Temesvári Hirlap, 1927. január (25. évfolyam, 1-23. szám)
1927-01-01 / 1. szám
XXV', ftWUMTUi Mal 18 aldtedcw lapunM 8 tel. 1*87 JAMfAB i, SZOMBAT i ; , SM [ IteatasiSság és trad^rraáilt’ f' ,Tkii9óva (Temesvár) L, iPraga Libertății (Jenőherceg*tóf) íberkesztőség fckfonjat 12—5! Kiadóhivatal addenjat 14TM 12 A €p :' t J?/ I l Aa «Ututite in helybe* hostesa, *»■ |WP'TT» , . 8 A* t|ye* SSá:3t ár* 4 L*i RteánU» mtm IV cyl MJ^TTeTfÁi • 8 Ctd*továk»ifeM« 1*5 e. hxom. M*sr»* «10 W, hm«** 130 Hl % km 390 i. | • •.*a A ^ * 4/w 9 «nigoa 32 RU6% Autóiba* « &*?** IPOGÁNY MIHÁLYI CI^^«02bsML wsknaiai Ftóéba* 1 1*. H ^ § 1 ^ Vasárnap« fe * Mr tófflate wfesSS bt* tedbd# kutfstó folytét imrfftrtn», Nyomda, intései,Temesvári Hírlap a PN® T«p*e Yckfccaxáaa 14— Iá Ägikyä«: Hăbş : Hunyadi gyikásniM Femer,vári Hírlap *®©st*d4«$j epe? Védi (LifiiBö^éní $ ©:©:©i© Semmilyen téren nincs annyi sérelmünk, írj-itl az anyanyelvi oktatás körül. Kétségbeesett harcot folytatunk az iránt,hogy felekezeti magániskoláinkban, valamint az állami iskolák magyar tagozataiban a tanulókat abban a mértékben tanítsák magyarul, hogy legalább is az alapfogalmakat anyanyelvükön sajátíthassák el. Ezzel szemben áll az államhatalom azon törekvése, hogy az anyanyelvi mutatást visszaszorítsa a minimumra. A leglényegtelenebb tantárgyakra szorítják le az anyanyelvi oktatást úgy a magániskoláinkban, mint az állami iskolák magyar tagozataiban, indokolatlan akadályokat gördítenek a magyar tagozatok megnyitása elé, ha pedig sehogysem tudnak a magyar tagozat megnyitása elől kitérni, úgy ahhoz ókirályságbeli tanítókat neveznek ki, akik magyarul egy szót sem tudnak. Az egész törekvés arra irányul, hogy az óvodától kezdcsak románul tanítsanak, aminek az a következménye, hogy a magyar ik komoly eredményt elérni képaz ailartin. mindent ti tanának! ad oktatás len tanúié az alapjő. versenyeikvél írná vének isme-i nem tudja viseljen. Világadabb oktatásaink önként , töv mipél tökére az ’életbein megessenek. A állami tagozatai pétsig ezek, ; oan lennének a'suioíták. . .ríg-osban ég’ként- tódultá '*gi tanulók’, hogy az állam él jobbsa.elsajátitbeesak '".s’ er -e nyében .'helyüket megállhap* • Vi más eredménye :volna a vásnak! Jól mégtanulnáranyamiinden kisebbségi gyerek az Imakai s azok tökéletes elsajásán saját jól felfogott érdekből nélkül versenyeznének az álkényszer n lám nyelvé játszásában esonyabb é la ínnyelv - ben kivárni nrpeagant!; '•n arra, vajon J-11--__ 1_J dereseim£' ^ 4 pedig, hol a szülők alais'rí foka mellett az állítása iránti törekvés» maradna, kisebbségi rh un«na.v. íden .Obi’ríó.z.ével ma- o i&te\ününük'a köztidatságy o^vtuyéVyoi .. .$íhifiének’ í.»egr ützese.'■.?.*(. 1-îelt. legfv’ánosdibbj feladat- az rí a 'tfye&fáik megtanilása.. **v magyarságát. A temérdek baj közülazonban, mi a készületlenség folytán reánk szakadt, talán legnagyobb volt az a hátrány, melyet az államnyelv ismeretének hiánya miatt kellettelszenvedni. Temérdek a pótolni való az állam A Lupta újévi száma rendkívül érdekes kulisszatitkokat árul el a néppárt és a nemzeti-panasztpárt között folyó tárgyalásokról. A Lupta cikke annál értékesebb, mert a Lupta tudvalévően a nemzeti párthoz legközelebb álló lap kstbakv.gh^ kát. az/ ’ fcr..mni›- fA ¦»ís*Ír i‚ ' vt,7 ' r."7 . - /V ■ ■ -liegkésiíbH egy,pai -cu—Maniu-kojíAv éléri ’Hog kilói y a® ai lésre nézve,és áyen t arra- vonathoz ,,g a Hup kel írja:* _ Vilego -.róv az iaicia ó--.a armánytól jött Maniu ab m azt ajánlotta, hogy fogadják ef ezt a tiz pontot, amelyen a mézetírást és parasztin rí fimoja nyelvének megtanulása tekintetében. Legjobbjaink nem érvényesíthetik a maga helyén magyarságunk érdekében tehetségüket, mert nem képesek tökéletesen megtanulni románul. Maniu, Vajda, Vlad és a többiek teljes magyar nyelvismerettel vettek részt a magyar parlament tárgyalásain. Hasonló helyzetünkben sikerrel csak úgy haladhatunk, ha a községi, városi, megyei és parlamenti \fr\ rrfj 4 *«■ Bukarest, dec. 31. _ X Aj Diminergta: párisi kiküldött tudósi-téja részleteket közöl a magyar optaniknak