Temesvári Hirlap, 1927. február (25. évfolyam, 24-46. szám)
1927-02-01 / 24. szám
XXV. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM V^MunatOM■ nnuMBUmiirrTpiiwi uf1927 FEBRUÁR 1. KEDD f fEnftSVÁWT HIREAP Törvényjavaslat a postatakére pénztár és a csekkrendszer életbeléptetéséről Bukarest, jan. 31. A posta- és távirdavezérigazgatóság törvényjavaslatot készített a postatakarékpénztár és postai csekkrendszer életbeléptetéséről. A tervezetet a jövő hét folyamán terjesztik a szenátus elé. A tervezet szerint ilyen postai takarékpénztári és postai csekkintézményeket a szükség szerint az ország különböző nagy városaiban fognak létesíteni. Mindennemű egyén, erkölcsi és jogi személy, társaság, kereskedelmi és ipari vállalat, bankok, közintézmények és állami hatóságok kérhetik egy postatakarékpénztári folyószámla megnyitását. A folyószámla tulajdonosainak pénzbeli biztosítékot kell letenniük, melynek összegét a végrehajtási utasítás fogja megállapítani. A biztosíték felett a tulajdonos mindaddig nem rendelkezhetik, míg a postánál folyószámlája van. A folyószámla lezárása a következő esetekben történik: amikor a tulajdonos azt kéri, fizetésképtelenség, halál, cégváltozás esetén, ha a folyószámlájának aktíváját másra íratja át, ha a folyószámlára két éven belül nem történtek átutalások, ha a folyószámla tulajdonosa jogtalanul olyan átutalásokat eszközölne, melyek összege meghaladja diszponálási jogát. A folyószámla biztosíték állhat: készpénzből, másnemű átutalásokból, a folyószámlatulajdonos nevére érkezett postai éstávirdai átutalások összegéből. Csekkekből. Minden egyes posta csekken számokban és betűkben kell a dátumot, a fizetendő összeget és a lejárat idejét feltüntetni. A csekkek a kibocsátástól számított harminc napon belül bemutathatók. A postai csekk bélyegmentes. Úgyszintén adómentesek a postai csekkhivatalra bízott összegek. Csekkeket olyanok is állíthatnak ki, akiknek nincsen folyószámlájuk a postánál, de ebben az esetben letétbe kell helyezniük az összeget. A postai takarékpénztári és postai csekkrendszer intézményét még ebben az évben megkezdik. rendőrség élére, eddig nem ismerte rendőrtisztjének múltját, most azonban, hogy a hiteles tanúvallomások igazolják szerepét, rövid időn belül várható a felfüggesztése. Maliu Trajan volt aktív IKSZ®® őrnagy, nagyon kényes rendőreinek tisztességére és bizonyos, hogy erélyes intézkedéssel torolja meg a két évig elfelejtett bűnös visszaélést. Mnglia g&kai és tank&eredet szállni eséíti* Két lopással vádolt aradi rendőr a bíróság előtt azt vallotta, hogy egy rendőrtiszt kényszerítené őket lopásra "V Arad, járni. 30. "Az aradi törvényszéken egy jelentéktelennek látszó ügy tárgyalása során tegnap váratlan szenzáció merült fel. A tárgyalás anyagaként kisebb lopási ügyek szerepeltek, amelyeket két évvel ezelőtt követett el a vádlottak padján ülő, egyszerű paraszti gúnyát viselő két ember. A tárgyalás során csakhamar kiderült, hogy a két egyszerű ember két évvel ezelőtt még rendőregyenruhában járt Aradon és amikor a lopásokat elkövették, az aradi rendőrség kötelékében állottak. A két volt rendőr nem is tagadta a lopásokat és így esetük hamarosan tisztázódott volna az igazságszolgáltatás előtt, amikor részben a vádlottak vallomása, részben pedig a tanúkihallgatások során lassan terebélyes botránnyá fejlődött ki a jelentéktelennek induló ibimper. A két rendőr ugyanis egybehhivingzóan azt állította, hogy a lopásokat bár elkövették, de azt felettesüknek Atanaziu rendőrtisztnek utasítására tették és minden lopott holmit pontosan beszolgáltattak parancsnokuknak. Kihallgatták még Atanaziu rendőrtisztet is, aki a tárgyaláson is rendőrtiszti uniformisban jelent meg. A rendőrtiszteit mint tanút hallgatták, ki és az ejsetet úgy adta elő, hogy ő leplezte le a lopásokat és állításának igazolására több tanúra hivatkozott. A bíróság a bizonyítás kiegészítésére a tárgyalást elnapolta. Atalmazin