Temesvári Hirlap, 1925. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1925-01-24 / 19. szám
XKlîl évfolyam Szerkesztőség és kiadóhivatal * , Temesvár-Belváros,V fii Libertății (Jenőherceg-tér) % tel Telefonszám: 14—12". * iSrgénycim: Hírlap Timișoara 1925 január 24. szombat MESVARI HÍR At »ififeen» kr* R«toacâ&t? e$4« Irr* *50« M, »M® WO kii J*?W» A Ui bety*»* vagiitrt fmtuk Ab | NGM 'Etto&L ttmttth* ktri iM Ui, w&f vU#** 97S Ui, ntlf tftlfilMI rttesi. h*» fotóm k«uu& I POOÁNY MIHAXV tnrrmwwDifiqpm Aa egy«* «s«m #M» 4 fejel Ctafes^*»iiittÎBK. ■* ţ, kw««*, HUgfrr, or*eág»S’ ftO) Aiwrift*» IÖ“ e»ra* (Gwwhwi) **«!£«» | «*•(, Ülasawmáf» * »&<$*&« FlUméJkt» V,Mnu ßukffireitben Lei S 19, szánt Jírow4a: Hunyadi grafîkai radiată JWt, a Tetn«arar fiirlap nyomdád L__Temesvár-Belváros, Baja Tepo? ,Vodá (Lenaut4r) * Telefonjaim 14 ——14 e? AillipHotim A turáni átok sújtja a magyarságot új hazájában is. A széthúzás és a visszavonás nem szűnt meg. Hírek cikéznek Erdély vadregényes bércei közül, hogy egyesek, akik hivatalkibbakinak érzik magukat ii magyarság vezetésére a mostani vezéreknél, zászlóbontásra készülnek és megalakítják a Magyar Párt ellenpártját. Nem értjük ezeknek az embereknek gondolkodását, nem tudjuk magyarázatát adni viselkedésüknek, hacsak, nem akarunk olyan feltevésekbe bocsátkozni, amelyeknek elgondolásától is irtózik és visszariad a becsületes, kisebbségi keretek közé szorított magyar politikai mentalitás. Minden gyengítése a romániai magyarság egyetlenpolitikai szervezetének, a Magyar Pártnak, gyengítése a magyar kisebbségi nemzetinek, pártütés és sárbatiprása azoknak az érdekeknek, melyeknek megvédeknezésétől a magyarság fenemaradása, nemzeti, kulturális, gazdasági fejlődése, egész jövendője függ. Vérző szívvel, fájó lélekkel látjuk egyeseknek ezt a külön megmozdulását, mely belső harcokra, belső villongásokra és végeredményben szétzüllésre vezet.Nem akarunk kétedik oda, az új mozgalom vezetőinek intszeretetében, aép Intségüket, ráterjedtségüket sem vonjuk kétségbe, bizonyára szívükön viselik a normániai magyarság sorsát és népüknek ezt ,a jövendőjét akarják szolgálni uj megmozdulásukkal, de élén látjuk, hogy ez az akció szakadásra vezet Megbontja a Magyar Párt és ezzel a romániai magyarságnak azt az egységét, melyet nem tudott eddig szétrobbantani semmiféle áskodálás és vádaskodás. Elvégzik majd magyarok azt a hóhér munkát, mely másoknak eddig nem sikerült? Erre pedig magyar ember semmi körülmények között nem vállalkoztatik. Nem vállalkozhatk akkor sem, ha történetesen nincsen megelégedve a párt mostani vezetőségével, annak működésével és célkitűzéseivel. Ha a magyarság egy része, vagy többsége úgy találja, hogy a vezetőség nem alkalmas a párt ügyeinek intézésére, úgy ennek a vezetőségnek eltávolítására vannak a parlamentáris eszközök. Ezen eszközök között semmikétpipen sem szerepelhet pártszakadás, vagy annak tudatos és számlékos előidézése. Ez olyan megsértése vált rá a magyar évekreetentek, amely a magyar tömegekből a leghevesebb ellenhatást váltaná ki és a kisebbségi politika porondjáról lesöpörné mindazokat, akik ilyen akciót kezdeményeznek és akik ilyen kezdeményezést támogatnak. És ebből ismét csak a magyarságnak volna kára, mert nélkülöznie kellene esetleg olyan értékes elemek közreműködését,akiknek munkásságára szükségünk van. Őrizzük meg az egységet és vegyünkpéldát a jugoszláviai Magyar Párttól, amelyet az üldöztetések, bebörtönöztetések csak még szorosabb egységbe tömörítettek. A közeledő országgyűlési választásokra olyan imponáló egységes sorokban vonul fel, amely nemcsak tiszteletünket és testvéri, elismerésünket, bánom , csodálatunkat is kivívja. Szeretnék, ha a romániai magyarság is annyi megértést,, annyi komolyságot és érdeklődést tanúsítana saját ügyei iránt, annyi, szeretettel és lelkesedéssel karolná i fel érdekeit, mint jugoszláviai magyar testvéreink. Tia magunktól nem voltunkerre képesek, itt a jugoszláviai példát kövessük. Besszarábia csatlakozásának elismerése — Olaszország után Japán is hozzájárul a megállapodáshoz. — (Bukaresti tudósítónktól.) Az Adeveml írja, hogy mi a körülmény, hogy Japán elismerteSzovjetoroszországot, továbbá