Temesvári Hirlap, 1925. április (23. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

LXTII. ÉVFOLYAM Skarkesztőség és kiadóhivatal, Temesvár-Belváros, IV* libertăţii (Jenőherceg-tér) S Telefonszám 44—12 Stiff­ingeini: Hírlap Timişoara Az előfizetés ára Romániában egész évre 000 lei, félévre 450 lei, hivonta 75 lei, helyben hishox, h­vékre postán. Az összes külföldi államokba h*Yt 125 lei, negyedéne 275 lei, mely külföldi valutá­ban űzethető külföldi folyósitámláinkra. A­lapít ©41«* POGÁNY MXHAIIT lm APRILIS !, SZERDA, 74. SZÁM U CCU ADI UIDI AD obw Vfiiii niRLiir ■ ^ j / x Asb egyes szám ára 4 Lei Csehszlovákiában 1­0, korona, Magyar­­országon 2000­­ korona, Ausztriában 30 ga­ru (Groschen) Amerikában 1 cent, Olaszország­ valamint Fiuméban Vo­ling, Bukarestben Lel 3 Nyomda: Hunyadi grafikai minatte­mi, a Temesvári Hírlap nyomdái Temesvár-Belváros, Tepes yodi v (Lenau­to ! Telefonszám 14 —14 kukorica kivitele kétségtelenül jelentős probléma. s Súlyos gazdasági érdekek fűződnek hozzá . F­ül­ö­p­p Béla d­r. Temesvár város sze­nátora nagy szolgálatot tesz az ország­nak, ha, figyelemre méltatja. A magyar szenátor, ime, fáradságot nem kimélve, a problémának szentelte idejét és a sze­nátusban igen komoly tanulmányok­­ra, valló — hosszabb beszédben méltatta a kukorica körül tapasztalt hibákat. Fülöpp szenátor közgazdasági elmélye­désének nem először adta tanújelét. Leg­utóbb — kissé régen volt, a dát­umra nem emlékszünk pontosan — a le­­esésével kapcsolatban tett igen bölcs, megállapí­tásokat. A­ogy a lei azért tovább esett, az már igazán nem az ő hibája. Külön­ben is, most nem a­­leiről van szó. Mind­össze azért kapott itt helyet, hogy mél­tassuk szenátorunk körülötte szerzett hervadhatatlan érdemeit. Mert akkor is éppen arról volt szó a parlamentben, hogy mentsük, ami menthető. S lám, Fülöpp szenátor akkor is eltekintett is­kola nélkül maradt kisdedeinktől s nagy­szerű érvektől duzzadó beszédben pró­bált gátat vetni pénzünk további, esése elé. Azóta ismét szaporodtak kisebbségi problémáink ,s a körötte folyó harcoknál igaz szívfájdalommal nélkülöztük Te­mesvár kiváló képességű szenátorát. Már-már ott tartottunk, hogy rosszindu­latú magyarázatát adjuk a­ hallga­tásnak, amikor egyszerre pesszimista elgondo­lásunkat súlyos cáfolat érte. Megcáfol­­tattunk és pirulunk: a leányzó nem halt meg csak átúszik . . . Illetve még ennyi­ben sincs igaza a szent evangélistának: nem­ is aludt: tanulmányozta a kukorica kivit­elének mibenva­lóságát. Amíg 11­6­t­h Ottó Hans, H­e­d­r­i­c­h, Polon­y, Sánd­o­r ,József kétségbe­esetten harcoltak iskoláért, érettségiért, nyugdíj­javaslat­ért. Fülöpp szenátor ne­ki feküdt a kukoricának. S addig kuko­­ricázott, míg egy szenzációs beszéd lett belőle. Lehet, hogy Fülöpp szenátornak nagyobb szerencséje lesz razel a beszéd­del, mint a les érdekében felemelt szóza­tával és a kukoricának tényleg kiderül. Lehet­­ ez esetben Fülöpp szenátor egy újabb levélkét illesztett közgazdasági babérgyűj­teményéhez, mi pedig azzal a nyugodt tudattal hajthatjuk álomra fe­jünket, hogy a­ kukorica jövőjéért nincs mit aggódnunk. A baj csak