rendőrtiszt a rendőrségi státuszban lévő legénységi-rendőrtiszti fokozatot viseli, néhány évvel ezelőtt került Aradira a regátból. A lopások leleplezése idején a két közrendőrt azonnal elcsapták és bár már annak idején is szó volt a rendőrtiszt szerepéről, ellene még csak fegyelmi sem indult és közbenn meg isfeledkeztek volna a esetéről, ha a törvényszékitárgyalás ki nem pattantja múltját. Annak idején a IV. kerületi rendőrségnél volt beosztásban és a Mosóczy-télen nevű külvárosi ham dolgozott rendőreivel a ferintebb berit módián. Mutiu Traján rendőrprefektus, i aki időközben nyert kinevezést az aradi Kínába . London, január 31. A kínai helyzet, bármilyen hosszú ideje is van felszínen, jóformán ismeretlen az angol közvélemény előtt, mely a pillanatonként váltakozó események közepette nem ismeri és nem látja meg a tulajdonképpeni okokat és célokat. Ma már olyan a helyzet, hogy pillanatnyilag nincs is fontosabb problémája Angliának A világ problémává növő kínai kérdésnél és ezért érthető, hogy az összes lapok vezető helyen foglalkoznak a kínai helyzet részletes ismertetésével. A hadügyminisztérium nagyszámú gépfegyveres gyalogságot és tankezredet rendelt Kínába az esetleges újabb nacionalista túlkapások elleni védekezésre. Ugyanakkor a lapok szélesen kommentálják Cooidge elnök kijelentését, mely szerint az Egyesült Államok nem óhajt beleavatkozni az angol-kínai konfliktusba, de az első esetben, amikor kínai- amerikai lakosságnak a legcsekélyeb bántódlása történik, s egy vérrel lép közbe az amerikai állampolgárok élet és vagyonbiztonságának megvédésére. London, január 31. MacDonald volt miniszterelnöki a munkáspárt legutóbbi népgyűlésén terjedelmes beszédben foglalkozott a kínai helyzettel. Kijelenítette, hogy ,a munkáspárt mindenkor lelkesen támogatta a kínai nacionalisták jogos követelését, azonban a legutóbbi hetek sajnálatos eseményei azt igazolták, hogy az eszközök, melyekkel a nacionalisták céljaikat elérnikívánták, gyakran túlhaladták a jogszerűség és a humanitás korlátait. Ezért a munkáspárt figyelmezteti a kantoni külügyminisztert, hogy kormányaa legerősebben törje le a csőcselék garázdálkodását, mert ha a csőcselék újból megkezdi működését, semmi körülmények között sem veheti elejét a munkáspárt a további bonyodalmaknak. oloKgl Az új jütlandi „csata" Newyork, jan. hu. Az Egyesült Államok Newryersey államában van egy kis község, amelyet Jütlandinak hívnak. A viágháború egyetlen nagy tengeri csatája a jütlandi szigetek amellett játszódott le és a jütlandi csata megnevezés alatt ment át a köztudatiba. Az amerikai lapok most felhasználják a helységek rokonanevülségétés nagy hasábokat irmaik a iitlandi csatáról, mely a kis amerikai községben játszódott le egészen különleges körülmények között. A község állatvédő egyesülete azzal gyanúsított egy földimivest, hogy teheneivel nem bánik jól. Az egyesület néhány tagja erről bizonyságot akart szerezniés felkereste a parasztot, aki azonban nem engedte be az istállóba az egyleti tagokat. Erre ezek a kaszárnyáiba mentek és onnan aparancsnoktól egy katonát kértek. Az egylet tagjai az eddig felfegyverkeztett katonáival visszatértek a paraszt udvarára, aki bunkóval támadt a társaságra. A katona a paraszt félidőbe lőtt, mire megjelent a paraszt nővére, fegyvert ragadott és a társaságra emelte. Az állatvédő egyesület tagjai és a katona látva a helyzet alakulását, futásnak eredtek-Ezzel még nem volt vége a komédiának, sőrt, csak indít vett igazán tragikus fordulatot. Néhány perc múlva huszonnégy alig felfegyverkezett katona bombákkal fejezéreróp rajvonalban fejlődött fal a paraszt háza ellen. A katonák bátran indultak neki a támadásra és ráaradlhatatlanul dobták a bombákat mindaddig, míg a paraszt házában minden elcsendesedett. Erre a katonák behatoltak a házbaés megállapították, hogy tönkretették az ellenséget. A paraszt már halott volt, nővérét golyó érte az altestjéin, amelynek