Temesvári Hirlap, 1925. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-24 / 19. szám

XKlîl évfolyam Szerkesztőség és kiadóhivatal * , Temesvár-Belváros,V fii Libertății (Jenőherceg-tér) % tel Telefonszám: 14—12".­ * iSrgénycim: Hírlap Timișoara 1925 január 24. szombat MESVARI HÍR At »ififeen» kr* R«toacâ&t? e$4« Irr* *50« M, »M® WO kii J*?W» A Ui­ bety*»* vagiitrt fmtuk­ Ab | NGM 'Etto&L ttmttth* ktri iM Ui, w&f vU#** 97S Ui, ntlf t­ftlfilMI rttesi­­. h*» fotóm k«uu& I POOÁNY MIHAXV­ ­tnrrmwwDifiqpm Aa egy«* «s«m #M» 4 fejel Ctafes^*»iiittÎBK. ■* ţ, kw««*, HUgfrr, or*eág»S’ ftO) Aiwrift*» IÖ“ e»ra* (Gwwhwi) **«!£«» | «*•(, Ülasawmáf» * »&<$*&« FlUméJkt» V,Mnu ßukffireitben Lei S 19, szánt Jírow4a: Hunyadi grafîkai radiată JWt, a Tetn«arar­ fiirlap nyomdád L__Temesvár-Belváros, Baja Tepo? ,Vodá (Lenau­t4r) * Telefonjaim 14 ——14 e? AillipHotim A turáni átok sújtja a magyarságot új hazájában is. A széthúzás és a visszavonás nem szűnt meg. Hí­rek c­i­kéznek Erdély vad­regé­nyes bércei közül, hogy egyesek, akik hivatalkibbakinak érzik magukat ii ma­gyarság vezetésére a mostani­ vezérek­­nél, zászlóbontásra készülnek és meg­alakítják a Magyar Párt ellenpártját. Nem értjük ezeknek az embereknek gon­dolkodását, nem tudjuk magyarázatát adni viselkedésüknek, hacsak, nem aka­runk olyan feltevésekbe bocsátkozni, a­melyeknek elgondolásától is irtózik és visszariad a becsületes, kisebbségi ke­retek közé szorított magyar politikai mentalitás. Minden gyengítése a romá­niai magyarság egyetlen­­politikai szer­vezetének­, a Magyar Pártnak, gyengí­tése a magyar kisebbségi nemzetinek,­ pártütés és sárbatiprása azoknak az ér­dekeknek, melyeknek megvédeknezésé­­t­ől a magyarság fenemaradása, nemzeti, kulturális, gazdasági fejlődése, egész jö­vendője függ. Vérző szívvel, fájó lélek­kel látjuk egyeseknek ezt a­ külön meg­­mozdulását, mely belső harcokra, belső villongásokra és végeredményben szét­­züllésre vezet.­­Nem akarunk kétedik­ oda, az új moz­galom vezetőinek­­ intszeretetében, aép Intségü­ket, ráterjedtség­üket sem von­juk kétségbe, bizonyára szívükön vise­lik a normániai magyarság sorsát és né­püknek ezt ,a jövendőjét akarják szol­gálni uj megmozdul­ásu­kkal, de élén látjuk, hogy ez az akció szakadásra ve­zet Megbontja a Magyar Párt és e­zzel a romániai magyarságnak azt az egysé­gét, melyet nem tudott eddig szétrobban­tani semmiféle áskod­álás és vádaskodás. Elvégzik m­ajd magyarok azt a hóhér munkát, mely másoknak eddig nem sike­rült? Erre pedig magyar ember semmi körülmények között nem vá­llalkozta­tik. Nem válla­l­kozhat­k akkor sem, ha történetesen nincsen megelégedve a párt mostani vezetőségével, annak működé­sé­vel és célki­tűzéseivel. Ha a magya­rság egy része, vagy többség­e úgy találja, hogy a vezetőség nem alkalmas a párt ügyeinek intézésére, úgy ennek a veze­tőségnek eltávolítására vannak a parla­mentáris eszközök. Ezen eszközök között semmikétpipen sem szerepelhet pártszaka­­dás, vagy annak tudatos és számlékos előidézése. Ez olyan megsértése vált rá a magyar évekreetentek, amely a magyar tömegekből a leghevesebb ellenhatást váltaná ki és a kisebbségi politika po­rondjáról­ lesöpörné mindazokat, akik ilyen akciót