­t t­u­d­ó­s­í­t­ó­n­k 1­6­1.) Az a német pót­jegyzék, melyet a német birodalmi kormány most küldött m­eg a nagyhatalmaknak, a­zt a reményt kelti, hogy végre Franciaország és Németor­szág között megszűnik a súrlódás és he­lyébe lép a megértés, am­ely a jóvátételi kérdés végleges rendezésével lehetővé teszi a háború befejező likvidálását. Franciaország eleddig mindig garan­ciákat követett a németektől. Német­ország jobban nem is fejezheti ki a bé­kés megegyezés iránti hajlandóságát, mint azzal, hogy most bőségesen ajánl biztosítékot. Leköti az egész német köz­gazdaságot, az ipart, kereskedelmet, a forgalmat, a mezőgazdaságot, a vámot, a különböző monopóliumokat. Ennél több garanciát egy ország bizonyára nem adhat. És Poincaré, aki — mi­után az újságokból előbb csak kivonato­san ismerhette meg a pótjegyzék tartal­mát — most már nehezen tarthatja fenn azt az állítását, hogy a jegyzékkel nincsen megelégedve. Még hát figyelemreméltó passzusa van a jegyzéknek. Az egyik az, hogy a németek hajlandók magukat egy nem­zetközi fórum döntésének alávetni, a másik pedig az, hogy a garanciák rész­leteinek megbeszélése végett sürgeti a szóbeli tárgyalást. A nemzetközi fórum csakis az összes hadviselő fel­ek kikül­dötteiből állhat. Ha nem is mondják, de bizonyára így gondolják a németek, mert tisztában vannak azzal, hogy az angolok és belgáik, valamint az olaszok részéről esetleg több engedékenységre számíthatnak s arra, hogy ez­ek a fran­ciákat is engedékenyebbekké teszik. A szóbeli tárgyalást remélhetőleg már csak azért is elfogadják antant részről, mert a garanciák részleteinek megtár­gyalása során a biztosítékok kibővítésé­re is számíthatnak. A pótj­egyzék lényegéről legújabb ber­lini táviratunk ezeket jelenti.­­ A német kormány a jóvátétel ügyé­ben az­ antant szövetségeseknek pótne­­morandumot adott át. Ebben kötelezőleg kijelenti, hogy a fizetésiek összegének és módozatainak megállapítására vonat­tárok ültek. Fölemlíti azon fölfogást is, mely szerint Zarmys helyén épült volna Alba Julia. • Nézete szerint Alba Julia eredeti hely­én épült és Zarmy távolabb a várostól. Possevino fölfogását az­ utó­kor kutatásai igazolták, mert m­a már be­bizonyított tény­, hogy Sarmisiegetusa romjai Várhelyi mellett vannak. Mily módon kormányo­zták a rómaiak Decebal legy­őzet­ése után Tran­silváni­át, ezt könnyen meg lehet állapítani azon rendszeres eljárásból, melyet a rómaiak máskor követtek, ha egy királyságot vagy köztársaságot meghódítottak. Az­ ilyen államot­ mindenekelőtt pro­vinciává degradálták és légió­kat, vagy cohorsokat helyezvén el benne, csakhamar hasonlóvá­­ tették egyébb róm­ai coloniához. Ugyancsak ez történt Transilvániával­ is. Traianus Decebal kincs­einek megtalá­lását­­a következő márványba vésett fel­irattal örökítette meg az utókor szá­mára: Jovi inventori. diti Patri. Terrae matri. Delectis Dáciáé Tkesauris. Caesar Nerva Traianus Aug-, Sae. P. Azaz: Jupiternek, a megtalálónak, a drága atyának, anyának a földnek Da­cia kincsieinek fölfedezése alkalmából emelte a felségest Nerva Traian császár. A másik márvány emléken a Decebal Ifrazicja kormány o­ kozólag elfogadja egy nemzetközi fórum döntését. A végleges­ jóvátétel végr­ehajtására a német kormány a következő garanciá­­kat javasolja: 1. A birodalmi vasutakat átváltoztatja házi kezelésben adminisztrálandó külön­vagyonná. 