az, hogy nekünk kukori­cánk nincs egy falat ee,, illetve, ami van, az vitás. Szegény magyar telepesek har­colnak érte. S ezenkívül van még egy­néhány megmaradt iskolánk s van szám­talan nyugdija­sunk, akiknek szintén, nem jut egy harapás abból a sok itthon ma­radt kukoricából s ha­lap-le véve koldulják a rávalót. És bármilyen hévvel dobog szívünk a kukorica sorsáért, kénytelenek vagyunk a dolgok igazságos mérlegelése után megállapítani, hogy a serpenyő az előbbiek javára billent. Már­mint az is­kolák és a nyugdíjasok javára. A kuko­rica csak egy kis nesze megnehezült éle­tünknek, de a­ telepesek, az iskolák, a n­yugdí­j­ké­r­lés, a kémlélekszáma, szená­­­tor ur. Faji és szociális­ problémánknak egyaránt. Meg kell oldani, hogy minél hamarább jó­ és­ kifogástalan állampol­gárok lehessünk s addig harcolni kell értük­; ezekért harcolni kisebbségi sze­nátor ur, vagy szenátor urak, a kukorica azután is jöhet. (a.a.) |bIEL>OTECA„AS'í'RA"| A jobboldaliak győzelme a német birodalmi elnökválasztáson (Saját tudósítónktól.) A német birodalmi elnökségi választások lezajlottak, de mint előrelátható volt, egyik jelölt sem kapta meg a törvényes többséget, mely részére az elnöki szé­ket biztosítaná, összesen 27.038.000 vá­lasztó szavazott le, tehát a választók hetven százaléka. Jar­rés 10,453.000, Braun 7,800.000, Marx 3,860.000, Hello­pach 1,670.000, Held 1,040.000, Thael­­mann 1,856.000 és Ludendorff 325.000 szavazatot kapott.. Érdekes epizódja volt a választásoknak a Hohenzollernek részvétele. A volt trónörök Oelsben, Eitel Frigyes Oszkár Potsdamban szavazott. A pots­dami szavazóhelyiségben az ekszcsászár és a többi Hohenzollernek arcképeit függesztették ki és az egyik választási vezető gomblyukában fekete-vörös szal­­laggal jelent meg. A második választás, melyet április­ben tartanak meg, kevesebb jelölttel in­dul. Ludendorff megsemmisítő­­veresé­get szenvedett és aligha lép fel újból. A köztársaságiak j­elölt­j­e H e 11 p­a c­h vagy Wirt­h lesz. A jobboldal újból J­arrest jelöli, akinek a legtöbb eshe­tősége van. A berlini reggeli lapok bőven kom­mentálják a választási eredményeket. A Montag szerint a második választás Jarres és Braun között fog eldőlni. A köztársasági lapok a­ republikánus párt győzelmére követ­keztetnek, míg a jobboldaliak biztosra veszik Jarres megválasztását. A Lokal­anzeiger a fekete-fehér-vörös zászló győ­zelmére esküszik. A pártlapok részre­hajló politikai lelkesültségétől eltekint­ve a második választáson csak­ Jarres és Braun komoly mérkőzéséről lehet szó. A jobboldali blokk a Zeit szerint a máso­dik választásra már jelölte is Jarres drt. A szocialista Vorwärts közös köztár­sasági jelölt állításáért száll síkra, míg a centrumpárt Germania­ Jarressel szem­ben alkotmányiul ellenjelölt állítását sürgeti. A Deutsche Zeitung és a Zeit Jarres mellett lelkesülnek. «9» 0SW m m m a m m m ts m m bh m *»» k m w Magyarország csatlakozása Németországhoz veszélyozta ki a kisvitántosi (A Temesvári Hírlap bécsi 1­z­exik­en­z­­­ős­égé­től.) Az európai ■ajtó néhány hét óta immár ismét igen erősen foglalkozik a dunai államok gaz­dasági