kezdeményeznek és akik ilyen kezdeményezést támogatnak. És ebből ismét csak a­ magyarságnak volna kára, mert nélkülöznie kellene esetleg olyan értékes elemek közremű­ködé­sét,­­akiknek munkásságára szükségünk van. Őri­zzük meg az egységet és vegyünk­­példát a jugoszláviai Magyar Párttól, a­melyet­ az üldöztetések, bebörtönözt­eté­sek csak még szorosabb egységbe tömö­rí­tettek. A közeledő országgyűlési vá­lasztásokra olyan imponáló egységes so­rokban vonul fel, amely nemcsak tiszte­letünket és testvéri, elismerésünket, bá­nom , csodálatunkat is kivívja. Szeretnék, ha a romániai magyarság is annyi meg­értést,, annyi komolyságot és érd­eklődést tanúsítana saját ügyei iránt, annyi, sze­retettel és lelkesedéssel karolná i fel ér­deke­it, mint jugoszláviai magyar­ testvé­reink. Tia magunktól nem voltunk­erre képesek, itt a jugoszláviai példát kö­vessük. Besszarábia csatlakozásának elismerése — Olaszország után Japán is hozzájárul a meg­állapodáshoz. — (Bukaresti tudósítónktól.) Az Adeveml írja, hogy mi a körülmény, hogy Japán elismerte­­Szov­jetoroszorszá­got, továbbá a pekingi tárgyalások, ame­lyek Kína és Szovjetoroszország között folytak, gondolkodásra kell hogy készí­tessék Romániai diplomáciáját. Feltéve­, hogy­ az a híresztelés, hogy Japán titkos megegyezésben kijelentette, hogy a Besszarábiára vonatkozó megállapodást nem fogja ratifikálni, nem egyéb puszta tendenciózus kitalálásnál, nem szabad mégsem figyelmen üdvül hagyni a japán követn­ek a Neamul Romanesc tudósító­jít előtt tett sana kijelentését­, hogy nemzetközi elismerést. .Tapán azonnal ratifikálni fogja a besszarábiai megállapodást, mihelyt azt Olaszország megcsel­eked­te. A román diplomácia minden ténykedé­sének tehát most fokozott erővel arra kell irányulni, hogy Olaszországot eddi­gi habozó magatartásának feladására bírja és M­ussolini olasz miniszterel­nököt, — akinek a­ besszarábiai kérdésben Romániai javára szóló nézete közismert —■ végre döntő lépésre kell hinni, hogy Romániának­­Besszarábiára vonatkozó jogja végre egy ha­tmadik nagyhatalom ratifikálása által megkapja a szükséges Sztura Szilárd meghalt (Saját tudósítónktól.) Sztura Szilárd dr. meghalt. A halal nem válogat, sőt talán kíméletlenebből ragadja el a legjobbakat. Most­ is ilyen kegyetlen csapást mért a magyarságra, Temesvár váron egész társadalmára, vá­­ratlannul alattomosan fekaszálta egyik közismert vezérizleti Szitura Szilárd d­­r. ügyvédet. A hir súlya alatt megdöbben­tünk, lehet-e, igaz-e, hogy Sztura Szilárd, akit még napokkal ezelőtt láttunk, aki fáradhatatlanul küzdött, dolgozott ifjú i­n fővel a közügyekér­­t és különösen kultu­rális ideálokért, immár nincs többé! Le­hetséges-e, hogy itt haügyte az Arany Já­nos Társaságot, amelyet annyira szere­tett, amelynek alapításában,­­részt vett s amelynek egész életén , keresztül egyik vezére és leglelkesebb tagja volt? . . . Nem is hisszük, hogy mindez lehetséges, hogy élet és halál ilyen közel volnának egymáshoz, hogy aki még nem fejezte be életét, élete céljait, az is megszün­he­tik lenni. Nem hisszük, hogy valóban az utolsó szívdobbanás, mely lezárja a test életét, a szellemet is örökre elra­gadja tőlünk . . . Nem, nincs is így, Szirma Szilárd