Temesvári Hirlap, 1924. május (22. évfolyam, 97-119. szám)

1924-05-01 / 97. szám

TEMESVÁRI Szarkettőség és kiadóhivatal: Temnesvár-Belváros, Bk Libertăţii (Jenőherceg-tér), Telekmazám 14—12 Sürgönyeiül: Hírlap Timişoara XXTL évfolyam. Ás etfizetés ár* Romániába* egész érm 100 lei, felérre 459 ki, luvánla 75 W, helyben házban, ikrékre postán. Ás feszes külfödi államokib* bari 90 lei, negyedévre 270 lei, mely külföldi vasútiben fizethető külföldi folyószimțifikrs. Alapítottál POGÁNY MIHÁLY 1924 május 1, csütörtök. Az egyes szám ára 3 Lei Jugoszláviáinál 1*30 dinár, Csehszlovákiában 1 e. K, Magyarországon 000 K, Anankában 1500 a. k. Amerikában 1 cent, Olaszországban valamint Fiumében */, lira. Bukarestben Lel 3*30 Nyomda: Hunyadi grafikai mintetet, a Temesvári mrlap nyomdája. Temesvár-Belváros, Fest& Ţepeş Vodă (Lenan-tér) Telefonszám 14 —1497. szám. Május elsőej€-ra Ébredő természet virradata köszönt reánk, mikor a májusi nap első reggelén vüdítő virágítók a dúsnak és várományos kikeletnek vagyunk a tanúi. Atermésset nyíló gazdag pompájában nemcsak szem- jóléti és érzéki világaink telik meg új és friss benyomásokkal, hanem emberi reménységünk jövendő szép kalászait, mint a mindennapi föltételeit és ígéreteit is boldogítóan sorakoztatjuk jövő gondjaink ellensúlyozásául. A természet kitárja május kapuit, pazar káprázatával, napjának tűző sugaraival fennen hirdeti természetnek és etetnek ájuló kikeletét. Az ünnepi május elseje minden időben megállította a világ emberi gépezetét, figyelemre gerjesztette az utótél és előtavasz csalódottjait s szinte a természet boszorkányos varázsával huszonnégy óra röpke ideje alatt tárja fel a természetbőséges igézeteit. Az utótér, az előtavasz is nyit és ikonit ul és ercs virágkelyheket, de a tavasz ünnepi virágillata május elsején tesz udvari képessé. A természet a föld örök és állandó nyitott paradicsoma, melynek kincsei közösek és mindannyinaiké. Az angol parkok kertészeti raburisztikái nyújthatnak a vil taisssora magángyönyört, de a természet végtelen folytonossága, mely rónáinkon, völgyeteken és hegyeinken mint az Ég terülészetes művészet» terül el és hullik alá, mindannyi irakié. Nyitó tavasz _első napján bontja szárnyait ez a nagy titok, melynek minden halandó tesz reszítse, szakítson akárerdei virágot, akár a kora tavasz üvegháziknak legszebb ültetvényét. Élet és napsugár,, virág és kikeletkelnek veiszmgr isl akik talán az élet, hétköznapjának áradatában szinte öntudatlanul könyveljük el a tenyészet pazar ajándékait, május elsején intermet- 7,ót tartunk s úgy köszöntjük május keső napját, mintha először ontaná reánk áldó sugarait és úgy nyúlunk az első nyíló virághoz, mintha az Ég közvetlen harmatja permetezte volna csak azért, hogy május elsején szórja első iMartrszgarait. Természet és ember viszonyában: kétségtelenül meg kell állapítanunk, hogy az embernek a természet felé való intuíciója akkor a legfrissebb, mikor életvizonyai és boldogulása is a legrendezettebbek. A háború vértől áztatott földjén csak halálrózsák nyílnak ,s a harcmezőre siető közlegény zubbonyának rózsáját is a kedvese könnye és keserve hervasztja el. Hideg és önző, anyagán és gondtól terhes étel önmagába merül el, némán mereszti szemét a természetre, nincsen számára szava és megértése. Pediig a természet az életnek, az élet drága világának,, a művészetnek örök és kimeríthetetlen fonása., Mi lett volna, a művészetben, ha a természet ősmintája nem vevelálja számára szintben éshangban, kőben és anyagban mindazt, ami maga is a legtökéletesebb művészet. A természet a művészet kimeríthetetlen Múzsája s mindaddig, maga, lra tiszta szimbóluma és valósága tesz a művészi kifejezés kimeríthetetlen forrása, maga a természet tesz az első és legközvetlenebbül érzékelhető objektum élet és művészete számára. A természetet túlozni nem tehet s a naturalisztikus irányzatok még oly féktelen túlzásai is csírájukban őrizték azt, mit az ősanya, a természet méhében hordott. Első humánus kötelességünk, hogy tanítsuk meg a bágyadt, a szenvtelen,, sokat csalódott embert újból a természet szépségeinek ismeretére. Üvegházi