együ­t­tm­­ű­köd­ésének és esetleges vámuniójának kérdésével. Különböző távirati jelentések tudni vélték azt is, hogy Benes cseh külügyminiszter ed­digi álláspontját megváltoztatva immár nem ellenzi a dunai államok blokkba való tömörülését. Ezzel szemben lécei szerkesztőségünk a cseh külügyminisz­ter törekvéseivel és álláspontjával tel­jesen tisztában levő, diplomáciai körnk­ből arról értesül, hogy Ben­es­ éppúgy ellenzi a vámuniót, mint egyáltalán mindenféle koncentrá­ciós és konföderációs tervet. Benes tu­datában van ugyan annak, hogy a du­nai utódállamok gazdaságilag egymás­ra vannak utalva, sőt egymásnak ki­egészítői, azonban szerinte az együtt­működést eléggé biztosítja és az egy­másrautaltságot eléggé kielégíti a­ ke­­reskedelmi szerződések rendszere. Sem a gazdasági, sem pedig a politikai szu­­verenitá­snak nem szabad csorbát szen­vedni. Másként állna a dolog, ha az összes­ európai államok tömörülnének valamilyen államszövetségben. Ilyen, az összes kontinentális országokat ma­gáiban foglaló blokkban, vagy konföde­rációban Benes is szívesen résztvenne. A dunai utódállamok blokkját azonban nem tartja célszerűnek a kisántant álla­mainak szempontjából. A legnagyobb gondokat a cseh kül­ügyminiszternek az osztrák kérdés okozza. Benes tudja jól, hogy Ausztria ügye még nincsen véglegesen megold­va. A Németországhoz való csatlakozás jól természetesen fázik és azt erélyesen ellenzi. Evvel kapcsolatban értesítette, is a párisi és londoni kormányokat, hogy, a Németországgal kötendő garan­ciális­ paktu­msze­rződésr­e okvetlenül fel kell­­venni azt a pontot, amely Ausztria és Németország számára a fúziót ismét megtiltaná és utalna a Versailles­ és saint germaini békeszerződések erre vonatkozó pa­ragrafusaira. Benes ugyanis tisztában van avval, hogy ha Németország belép a Népszövetségbe, úgy 60 milliónyi la­kosával és gazdasági jelentőségével is­mét hatalmas tényezője lesz Európa po­litikai és gazdasági életének és módjá­ban lesz újra erős nyomást gyakorolni szomszédjaira. H­a már mostan Ausztria csatlakozna Németországhoz, úgy a né­met birodalom jelentősége és ereje még jobban fokozódna. A szomszédos­ Cseh­szlovákia azonban ezt nem tűrheti Nem lehetetlen ugyanis, vélekedik továbbá Bones, hogy Ausztria, példáját Magyarország is követhetné és lazább vagy szorosabb formában idővel Ma­gyarország is csatlakozna Németország­hoz. Ez azonban már nemcsak Csehszlo­vákiának, hanem a kisantant másik két államának, Romániának és az SHS ki­rályságnak érdekeit is veszélyeztetné. Így tehát a kis­antantnak nem lehet eltűrni Ausztriának Németországhoz való csatlakozását a fenyegető és könnyen valóra válható következmények folytán Magyarországgal kapcsolatban. A cseh külügyminiszter ennek következtében mostan azon fáradozik, hogy Ausztria önálló állami életét valamilyen formá­­b­m biztositól. A német uniósm nem akar belemenni, a dunai konföderációt is ellenzi, felette kemény dió tehát Be­nes számára az osztrák probléma meg­oldása a kisántáni, illetőleg Prága ér­dekei szerint. ____Szem­ére Bál. — Harc a győri mandátumért. Győrből jelentik. A győri mandátumért hétfőn kezdődött meg