Temesvári Hirlap, 1926. augusztus (24. évfolyam, 171-196. szám)
1926-08-01 / 171. szám
S XIV. ÍATOLYSE " «ífecsztőség és? Madáhiv&f&l.:, t imişoara (TeEcestrál) I., P libertăţii (Jenőb©rce|í-fór^ herkesztőség telefonja: 12—51 ■£'adóhivatal telefonja: 14—12 jI Ai «Köreté« in BwiMki ágé« év* 1000 lei, »Um MG lel, havonta 100 lei; helyben biifeatj'vkUkre1/* évre 170 L. ái nm kfllf&M ilhmokb« havi 100 lei, negyedévre 500 lei* mely külföldi vatatá« hal fisesheti kilvárii, tolyécrimiisktra. Mal 141 oldala« lapunk ára » IdT TEMESVÁRI im AUGUSZTUS 1. VASÁRNAPI71. SZÁM AlApllotai Anyos egyes »fim Ara 5 Kel Csehnéovikiábft 1e. korona, Magyar, eraágon 4000 korona, Aoaxtriában 40 garas (Growhen)| Amerikában 2 eepi, CHamriBiK valamint Kluméia* 1 Un. Nyomda: Hunyadi grafikai méhtészet, a.Temesvári Hírlap nyomig PittajjTepeș |Voda (L»a*n*ny5 *1 Telefonazám 14—14 ■ ~i Sftrgónycim: Hírlap Timișnar» Zîngviev Mimnén forradalomnak Megvannak a maga Roibespiekrrejei és Mitratjai, akiknek előbb, vagy utóbb el kell bukniafe. 'klórt a forradalom csak esztera és nemfél. Akilk megértik a forradalom hivatását, alkalmazkodnak, akik nem értik meg, összeütközésbe iklerülnek a valósággal és elbuknak. Zinovjev, az orosz forradalom Roibespirre je olyan értelemben, hogy folytonos forradalmat áhítozott. Lángba akarta bontani a világot, amikor az hasonlít-'; hatatlanul nagyobb kaliberű és tisztábban látó Lenin már meghonosította a Néprendszert és barátságosan kacsintott a tőlkére. Hogy Zinovjev most megbukott, igen sokatjelent a jövendő európai politikára, nézve. Kapcsoljuk össze a távoli nagy eseményeket a skó-, zen kis történésekkel. Talán éppen Zinovjev bukásával egy időben történt közeledés Temesvárott a szociailicita minkásság két frakciója, között a mérsékeltek javára. Az a frakció, amelynek egyik vezetője még nemrégiben aztt hirdette, hogy a munkásságnak le kel küzdenie a magántulajdon iránti hajlamot, köze,, fédik ‘amihoz az frakcióhoz, amely tagjai kispolgári áludása erdőidőben írni akásbankot lé tuit. A két esemény között szoros a kapcsolat és egy világmozgalom érezhető rezgése, amelyinek legmélyén az a tanulság rejtőzködik, hogy a világ forradalom kilátástalan és az ember alaptermészete, a munkával kitermelt érték, kilbegyűjtése, változhatatlan. Muri, végeredménybenebben is áttürödik minden: kinek dolgozzak? !MagaM- nak,vagy olyan homályos és sentkli által világosaim körül nem f irtató valaminek, amiit köznek, kollelkttivitáénak neveznek a kommunista, tan hirdtetői? Az ember a maga létfenntartó egoizmusávalaz oefebn kréciót választja és az emberi akarat előtt meg kiállóit hajolnia, az egész szovjetnek. Csaképpen Zinovjev nem akarta megérteni az időket és meg kellett érnie azt, hogy elvtársai védelembe vegyék veleszembeni ,a sbuorgeoisietés' — elűzzék. Zinovjev esete azt is mutatja, hogy az intranzigens elemek mennyire tudnak ártani az államnak. Hogy 'Szovjetoroszorzág ma, késhegyig menő harcban áll Angliával, hogy Németországban envre, fogy a, komimul istárd száma hogy Karónál na ma, erősebb, mint va,Ialia,.a. polgári társad,a,l. konzerváló ereje és diktatúrák vannak:’ Zinovjev műve. Az ő folytonos por öly csapásainak eredménye, andely ribikol felébi és átíidi telein:;giá-iából az európai életr ösztört. De. ugyanakkrr Oiemrin a simadinlórima szerepére kényszerült, a nári-i Szvvjet követségén, frakkri-iban,elemnek meg, az egvérmesebre kommunisták az estélyeken, Moszkvában egy uj kapitalista osztály üsd, orgiáit a bárokban. Mi ez, ha nem konce i Hó a polgári támad a lóvi felé, visszahátrálás ,i- í’ehugott bid megmaradt pilléreire. A nagiv ellentétnek, amely Zinovjev ideológiája és aj valóság kinőtt fennállott, el kell türmnie. Kis úgy