a román állam ellen a párisi dónt indított peréről. Elmond Hiróság élőt így az optán sok után most sererg, a vol. hadseregfőparancsyísésettel fordult a párisi nöz-képviseletünket a legtehetségesebb debatterek vállaira helyezzük. Ha ilyenek még kevesen vannak, úgy legsürgősebben nevelnünk kell, mert a mai tökéletlen oktatási rendszer mellett még nagy idő telik bele, míg a szorgalmasan tanuló ifjúságunk az életbe kiléphet és a magyarság képviseletének nehéz terhét a társadalomban és közéletben vállára veheti, a városi tanácsokban is egyenlő lesz az arány. Averesen miniszterelnök csak a négy miniszteri tárcát kifogásolta. Abba belement, hogy két fontos miniszteri tárcát, a pénzügyit és a külügyit, a nemzeti parasztpárt kapja, de a négy tárca átengedését keresztülvihetetlennek tartotta. Jelen pillambenai--* helyset, h#- pint« két part cáfol, még,,.k"eli napokban uji* tások s liedno-F trauser,?grt't í ti s román delegátus ezt a Batarozabia ■ vissz^ fogja ifTt^tani és akkor a.lférdés i* a Népszövetséghez kerül. “1 'U, a Népszövetség előtt nvaodik. A Dimiineata szerint s g.'Piinieseiio sem fog most Páli , s 1 risbşn elini J_if,ö ii ^ nnyei -iraegyen. petropetnitai birtokait, 1918-ban eladott a « p , ,••vípai’ vállalatnak, egy bukarestiben székely, a román korsumy 1923 április 24-én elkonfiskálta, hunt vöH ellenséges alattvaló tulajdonát, brigyes főie v,,r f érint, miután p *s. érződések ratifi- , m lehetett volna űzőit elkobozni. Ezzel szemben a román kyronany képviselője azt vitatja, hogy a szerződés a román állam kijátszására irányult, a 3W.rt ténylegesen később jött létre a benne feltüntetett időpontnál, amely fiktív molvamsinor,f ilairusá" határozata elé, melynek eredményét a tanok?m hirdetik ki, nagy érdeklődéssel tok', enek & TAKNLIilKK Irta: TORNYA GYULA. ■"/ Eeglzés&'b'b egy hónap m S kormány leérti! "Románia élére — jelenti egy " bukaresti lap A néppárt és a nemzeti-parasztpárt tárgyalásainak kulisszatitkai — A kormány elfogadta a nemzeti-paraszt párt javaslatát — Miért maradt el az egyezmény aláírása Bukarest, dec. 31. jad referendum tárgyaljon^ Gogával^ és ekkor ők a következő feltételekben állapodtak meg: A szenátusban és a kamarában ötven helyet átadnak lemondások útján a nemzeti parasztpártnak. Egy év múlva A veresen miniszterelnök kieszközli az uralkodótól a házfeloszlatási kéziratot. A nemzeti-parasztpárt Tidgy mmbíTír-indreét kap. A protokvfcsiö arányUn pszirrt kezíHL Haonlóan _— A nemzeti-para közötti tárgyalások előrehaladt stádium!) # már csak Maniu érleges hozájárulása 1 ményt Nemcsak M—e- *j létre elvi. i I i tt e s c u múltokra i miutél azlpToigö. sző k: lés ándkor már csak , •á?Írodás lett volna há iTOOgföjitépIek, S. val'ászt ááofíl • T és a nép jar ten amríir; tak. hogy végett *z ered ■l’ A ' töv Eoka h Sat im :-:nnn es a két a párisi dSmöfe'iróságlí^ fordul! h.myxámegfyá l^irbWí miatt f - r-' 1 ezc'v Ünityadmegyei bM.' 1 szolja, hogy;12. ’ kai miatt. ' j-zsényi. Ii vr.zeni " '«T rygr mágnás áe pfähbi«-Mî%' tyckál6 nn fi A Dim in ?#1 szen - '^Dekl/;1 Nwotereben, '-A a párisi döntő-szíéji — kimondijaj az ügy letárgyalásá- 4Sok 1924-ben a Nép-, .ültük döntést kérve pan. A Népszövetség azonsitotta kérésüket és önma- i o a fi v: K jc-ló-ot-cíTe ki az ügy a ÄÄSÄiiÄ «döntet Így «U m i-an# • - fi gadta. Abban a# esetben, na a párisi bíróság )' h , „„ . ,, ,, , n. várakozás ellenére kimondaná, hogy á? j Vgy. ,-i jkira.l /'•jiokai. meg kásása előtt anta e )|K kisajátitoil L.. ? ivhtiro silii Dávid ISrfBrittAsB^'UiC» 14 es Dús raktár a legjobb \j*Mö\at és külföldi férfi- és női szövet -kí.-en. ÍUv’.eil, gten iin, ónál,iszony zephterek és koákban jmy, vattefont. paplánok ^diva».takarók, „ .. r. '**'..31 L'"- t »rillÉV ...... tfikehríg aA -JL---------------- BWU i eguAjl' pulow^^* ^ »ertények, kabátok és «zvette^efe, ^ ^-------------Helyrítek barsony, szafjókellékek, vatta JLtyiá.: lábszirv^dök, ’■'Jíkrípok, keziynfc, Kno mivák, hi- . penyek*.yík sportMpki... bUMVidák, b&faSK* Ibinek, férfiingek, gsi, nyakkendők, "atex sapkák, stb, stb.