2. A birodalmi bank tíz milliárd aranymárka értékű kötvényt bocsát ki, amelyek évi ötszáz millió márka kama­tot garantálnak. 3. 1927 július 1-től további ötszáz mil­lió aranymárkát fizet. 4. Leköti kézizálogul az egész német közgazdaságot, az ipart, a bankokat, a kereskedelmet, a forgalmat, a mezőgaz­daságot és mindezekre első helyen tíz mil­liárdnyi aranymárka zálogjogot kebe­lez be. 5. Elzálogosítja a vámjövedelmet, a a fogyasztási adókat, valamint a pá­­linkaegyedáruság bevételeit. A memorand­umot is azzal végzi a német kormány, hogy­­a fizetési módozatok rend­eztésére, továbbá a garanciák rész­letes m­egál­lap­í­tás­ára a szövetségesek­nek azt az in­dítván­yt is teszi, hogy adjanak hely­et a szóbeli tárgyalásnak.­­ Az új német javaslatok őszinteségé­ben kételkedni nem lehet, azokból kitű­nik, hogy Németország f elmenve telje­sítőképességének legvégsőbb határáig, csakugyan arra törekedett, hogy az im­már európai bonyodalommá fejlődött német jóvátét­eli kérdést­ békés megegye­zéssel intézze el. Nyilván­valónak lát­szott az i­s, hogy ern­­­yi engedmény és ilyen készség láttára Poincaré­­ed­digi rideg állásfoglalása is megenyhül és vagy teljes egészében elfogadja a német javaslatokat, szóbeli tárgyalások alapjául, vagy csak csekély módosításo­kat fog azokon kívánni. Annál meg­lepőbb tehát­, hogy a francia kormány még ezeket a javaslatokat is elfogad­hatatlanok­nak tartja és nevetségeseknek mondja. A párisi HaVas-ügynökség jelentése különben a következőkben sz­ámol de a fölötti győzelem van megörökítve a kö­vetkezőképen: francia hivatalos köröknek az új német javaslatok ügyében­­elfoglalt álláspont­járól. Francia hivatalos köröknek az a vé­leményük, hogy az új német javaslatok elfogadhatatlanok, a német kormány az új javaslatokkal csak tréfát űz, mert hiszen még csak azt sem jelöli meg, hogy milyen összeget hajlandó fizetni. Az az indítvány is elfogadhatatlan, hogy nemzetközi bizottság vizsgálja meg az ügyet és hozzon döntést, mert Cuno kancellár ezzel a javaslattal­­ a jóvátételi bizottság bojkottját jelenti be. TEMESVÁRI HÍRLAP Jósika báró emléke. — A Temes-torontáli magyarság rész­véte. Osztatlan, nagy részvét mellett kisér­ték örök pihenői® a M­a­vyar Párt köz­ponti elnökének Jósika s Sám­uel báró földi maradványait Kolozsvárot­t­, aki­nek hal­ála mély f­áj­dalmat vált­o­ttt­ ki mindenütt, ahol csak magyar szív drd­blog. A romániai magyarság kiváló vezérének megdicsőülés© alkalmából az Országos Magyar Párt Temes-torontáli tagozatá­nak elnöksége az alábbi részvétsorokat intézte az elhunyt­ özvegyéhez: Kegyelmes Asszonyunk! Az Országos Magyar Párt Temes-torontáli tagozata szomorodott szívvel vette hírét, hogy pártunk nagy,méltóságú elnökei, k­ét mil­lió­­igaz magy­arr gondos atyja, sírökre elköltözött körünkből. A nagy gyászban, melyet Jósika Sámuel uz őkegyelmessé­­gének fájó elmúlása borított Románia árván maradt magyarságára,­­„ mélyen megrendülve,,osztiro­zik Temesvár és a Bánság •— a Losoncziak és Hunyadiak hajdan dicső­­otthonának magyar­­közön­sége is­. Engedje meg Nagyméltóságod, hogy amidőn felejthetlen vezérünk Isten trónja elé lép, mi is vigasztalói lehes­sünk a megm­óbiáltiaitások e szomorú nap­jaiban. Fogadja Temesvár ési­ várme­gyénk magyarságának igaz, őszinte rész­vétét. .... ” Amikor II. Rákóczi Ferenc nehéz, idő­ben a hazáért imádkozott, igy kiállt ott fel: „Adj, Uralmi ,azoknak, akiket vezé­reinkül rendeltél, hivatásukban bölcses­séget, a talalsorsban bátorságot, a szeren­csében mérsékletet, hogy végzéseid útján haladjanak.