a pekingi tárgyalások, amelyek Kína és Szovjetoroszország között folytak, gondolkodásra kell hogy készítessék Romániai diplomáciáját. Feltéve, hogy az a híresztelés, hogy Japán titkos megegyezésben kijelentette, hogy a Besszarábiára vonatkozó megállapodást nem fogja ratifikálni, nem egyéb puszta tendenciózus kitalálásnál, nem szabad mégsem figyelmen üdvül hagyni a japán követnek a Neamul Romanesc tudósítójít előtt tett sana kijelentését, hogy nemzetközi elismerést. .Tapán azonnal ratifikálni fogja a besszarábiai megállapodást, mihelyt azt Olaszország megcselekedte. A román diplomácia minden ténykedésének tehát most fokozott erővel arra kell irányulni, hogy Olaszországot eddigi habozó magatartásának feladására bírja és Mussolini olasz miniszterelnököt, — akinek a besszarábiai kérdésben Romániai javára szóló nézete közismert —■ végre döntő lépésre kell hinni, hogy RomániánakBesszarábiára vonatkozó jogja végre egy hatmadik nagyhatalom ratifikálása által megkapja a szükséges Sztura Szilárd meghalt (Saját tudósítónktól.) Sztura Szilárd dr. meghalt. A halal nem válogat, sőt talán kíméletlenebből ragadja el a legjobbakat. Most is ilyen kegyetlen csapást mért a magyarságra, Temesvár váron egész társadalmára, váratlannul alattomosan fekaszálta egyik közismert vezérizleti Szitura Szilárd dr. ügyvédet. A hir súlya alatt megdöbbentünk, lehet-e, igaz-e, hogy Sztura Szilárd, akit még napokkal ezelőtt láttunk, aki fáradhatatlanul küzdött, dolgozott ifjú in fővel a közügyekért és különösen kulturális ideálokért, immár nincs többé! Lehetséges-e, hogy itt haügyte az Arany János Társaságot, amelyet annyira szeretett, amelynek alapításában,részt vett s amelynek egész életén , keresztül egyik vezére és leglelkesebb tagja volt? . . . Nem is hisszük, hogy mindez lehetséges, hogy élet és halál ilyen közel volnának egymáshoz, hogy aki még nem fejezte be életét, élete céljait, az is megszünhetik lenni. Nem hisszük, hogy valóban az utolsó szívdobbanás, mely lezárja a test életét, a szellemet is örökre elragadja tőlünk . . . Nem, nincs is így, Szirma Szilárd szelleme közöttünk marad és élni fog mindaddig, untig az eszmék, amelyeknek harcosa volt, élnek. Életrajza: Sztára Szilárd dr. 1859-ben született a temesmrigyei Liget községben. Középiskoláit (Szarvasom végezte, majd az érettségi vizsga letétele után a budapesti egyetem jogi fakultására iratkozott be. Ügyvéd lett, Temesvárott telepedett le és itt csakhamar feltűnt a fiatal ügyvéd nagy tudásával és ügybuzgalmával. Harminc éves volt, amikor az ügyvédi kamara választmányi tagja lett és ezen tisztségét megtartotta egész a haláláig. Foglalkozott politikával is különösen fiatalabb korában és mint lelkes ellenzéki, nagy szerepet játszott különösen a vármegye életében. Irodalmi működése. Az ügyvédi hivatása mellett leginkább az irodalomnak élt. A Temesvári Hírlap alapításában részt vett és élete végéig hűséges munkatársa maradt a lapnak,m amelyhez a szülő gyengéd szeretőjével ragaszkodott. Sokat olvasott és írt. Egyik legkiválóbb ismerője volt a magyar irodalomnak, de lelkesen foglalkozott a világirodalom minden értékes alkotásával, mert mint esztétikus, egyetlen szabályt ismert: szép-e, művészi-e a munka. Ezért is nem maradt konzervatív az új irodalmi irányokkal seszben, hanem haladt magával az élettel, az irodalom, a művészetek természetes fejlődési processzusával. Írásai önálló kötetekben is megjelentek, részben az Arany János Társaság, részben a saját kiadásában. Tanulmányai nagy tudást,világos státust és biztos kritikai érzéket árulnak el. Költői ideálja Arany János volt. Ezért is lelkesedett annyira az Arany János Társaság megteremtéséért és ezért dolgozott annyit azon, hogy az Arany János Társaság működése méltó legyen a nagy vezér szelleméhez. Könyvtárában Arany János minden művét öszszegyűjtötte és igazán csodálatraméltó volt, hogy mennyi új rejtett szépséget, tudott mindig felfedezni a nagy költő alkotásaiban. Sorscsapások. Két évvel ezelőtt egy mérhetetlen csapás érte. Az a tragédia, amely eszményképét, Arany Jánost sújtotta Juliska elvesztésével, érte Sztára Szilárdért is. A halál tőle is elragadta szép, üde, fiatal