a küzdelem. Az első na­pon 2065 szavazatot adtak le. A szava­zást ma folytatják. Kisebbségi élet Jugoszláviában, annak is Bácspetro­­voszelo nevű községében, bezárták a római katolikus legényegyletet és utá­na mindazon társadalmi egyesületeket és olvasóköröket, ahová a petrovoszelői magyarok művelődni, szórakozni jár­tak. A fenti egyesületeknek a választás után történt bezárását politikával hoz­zák összefüggésbe, de az igazi ok a kö­vetkező: az egyesületek és körük még 1920 elején leferdí­ttatták alapszabá­lyaikat és jóváhagyás végett be­küldték a belügyminisztériumba, ahonnan mindmáig sem kaptak választ. A bel­ügyminisztériumban valakinek — úgy­­látszik­­— kezébe akadtak a jóváha­gyást kérelmező iratok és elintézésük helyett egyszerűen elrendelte az egye­sületek bezárását. Indokolás: négy esz­tendőn keresztül elmulasztották az el­intézést szorgalmazni. A tej tehát nem az, hogy a minisztériumiban négy éven át nem intéznek el aktákat, hanem az, hogy nem szorgalmazzák az elintézést.. Nem azok ellen jártak el, akik négy­­ éven keresztül hév­eztetik az aktákat, hanem azok ellen, akik az elintézést sürgetik. A horgosi magyar családok kiutasítá­­sának kulisszatitkaiba bevilágít egy­­ké­relem, amelyet a horgosi elöljáróság in­tézett a szociálpolitikai nanisztéri­um­­hoz. Ebben azt kéri, függesszék fel a to­. . ■Iu. k­lipCs'n­a.ii, mert U.m'.. 'na.-- uvi. Ezerkétszáz telepes elhelyezése már ma­ga is­ súlyos nehézségeket okozott. Hogy a telepesek nem magyarok, hanem szlá­vok,­­ kellne ezt külön megmagya­rázni? Csehszlovákiában az országos­­ke­resztény szociális párt nyugatszloven­­sz­kói kerülete legutóbb tartott ülésén a párt néhány bírnia­glassló egyéniségét, ifjy a többek között k­ét nemzetgyűlési képviselőt és a pártközi vezérlő bizott­­­sági elnökét pártbeli tevékenységüiktől felfüggesztette és ellenük pártfoftvekni, eljárást indított. Ezzel a párt nyugati köreiben már régóta lappangó válság akuttá vált. Ennek folytán a csehszlo­vákiai magyar kisebbségi politikában új helyzet állott elő, mely a legnagyobb mértékben foglalkoztatja a közvéle­ményt. Szen­t-I­vány József nem­zetgyűlési képviselő a ke­resztényszocia­­lista párt válságával kapcsolatban cik­ket írt a P. M. H.-ban, amelyben a pártviszályokból igyekszik a kivezető utat megtalálni. Szent-Ivány a helyzet­­kulcsát egyed­ien módon védi megtalálni, ha a cseh­szlovákiai m­agyar kisebbség a mai pár­tokra tagozódás helyett egységes­ párt­ba tömörül. Felemlíti Szent-Ivány, hogy az évekkel ezelőtt felvetett sajtóvitában ő is úgy látta, hogy "célravezetőbb a külön pártkeretek között való szervez­kedés, ma azonban már az egységes ve­zetés, a fegyelem az, amire a magyar­ság politikájának elkerülhetetlenüü­l szüksége van. Az egységes szlovenszkói magyar párt ö­sszesürített programonja — fejezi be felhivássziem­i cikkét­­Saemt- Ivány. — Szlo­venszkó és Ruszinszkó autonómiája, a testvéri viszony a szlo­­veniszkói magyarságot környező nem­zetekkel és a nemzeti béke felajánlása teljes nemzeti jogok ellen­ében. illát meg április 1-én napig tartó kirakatunkat. Dénes és Pollák­ gvárváros, Andrássy-ut

Next