“ M­egdicsőült vezérünk mindezen erényekkel megáldva vezette táborát­, osztozott balsorsunkban, felál­dozta életbe egy darabját, önzetlen, ne­mes, kitartó munkássága, mind­azoknak fog példá­ul szolgálni, akiket tudás, se-MMMgSBSaaBBS hetsé­g, erő a romániai magyarság szebb jövőjének szolgálatára szólít. Az Egek ura adjon erőit! Kegyelmességednek a ne­­héz megpróbáltatás elviselésére, a Meg­boldogultnak pedig örök nyugodalmat, melyéntl a magyarság ha imája száll az Egek urához a nagy Fejedelem­ e sok­szor elmondott imájával: — Mindenható Uram, tekintsd a nyo­morúság ez örvényébe hullott népednek sóhaját, hallgasd meg a szegények, az özvegyek és árvák Hozzád felsíró jaj­­­­dallását. Tekintsd a bünh­ődésne­k kész ártatlanok kiontott vérét s ne feledkez­zél meg irgalmasságod, cselekedeteiről, melyekkel hajdan oly kegyesen elárasz­tottad a szolgaságban sinylő választott népiedet. Miély tisztelettel: Az Országos Magyar­­Párt Temesvári Tagozata. Te­mesvár, 1923. évi junius 8. Veterány Viktor dr. ügyvezető elnök. Oszt­­­e Andor főtitkár. A Magyar Párt elnökségéhez a te­mesvári tagozat vezetősége a következő átiratot küldte: Az Országos Magyar Párt nagytekin­­tetű Elnökségének Kolozsvárt. Az Országos Magyar Párt Tem­e­s­tárán­­ak­ tagozata mélyen megrendülve fo­gadta központi pártelnökünk Jósika ■Sámuel báró úz ő kegy­elmie­sségéne­k tak­ábhirét. A kifürkészhetlen végzet ujabb csapást mért a küzdő magyarság­ra, amidőn «Min'-t,'Joson Élt vezérét, a jó és bal-sorsban beiless nemes és tótartó aty­ját az Egek ura magához szólította. A Hunyadiak és Losoncziak hajdan dicslő otthonánnak: Terrp"'-tól és a Bánság min­den hü magyar lelke mély fáj­dalommal osztozik vénünk gyászában. iS midőn Teineis-'Torontál vármegye magyarsága nevében őszinte részvétünket tolm­ácsol­­juk, egyúttal kérjük az­ Egek Urát: áldm meg IV-'-iik­ —érüniket aki szeri ügyünkért példaadó odaadással, nemes, önflelomozás­sal mindlvégig di­csően küzdött. Erősen fogadt­n­k, hogy emlékét k­egyelteittel és hálási szerr­eteit­tel őrizzük meg. Testvéri üdvöz­lettel: Az Országos Magyar Pánt Temesvári Ta­gozata. Temesvár, 1923. évi junius 8. V­eter­á­n v Victor dir. ügyv.­lelnök, O­sz­tie Andor­­.főtitkár. Jovi Statori ’­­ Hercuíi Victori / M. Ulp. Nerva Traiamus '/ Caesar Victo Decebs.lo Domita Dacia ^ Votum solvit. Azaz: Jupiter Staitorna­k, Hercules­nek, a győzőknek tett foga­dtalmát telje­síti Nerva­ Traian császár Decebal le­­győzetés­e és Lacii a meghód­lítá­s­a alkal­mából. Az­­erdélyi Ulpia Traiana római colo­nia emlékét a­ következő inn­ínit őrzi: Divo Severo Pio , Colonia Ulpia \ ./ Traiana Aug. S Dáciáé Sarmizi. \ Azaz: Az itteni Severus Piusn­­ak a dá­ciai Sarmiseg­etusában­­ levő Ulpia Traiana gyarmat. | ' A következő sz­intén: J \ ' . Azaz: Jupiternek, a, legjobbnak,, a legnagyobbnak, Romulusnak a­ szülőnek, M­ars­nak az igen szerencsés ,segítőnek emeltette jólétéről M. Seaurianius által Sarintegetusában Nerva Traianusnak a fölséges és isteni, császárnak