növényekkel, kik önmagukban emésztődnek fel, nem lehet az életet széppé tenni. A természet a szép élet paradicsoma, de annak örömei csak annak nyílnak, ki azokra méltó lesz. Kitartó tél, szeszélyes tavaszi után legyen megértő májusunk Mikor élet és természet egymásra borul s a zaklatott ember újból érzi, hogy a teremtésben, a természetben egyek vagyunk, nap fényét és melegét, virág illatát és gyümölcsözét senki sem rabolhatja el itten. A természet dekoratív világa és felkészültsége nemcsak az élet ragyogását és kellemességeit szolgálja, hanem a bamiak való titkos eltérülés a Lélek naiv derűjének válik a forrásává. Hupelkultúrának és természeti szépségeknek egymásrautaltságára vall, hogy nagyvárosok kőtengerei közé is odavarázsolták a nyíló természetet. Európai világváros-versenyek alakultak ki és a kertész és rendező művészeti invenciója épülethomlokzatokat, villanyoszlopokat pillanatok alatt városd virágparadicsomokká varázsolt át. A virágnak ezen városi kultuszát azonban a háború teljesen letarolta. Elfelejtettük a természetet, elfelejtettük a virágot is. A nyílóvölgyiből, a fenyves erdőből halál mező tett, városaink időtengerei is virágtól és illattól fosztottan virágdísz nélkül hirdették, hogy nincs virága nincs étel... fia van város, akkor Temesvár volna az, amely a nyári virágparadicsom sorsára volna alkalmas. Nagy kiterjedésű, nyíló parkjaink, világhírneves kertészetünk a természetetes helyzet kettős jogcímén követelik, hogy éljünk is az adott, kerettel. Elnéztem atavalyi nyáron Lloyd, vorunkat s elszogorodtam, mikor láttam, hogy a kőemberek szivén át hogyan nem tud nyílni, még a balkoniak legszerényebb poluniócskája sem. Volt háromemeletes palota végnélküli, frontital, de ormánynak néhány, halvány, csenevész növény hirdette, hogy tehetne az életnek több virága is... Tavasz nyitó májusának első’ napján kvessünk frigyet a szép természettel, a nyitó virággal. Ahol virág van,, ott tesz illat is, álltati a létekben, az egyesiben, illat a csokorban, a társadalom nagy és kevert virág füzérében, hol egyenlőre csak hervadó« köszönti május első felkelő napját! ______ l. d. AZ URALKODÓPÁR GEXFREX. A svájci távirati ügynökség jelentése szerint Ferdinánd király és Mária királyné azon óhajuknak adtak kifejezést, hogy szeretnék Crenfben a Népszövetség titkárságát és a nemzetközi munkaügyi hivatalt meglátogatni. Megállapodás történt, hogy az uralkodópár május kilencedikén érkezik Genfbe. Fogadtatására az előkészületek már megtörténtek. A pénz őfelsége című cikkemben rávilágítottam a romániai ipart, és kereskedelmet fenyegető összeomlás okaira, de úgy látszik, hogy sokan a bankok elleni támadásnak deklarálták ezen cikket, holott minden objektív bírálónak igazat kell adni nekem abban, hogy a betegség megállapítása támadásnak nem minősíthető. Az ipari és kereskedelmi összeomlás veszélye nem lehet közömbös dolog a bankok szempontjából sem, mert hiszena betegség elhallgatásával vagy pláne letagadásával a bankok önönmagukba szuggerálnák közgazdasági életünknek egészséges voltát, pedig a valóság az, hogy ezt a súlyos betegséget hipnózissal gyógyítani nem lehet. Tagadhatatlan tény, hogy elsősorban a kormány deflációs pénzügyi politikájának eredményeképpen a szó teljes értelmében pénzinség sorvasztja Nagyrománia közgazdasági életét. Én nagyon jól tudom azt, hogy a bankok önmaguk erejéből legfeljebb ha enyhíteni tudnák a minden alkotás lehetőségét megölő pénzinséget, ámde arról józan ésszel még beszélni sem lehet, hogy a bankok egyedül, tehát a kormány és a nagyközönség segítsége nélkül vállalkozhatnának ezen súlyos probléma eredményes megoldására. Sokkal mélyebben gyökeredzik ez a baj, sokkal elhanyagoltabb a betegség, semhogy radikális eszközök igénybe vétele nélkül, tehát egyszerű langyos borogatással, vagy bármilyen kuruzslással megnyugtató eredményeket lehetne elérni. Vizsgáljuk tehát a betegségnek eredeti okait és állapítsuk meg a kormány és a bankok feladatait és ezzel egyidejűleg világítsunk rá mindazon bűnökre és mulasztásokra, amik a mai vigasztalan pénzügyi helyzetet előidézték. Legelsősorban megállapíthatjuk, hogy a pénzügyi