szelleme közöttünk ma­rad és élni fog mindaddig, untig az esz­mék, amelyeknek harcosa volt, élnek. Életrajza: Sztára Szilárd dr. 1859-ben­ született a tem­esmrigyei Liget községben. Közép­iskoláit­ (Szarvasom végezte, majd­ az­ érettségi vizsga letétele után a budapesti egyetem jogi fakultására iratkozott be. Ügyvéd lett, Temesvárott telepedett­ le és it­t csakhamar feltűnt a fiatal ügyvéd nagy tudásával és ügy­buzgalmával. Harminc éves volt, amikor az ügyvédi kamara választmányi tagja lett és ezen tisztségét megtartotta egész a­ haláláig. Foglalkozott politikával is különösen fiatalabb korában és mint lelkes ellen­zéki, nagy szerepet játszott különösen a vármegye életében. Irodalmi működése. Az ügyvédi hivatása mellett legin­kább az irodalomnak élt. A Temesvári Hírlap alapításában részt vett és élete végéig hűséges munkatársa maradt a lapnak,m a­melyhez a szülő gyengéd szere­tőjével ragaszkodott. Sokat olvasott és írt. Egyik legkiválóbb ismerő­je volt a magyar­ irodalomnak, de lelkesen foglal­kozott a világirodalom­ minden értékes alkotásával, me­rt mint esztétikus, egyet­len szabályt ismert: szép-e, művészi-e a munka. Ezért is nem­ maradt konzervatív az új irodalmi irányokkal s­eszben, h­a­nem haladt magával az élettel, az iroda­lom, a művészetek természetes fejlődési processzusával. Írásai önálló kötetekben is megjelentek, részben az Arany János Társaság, részben a saját kiadásában. Tanu­lmányai nagy tudást,­­világos stá­tust és biztos kritikai érzéket árulnak el. Költői ideálja Arany János volt. Ezért is lelkesedett annyira az Arany János Társaság megteremtéséért és ezért dolgozott annyit azon, hogy az Arany János Társaság működése méltó legyen a nagy vezér szelleméhez. Könyv­tárában Arany János minden művét ösz­­szegyűjtötte és igazán csodálatraméltó volt, hogy mennyi új rejtett szépséget, tudott mindig fel­fedezni a nagy költő alkotásaiban. Sorscsapások. Két évvel ezelőtt egy mérhetetlen csa­pás érte. Az a tragédia, amely eszmény­képét, Arany Jánost sújtotta Juliska el­vesztésével, érte Sztára Szilárd­ért is. A halál tőle is elragadta szép, üde, fia­tal leányát, aki a debreceni egyetemen orvosnö­ve­ndék volt. S miként Arany János az isteni végzés beteljesedése után mély létes átváltozáson ment keresztül, Sztára Szilárd is teljesen megváltozott. Nem lázadozott az is­ten akarata elteni, csendes megadással viselte nagy és fe­lejthetetlen gyászát, de elvesztette lelke harmóniáját.. A költészetben keresett vigasztalást és az elégiához menekült, amelytől fájdalma enyhülését remélte. A fájdalom nem enyhült, mert az elégiák megvigasztalhatják az embert, de nem békíthetik ki a szülőt, akinek a sebe uj­­ból fel-felsajog és a sírig vérzik. Utolsó órái, S­z­­­u­r­a Szilárd azóta betegeskedett , szívbaja­­bántotta, de ez nem akadályozta­­t meg abban, hog­y szokott, szorgosságával tovább végezze dolgait. A napokban erős influenza is­­jelentkezett nála, de ennek dacára hétfőn még egész napon kerésztől dolgozott belvárosi irodájjában, dél­után poniig­ részt vett a­­Temesvári Első Taka­rékpénztár igazgatósági ülésén, ahol azonban már rosszullétről pana­szkodott. Kedden agyiba feküdt, s két napi pihenés után csütörtökön jobban érezte