leányát, aki a debreceni egyetemen orvosnövendék volt. S miként Arany János az isteni végzés beteljesedése után mély létes átváltozáson ment keresztül, Sztára Szilárd is teljesen megváltozott. Nem lázadozott az isten akarata elteni, csendes megadással viselte nagy és felejthetetlen gyászát, de elvesztette lelke harmóniáját.. A költészetben keresett vigasztalást és az elégiához menekült, amelytől fájdalma enyhülését remélte. A fájdalom nem enyhült, mert az elégiák megvigasztalhatják az embert, de nem békíthetik ki a szülőt, akinek a sebe ujból fel-felsajog és a sírig vérzik. Utolsó órái, Szura Szilárd azóta betegeskedett , szívbajabántotta, de ez nem akadályoztat meg abban, hogy szokott, szorgosságával tovább végezze dolgait. A napokban erős influenza isjelentkezett nála, de ennek dacára hétfőn még egész napon kerésztől dolgozott belvárosi irodájjában, délután poniig részt vett aTemesvári Első Takarékpénztár igazgatósági ülésén, ahol azonban már rosszullétről panaszkodott. Kedden agyiba feküdt, s két napi pihenés után csütörtökön jobban érezte magát. Csütörtökön estefelé felhivatta magához irodakisasszonyát, akivel referáltatott magának s igyr szólt: — No, kisasszony, htinap már felmegyek az irodába. ! Az éjszakát meglehetősen nyugodtan töltötte, ma reggel azonban állapota váratlanul roíszabbodott s ,félhatkor hirtelen meghalt. ’ .. . Temetése. Temetése vasárnap délután négy órakor lesz a római katolikus szertartás szerint a gyárvárosi Baross utca 6. számú házból. Lelki üdvéhet az engesztelő szent gyászmise kedden délelőtt félt,ízkor lesz a gyárvárosi plébániatemplomban. Haláját özvegye, két fia, a Tedeschi-csaLád 63 nagy-szármin rokonsága gyászolja. Bizalmat szavaztak a német kormánynak (Saját tudósatónktól) Berlinből jelentik, hogy aLuther-kormány nyilatkozata felett megtörtént a Szavazás, kétszáz jegyinhat képviselő a bizalmi nyilatkozat mellett, iszázhetven ellene szavazott. Harminckilencen tartózkodtak a szavazástól A szeráldemokraták, a kommunisták és néhány centrumpárti az indítvány éllen szavazott, a demokraták és nemzeti szocialisták tartózkodtak a szavazástól. A bizalmi indítványt a német nemzetiek, a centrumpárt, a bajori néppárt és a gazdasági párt fogalmazták. A szavazás mán elintézték a lengyelenémet egyezményt, az átlantpolgárság és az opció kérdését. Kínai fal építése Magyarország felé (Saját tudósítónktól.) A kolozsvári Infratirea nem kifejezetten ugyan, de burkoltan kínai fal építését indítványozza Magyarország felé. Az Infratineának fáj ugyanis az,, hogy oliy sokan kérnek útlevelet Magyarországba, az utazók kilencven százaléka, állítja a lap. A kérvények indokolása kereskedelmi és családi ügy. Azt kérdezi az örökké gyanakvó Infratiirea, honnan ez a sok kereskedelmi és családi vonatkozás a mezőgazdasági jelleggel bíró Románia, lakásainál. Az Infratirea ebből azt a következtetést vonja le, hogy a Magyarországira utazók igenbenső érintkezést tartanak fenn Magyarországgá,, amely szerinte nem kívánatos, tekintettel arra az ellenséges hangulatra, amely ahatáron túl Romániával szemben megnyilvánul. Az utasok Magyarországiból a reváns eszméjével térnek vissza és ezért a hatóságok kötelessége, hogy ennek véget vessen. Magyarországra szólóútleveleket csak igen indokolt esetekben adjanak ki. i . A kolozsvári Infratireának rossz napja lehetett, amikor ezt a cikket megírta, mert nagyon sötéten itatja a helyzetet. Az înfraţirea úgy képzeli,, hogy az a kereskedő, akinek Magyarországon van dolga, áru helyett tiltott eszméket hoz magával, miután egyébre igazán nincs gondja. Most már nem marad más hátra, minthogy útleveleket csak az Infratirea különlegesváhagyásával szolgáltassanak ki a hatóságok, amelyek úgy látszik vakok és semmitsem vesznek észre. TATARESCU VÁLASZOL TTOKONNAK. Kolozsvárról jelentik: Tatarescu kisebbségi miniszter ma Kolozsvárra érkezik, hogy válaszoljon Ugron Istvánnak a Magyar Párt ügyében elhangzott nyilatkozataira. Lapelkobzások Olaszországban. Rómából szerepstik. A fascista uralom teljes erővel folytatja a liberális lapok üldözését. Újabban elkobozták a Carrierra della Sera-t, II Mondo-t, Popolo-t, Vee Republicana-t. . . , , . .,.