felügyelete alatt alapított daciai colonia. A rómaiak miután észrevették, hogy az újonnan meghódít­ott Daciában sok az arany és­­ezüstbánya a. sárnit­egetusai colonián kívül máshol is alapítottak co­­loniákat. Possevino úgy véli, hogy ilyen colon­iák lehettek Abrugybányán és Zalat­nán, (Ampelum). Az újabb kutatás megállapította, hogy Alvincz (Blandia­­na), Gyulafehérvár (Apuleoi), Torda (Potaista), Kolozsvár (Napoca­) szintén ilyen bányász kolóniák voltak. Traianus császárnak legimpozánsabb alkotását ,a dunai hidat már utóda, Hadrian császár bontatja le abbeli félel­mében, nehogy az újabban erőrekapott dákok e­bidon keresztül megtámadják a római birodalmat, melyen minden nagysága mellett is már bizonyos rések kezdenek látszani, melyek kitágítása a világ legnagyobb alkotásának bukását csak siettette­ volna. Mind Possevino megjegyzi: Iim­perio Romano andava cadendo, a római biro­dalom már bukása felé tartott, mert csá­szárai nem­ akarták elfogadni az Isten fiának uralmát non volevano admettere­­‘imperio del figliuolo di. Dió, el is bu­kott, azonban Decebal és Traian fényes emlékezete napjainkig él. Rogerius, J. O. M. ’­­ Romulo. Parenti. Marti \ Auxiliatori Fel. Auspicii» A Caesaris. Divi Nerval \ Traiani. Augusti. Condita * \ Colonia Daciea Sarmiz, Per M- Scauriamum \ Éius Pro. îpr. X Gyilkos herceg. — Agyon Szurt orosz ezredes. — (­S­a­j­á­t tudósítónktól.) A kik­indan­i tör­vénys­zéken most kezdték meg a tárgyalásiait Dadianu Torno menekült kaukázusi herceg bűnügyének. Dadianu január 30-án Kikin­dia fiói utcá­­jáh mieig táttul adta egyik menekült társát, J­oszi­p­o­v Vladimir­ ezredest és tőré­vel kiszúrta. A herceget a rendőrség le­tartóztatta. Kihallgatása alkalmával ,el­mondo­tta, hogy­­Joszildov ezredes bolsee­­v­nista, aki börtönbe juttatta az ő testvé­reit, atyját pedig agyonlövette. Még Oroszországban bosszút forralt ellene és igy amikor Kikindán felismerte a Belgrádbóli­­öldrautaz­ott ezredest, annyi­ra úrrá lett rajta az iiinldiulat, hogy­ csa­­lárdb­a enltkuszititá­sa miatt­i felelős­s­égb­e vonta, majd tőrével leszúrta. Dadianiu kihallgatása után követelte­, hogy bo­csássák szabadon, mert fejedelmi vér, aki felett nincs joga polgári bíróságnak ítélkezni. A rendőrség azonban minden tiltakozás ellenére átkí­sérte a kikindai ügyészség fogházába.­­ Dardianu herceg kissé megtörtén: lép be a tárgyaló terembe, mögötte két szu­­ronyos fogházőr hal­ad. A zsúfolásig megtelt teremben nagy izgatottság ke­letkezik, különösen sok az o­ro­sz mene­kült. A fogházőrök azonban szigorúan távoltartják a vádlottól a kiváncsiakat. Kilenc órakor bevonul a bíróság T­e­o­d­o­r­o­v­i­c­s Mihály d­r. törvényszé­ki­ elnök vezetésé­ve. A vádat dr. Mossz­­k­o­v­i­t­a állami ügyész képviseli.­­ A herceg védői dr. K­e­n­g­v­e­l­á­s Milivoj és dr. Ehrling Károly ügyvédek. A személmyi­ adatok felvétellei után Teo­­dorovics dr. elernö­k fel­ol­vasta a vádira­tot, amely szándékos­­emberölés bűntet­tével vádolja­ Dadiana Tomo her­cegét. A tárgyalás első napja a, vádlott ]kihall­gatásával ért véget. A legkényesebb igényeknek is megfelelő ízletes és bőséges házikoszt. Külön gyermekkoszt. !Ij épületben* u.J bútorokkal berende­szett szép téipvis­eeEőbe.k-Mérsékelt árak, Saját strand és kabinok. Levélérdeklődésre szívesen­­ válaszolunk.

Next