magát. Csütörtökön estefelé felhivatta magához irodakisasszonyát, akivel referálta­tot­t magának s igyr szólt: — No, kisasszony, h­tinap már felme­­gyek az irodába. ! Az éjszakát meglehetősen nyugodtan töltötte, ma reggel azonban állapota vá­ratlanul ro­íszabbodott s ,félhatkor hirte­­len meghalt. ’ .. . Temetése. Temetése vasárnap délután négy óra­kor lesz a római katolikus szertartás sze­rint a gyárvárosi Bar­oss­ utca 6. számú házból. Lelki üdvéh­et az engesztelő szent gyászmise kedden délelőtt félt,ízkor lesz a gyárvárosi plébániatemplomban. Halá­­ját özvegye, két fia, a Tedeschi-csaLád 63 na­­gy-szármin rokonsága gyászolja. Bizalmat szavaztak a német kormánynak (Saját t­u­d­ó­s­a­t­ó­n­k­t­ó­l) Berlinből jelentik, hogy a­­Luther-kor­­mány nyilatkozata felett megtört­ént a Szavazás, kétszá­z j­egyi­nhat képviselő a bizalmi nyilatkoza­t mellett, iszázhetven­ ellene szavazott. Harminckilencen tar­tózkodtak a szavazástól A szer­­áldem­okra­ták, a k­omm­unisták és néhány centrumpár­ti az indítvány él­len szavazott, a demokraták é­s nemzeti szocialisták tartózkodtak a szavazástól. A bizalmi indítványt a német nemzetiek, a centrumpárt, a bajori néppárt é­s­ a gaz­dasági párt fogalmazták. A szavazás mán elintézték­ a lengyelenémet egyez­ményt, az átlan­tpolgárság és az opció kérdését. Kínai fal építése Magyarország felé (Saját­ tudósítónk­tó­l.) A kolozsvári Infratirea nem kifejezet­ten ugyan, de burkoltan kínai fal építé­sét indítványozza­­ Magyarország felé. Az In­f­ratineának fáj ugyanis az,, hogy oliy sokan kérnek útlevelet Magyaror­szágba, az utazók kilencven százaléka, állítja a lap. A kérvények indokolása ke­­reskedelmi és családi ügy. Azt kérdezi az örökké gyanakvó Infratiirea, honnan ez a sok kereskedelmi és családi vonat­kozás a­ mezőgazdasági jelleggel bíró Románia, lakásainál. Az Infratirea ebből azt a következtetést vonja le, hogy a Ma­gyarországira utazók igen­­benső érintke­zést tartanak fenn Magyarországgá,­, amely szerinte nem kívánatos, tekintet­tel arra az ellenséges hangulatra, amely a­­határon túl Romániával szem­ben meg­nyilvánul. Az utasok Magyarországiból a reváns eszméjével térnek vis­sza és ezért a hatóságok kötelessége, hogy ennek véget vessen. Magyarországra szóló­­út­leveleket csak igen indokolt esetekben adjanak ki. i .­ A kolozsvári Infra­tireának rossz nap­ja lehetett, amikor ezt a cikket megírta, mert nagyon sötéten itatja a helyzetet. Az înfraţirea úgy képzeli,, hogy az a ke­reskedő, akinek Magyarországon van dolga, áru helyett tiltott eszméket hoz magával, miután egyébre igazán nincs gondja. Most már nem­ marad más hátra, minthogy útleveleket csak az Infratirea különleges­­váhagyásával szolgáltassa­nak ki a hatóságok, a­melyek úgy látszik vakok és semmit­­sem­ vesznek észre. TATARESCU VÁLASZOL TTOKON­­NAK. Kolozsvárról jelentik: Tatarescu ki­sebbségi miniszter m­a Kolozsvárra érkezik, hogy válaszoljon Ugron Istvánnak a Ma­gyar Párt ügyében elhangzott nyilatkoza­taira. Lapelkobzások Olaszországban. Ró­mából szerepstik. A fascista­ uralom teljes erővel folytatja a liberális lapok üldözé­sét. Újabban elkobozták a Carrierra del­la Sera-t, II Mondo-t, Popolo-t, Ve­e Republicana-t. . . , , . .,.

Next