kormánynak deflációs politikája kész öngyilkosság akkor, ha ezen politika csupán az ipar és kereskedelem agyonnyomorításával vihető keresztül, ha tudniillik ezen a pénzügyi politikának az ad lehetőséget és bázist, hogy az állami, mint legfőbb munkáltató, illetve fogyasztó, az évek előtt eszközölt ipari és kereskedelmi állami szállítások ellenértékét nem fizeti, illetve nem egyenlíti ki, tehát pénz nélkül operál, amely operációkba azonban az ipar és kereskedelem feltétlenül belepusztul. Én nem tudhatom, hogy milyen hatalmas összegekrerag az államnak az iparral és kereskedelemmel szemben fennálló belföldi adóssága, de tekintettel arra, hogy az állam tudomásom szerint kis embereknek is aránylag nagy összegekkel tartozik, s kell tételeznem azt, hogy ezen mindenesetre horribilis összegeket kitevő belső adósságok készpénzben való kiegyenlítésével az állam valóságos megváltó munkát, teljesítene és végeredményben hihetetlen nagy százalékkal enyhítené a pénzinséget. Ha, min többre, mint csupán egy milliárdra taksáljuk az állam belső adósságait és ha ez a milliárd az ipar és kereskedelem támogatására kifizetve, illetve az állam részéről folyósítva lenne, milyen fellélegzés, mi mas államitebrnikok szerepe Románlai Realspoakcsíks&gfséletében Írta: Kabos ArttfR lyen nagy fellendülés következnék be ezen várva-várt állami gesztus után! Nem szabad feledni, hogy ez a milliárdnyi állami adósság, ha most, tehát évek múltán teljes összegben is kiegyenlítést nyerne, még akkor is óriási veszteséget jelent a belföldi ipari és kereskedelmi hitelezők szempontjából, mert hiszen ez a pénz ma elvesztette vásárlóerejének több mint ötven százalékát. Érthetetlen dolog az, hogyha már a belföldi állami adósságok kifizetése készpénzben nem is valósítható meg, miért nem történik intézkedés aziránt, hogy a hitelezők ezen követelésének megfelelő százaléka legalább állami adók és illetékek kiegyenlítésére, illetve elszámolására legyen felhasználható? Látszólag ez csekély dolog, de azért nagy jelentőségű, mert a hitelezők az alku ezeni intézkedésében bizonyos fokú jóindulatot látnának és azonkívül az adóknak ilyen módon való elszámolása leapadt a forgalmi tőkéjüknek jelentékeny telükrmentesítését is eredményezné. Nem elég az, hogy az állam kimondja és szigorúan keresztülviszi a deflációs pénzügyi politikát, mert hiszen a legjobb, a leghatásosabb orvosság is abban a pillanatban méreggé válik, ha nem okosan, nem előírás szerint, hanem mértéktelenül alkalmazzák. Hogy a deflációs politika a kívánt eredményt idézze elő, tudniillik növelje a pénznek külföldi és belföldi vásárló erejét, ahhoz szükséges, hogy az egész közgazdasági organizációban példás rend teremtessék. Szigorú következetességgel létesíteni kell mindazon intézményeket, amiknek életbeléptetése folytán ,a készpénzzel való fizetések nagymértékben mellőzhetők, ilyen intézmények a dealing forgalom s a Nemzeti Banknál a giró számla. Ezeknek gondos ésszakszerű kiépítései által bizonyos, hogy néhány milliárdnyi bankjegy válnék nélkülözhetővé. Bár azután még a postatakarékpénztárnak a békében fényesen bevált intézménye is — a fentiek kiegészítéséül — szintén megvalósíttatnék, akkor a mai bankjegyforgalom mellett is, alig volna érezhető a pénzhiány. A nagyközönségnek a postához való megrendült bizalmát valahogyan vissza kellene nyerni, mert ma" alapos "reorganizáció nélkül el sem képzelhető, hogy valaki a postára bízza vagyonát, amikor tudniillik a pénzesutalványok kifizetését is rendszerint ki kell könyörögnie az érdekelt publikumnak. Az államnak sürgős és fontos feladata lenne még az, hogy a Banca Naţionala jobban és igazságosabban beilleszkedjék a mi közgazdasági életünkbe. A Banca Naţionala által megszavazott és folyósított kölcsönök arányos elosztását magasabb nézőpontból kellene ellenőrizni, mert ennek az intézménynek helyes és igazságos működésétől függ. Nagyrománia iparának és kereskedelmének fejlődése, vagy összeomlása.Mindentől eltekintve, elsősorban kötetességévé kell tenni a, Banca Nationalának, hogy figyelemmel kisérje azt, hogy azt ujralesi és tisztit Millik Péter. Telefon 529. Telefon 529.