tüntetik őt el, Violgyi Zinovjevet menesztették. Más megoldás nem volt. Most már a cmk az internacionálé éléről kell eltávolítani. Zinovjev bukásával egy fekete felhő tűnik el Európa egéről, amely talán nagyobb fenyegetést jelentett az oroszoknak, mint Európának. J . A bukaresti prefektusi értekezleten a városi tanácsok feloszlatása mellett foglaltak állást és foglalkoztak az antiszemita zavargások megakadályozásával Az új és ideiglenes városi tanácsokat a Magyar Párttal egyetértően nevezik ki Augusztus 15-én dont a legfőbb közigazgatási tanács Bukarest, július, 31. Az erdélyi és bánsági inrefektusok tegnap délelőtt ■ Goga Octavian belügyminiszter elnök élete alatt értekezletet tartottak ,a közigazgatás, reformjára vonatkozóan. Az értekezlet elhatározta,, hogy az állam szolgálatában csak véglegesített tisztviselők álllmírtal ki és megszüntetik a naipidijas intézményt. Ugyancsak behatóan foglalkozott az értekezlet , az antiszemita zavargások elleni védelem kérdésével. .Blítein a kérdésben elhatározták, hogy az atrocitássdí el 1 cm országa P -jellrigü intézkedésekkel védekeznek. A tegnapi értekezletein egyelőre ,csák .htegbefizették a teendőt.Ejte ez#ukivjjl kissztes r'ektusok részletes.' jelentéseket tettek a körleteik viszonyáról, úgyhogy az inézkedések . teljesen niegfelelntek az ígws helyi viszonyoknak. Ezzel kapcsolatban mindinkább előtérbe kihűlt a rendőrség és csendőrség kérdésének reorganizálása. Általában az a vélemény alakult ki, hogy a rendőrség, létezásmát a meglévő állomány kétszeresére kell felemelni és ezáltal lehetővé tenni azt, hogy a csendőrséget teljesen kivonják a remdőrszolgálat alól. A prerfektusok értekezletének legutolsó pontját a községtanácsok kérdése volt és az értekezleten részt vett prefektusok nagy része a feloszlatás mellett foglalt állást. A feloszlatás ügyében Ikfilönben az augusztus 15-én egybegyűlő legfőbb lustaiközigazgatási tanács fog dönteni. Egyes prepvárosok■preiekitecti azonban már most is utasításokat kaptak, hogy az ottani magyar pártok vezetőivel a kinevezett ,ideiglenes tanácsok megalakítására vonatkozóan, a választási paktumhoz, hasonló megállapodást kössenek. harc készül a szovjetek és A III- INTERNACIONÁLÉ KÖZÖTT molt Orosssors állandóan azavar cinat is késs&ít elő Európáiban. — itt asz idej e,hogy Orosz&rsszág Kibéküljön a többi állam oll.m al Bécs, július 29. Zinovjev sz.euzá’eiós feltávolitása: az orotet szovjet, éléről még .'mindig élénken foglalkoztatja a' diplomáciai köröket. Úgy látszik, Zinovjev,- i eltávólitása, mégis' az szakadást jelent: a komunista mozgalomba te is nem khietetleni,; Imgy L'az orosz szovjet ’sau hanyar nagy’ 'belső thoreok szemnhelye 'teszi Erre következhetnhtüpk - leggia-feje is következő nyilatkozattból, amelyet egy neves szovjet diplomat-;/ 'tett a napetoban: , ■ - - ; k ; / ’ • — Zinovjev ugyan fáz .orosz • politikai életben' bulgut-t:ember/ — kezdte a fedáeviki, diplomafet V-n;^^'a&í Mibián;tovább,ra, is Tnöke ij. 111..hiteimtei a hálé végrehajtóbizettságáitak. És ebben nagy veszély reflekt , ra ! ' • • "• ’ ' ’ • ' " , " , Zinovjev ugyanis uran kommunista internacionálé katalikus apparátua a melvben az orosz' kommunistai párt csak i gyszerü tag,’ hiiiibá,:''ji (hglyesebb az öszzes tagok között. -/Zuioyje:yH’a NE internacionálé éléről csak az összes i állambeli koumiunjista pártok többsége távolíthatja, el; a legkömbAbi kóngi'ész,-z,Uj'on. Félő azonnlbijii, hogy az európai rés, amerikai, kommunista pártciki továbbra is kitartanak Zinovjev anellett. Ennek a helyzetnek ú jdövekezthérnyói beláthatatlanok lennének. Megkezdődne a harc Szovjetoroszország és a III. internacionálé között. . . , ami belátható időkre a flaomraunizmus végleges kompromittálását és bukását jelentené. Zinovjev megbuktatása, tehát igen komplikált és roppant, nagy jelentőségű dolog.’ Zinovjev' mindig azt hirdette magáról , hogy :ő Lenin,szellemi örököse. Vihurdóan forradalmakra és háborúkra törekedett, nem akarta belátni, hogy itt az ideje, hogy Oroszország kibéküljön a többi államokkal és ezáltal hitelhez jutva, konszolidálódjék. Zinovjev hábort akart viselni mindankivel és szembeszállott, az úgynevezett állami kapitalizmus ikiápvi síelőivel: (Isi e seri n n e 1, Kykovval és ett-a: 1 in n a]. — Zinovjev volt Oroszország rossz ___ szelleme. Állandóan keresztezte Csicserin akcióit. Emlékezetes a londoni Zinovjev-levél botránya, amely Macdo nald bukását ,és az orosz-angol viszony elmérgesedését idézte elő. Amikor Franciaország és Oro®zorzság között a viszony annyira megjavult, hogy Kruszin Párizsba utazott, követként, rögtön az első napon Paksnak is meg volt a maga Zinovjev-botránya, amelyet ügynökeivel rendeztetett.. Állandóan zavarokat csinált aközépeurópai kommunnsta pártokban is. Vezéreiket ..elcsapott és vezéreket kreált. Ő küldötte Magyarországra Rákosi-Mátyást és ikuni IBiélai is az ő akliteatúrái közé tartozik. — Mindent összevéve, Zinovjev volt eddig a rossz szelleme Szovjetooszországnak. Ha sikerül őt a III. internacionálé éléről is eltávolítani, úgy talán meg lehet valósítani az együttműködést a kommunisták és a szociáldemokraták között, szóval meg lehet csinálni az egységes munkásfrontot, mert Szovjet, Oroszország mai vezérei márnem törekednek azt egész világ forradalmasítására. .Ha azonban továbbra is a III. internacionálé elnöki székében marad, úgy, ez a bolsevizmus bukását és Szovjetoroszországban a teljes felfordulást fogja eredeményezni. ■ 1 A francia befolyás helyett az olasz nyomul előtérbe a Duns-medence államaiban . ' ’ Paris, junus 31-\ A francia-i sajtó is kénytelen ismerni, ' hogy Franciaországmá,rel.köz.;M.)~utópiai'hegemóniája megrendült éts- htílynbe Olasz,ország h.pi tf. De G i v e t az Avenirbek erre nézve az alábbiakat is.ja’t, *' 1 , ü ü ."'I't\ ■—\A román, királyi pár Olaszországiba készig. Románia — ugy látszik kerész,1,ü vi,szi Olaszországhoz való közeledés útj Mély esetben Kelet európa államainak viszonyában* nagy változások várhatók. A feszültség középpontjában Magyarország.-áft. Olaszország pék jóakarattal kezelte Magyarországot, ami Keleteurópa egyes államainak magatartásában változást idézett elő. Ennek az új politikának elsői jele volt a pénzügyi ellenőrzés felfüggesztésimét amusít ott .magatartás- Franciaország az ellenőrzés fenntartásához ragaszkodott, de példáját a Useliszlovákuján kívül senki sem követte, aki sántánt sem. Franciaország hibázott, amikor néhány pénahamieltó tisztaszegtelen vállalkozásáért az egész magyar nemzetet meg akarta, bélyegezni. Ezzel, elvesztette a magyarság rokonezekjét, mnásrégint csak ■megej'ősitette Bethlen gróf pozícióját. Franciaország a Dana-medencében elfoglalt kitűnő állását átadta Olaszországnak. — A király párisi útja bukaresti és francia lapok megvilágításában.Bukarestből jelentik. A fővárosi lapok erélyesen cáfolnak minden olyan híradást, mely az uralkodónak párisi útját politikai,vagy diplomáciai lépéssel hozza kapcsolatba. Ezzelszemben a francia lapok fenntartják azt az állításukat, hogy Ferdinánd király útja nemcsak az üdülést szolgálja, hanem annak két politikai oka is van. Az egyik ok dinasztikus jellegű és Károly volt trónörökös ügyével van, kacsokatban, a másik ok pedig az, hogy Ferdinánd király tanulmányozza azt a politikai atmoszférát, mellyel a francia közvélemény a román-olasz közeledést szemléli és megállapítja, azt a hangulatot, amitegy szoros román-olasz kapcsolat teremtene. .