következtéiben két Afríbib a kolházban a meghalt, míg a paliaszt egyik öccse szétroncsolt lábbal feküdt a padlón. Az eset óriási felháborodást keltött. A katonáik és az állatvédő egyesület tagjai a törvény elé kerülnek. Így történt a jütlandi csata, Ildi néhány állítólagosain rosszul kezelt tehén miatt kétembernek kellett meghalnia. Gyógyszer Irta: LÓRÁNT MIHÁLY. Az irodában mindenki lázasan dolgozott,Kelemen István feltekintett a faliórára. Este félhatt volt. Egy pillanatra felállott. Háromnegyed hatkor nyújtózott egyet, tujra felállt, majd idegesen megint leült. Hat óra előtt tíz perccel kiment, megmostaa kezét, visszajött, megragadta a tollat, de újraletette. Hat óra előtt öt perccel levelet hoztak neki. Felbontotta és hirtelen a zsebébe gyűrte. Ettől kezdve nem lehetett vele bízni. Felugrott, leült, újra felugrott, egyik lábáról a másikra állt.. Látszott rajta, hogy minden idegszála elhúzza innen. A főnöke hosszan nézett rá, nem tudta megérteni, hogy mi lette. Kelemen István lehunyta a szemét, majd kirántotta a zsebétől a kezét. Valami égette a kezét a zsebében. Újra hirtelen a zsebébe nyúlt és a sebmélyén marokra fogta a levelet. Mintha, félt volna, hogy valaki észreveszi, hogy levelet kapott. Pedig mindenki látta, amikor a szolga hozta neki a levelet. Ettől a pillanattól kezdve azután neon tudott tovább, dolgozni. A papiroslap táncolt előtte, a balkeze állandóan a zsebében vol és ezzel nem tudta lefogni a táncoló papírlapot maga előtt.. De az istenért sem vette volna ki a zsebéből a kezét. Mi lenne akkor a névtelen levéllel... Most névtelen levelet kapott! Ilyenről márolvasott regényekben, újságokban, de sohasem hitte el, hogy valóban léteznek ilyen levelek. Az volt a meggyőződése, hogy ezek csak kitalálások, mesék, amelyekkel az olvasókat szórakoztatják. És most a zsebében volt a mese, a furcsa valóság: az izzó széndarab. Nem tudta, hogy mit kezdjen vele. Rettenetesen összeírtakolta a levelet. Érezte, hogy úgy gyúródik, mint egy rongydarab. Az élvezhetetlen dühét szorította bele a sötét, rejtelmes írásba. Mindez azonban finn használt. A szemében ott volt a kussza tűz, az ajkán az ideges vonaglás és újra felkelt az Íróasztala mellől. — Ha rosszul van, menjen haza — mondta a főnöke és odalépett hozzá. — Igenis — válaszolta növekvő zavarral Kelemen és köszönés nélkül kiszaladt a szobából. Odalentaz utcán jobbkezével igazgatta magán a felsőkabátját, be akarta gombolni, de ez sehogyan sem sikerült neki. Csak azután vette észre, hogy a balkeze még mindig a kiskabátja zsebében van és ez akadályozza meg felsőkabátja begombolásában. Már egészen nedves volt kezében a levél. A keze megizzadt a hatalmas erőfeszítésben. A nedves papiros foszladozni kezdett, Glalt tovább szorította és ez akaratlanul is gyorsabb léptekre ösztökélte. Elért az egyik utcasarokhoz és önkéntelenül befordult abba az utcába, amelyben a klubja volt, ahova minden este fel szokott járni. Kártyázott. Már régóta kártyázott. Azóta,amióta egyszer felvittek a barátai a klubba. Először csak belekóstolt, azután önmagát áltatta azzal, hogy csak tréfából játszik. Két hét múlva elhatározta, hogy nem megy fel többé a klubba, egy hónap múlva megostendött, hogy leszokik a kártyáról és hat hét múlva állandóan veszekedett a családjával a kártya miatt. Elterjedt róla, hogy a kártya bolondja, akit a színes lapok tönkretesznek. i. t ." Mindent megpróbált és mindent megpróbáltak vele. Nem ment, szenvedélyes kártyás lett. Este hivatal után nem ment haza, hanean rohant a klubba. A sarkon, a válaszúton eleinte megállott, azután már meg sem állott, csak rohant tovább. De most meghökkent. A fele után megállította a levél. Szorított egyet rajta. Érezte, hogy a papír enged a szorításnak. Azután mégis megfordult, a melléből egy sóhajtás tört fel és rohanni kezdett ellenkező irányba, hazafelé. Az utcába, ahol lakott, már sebesen, futva érkezett. A kapun berohant, mint egy eszelős, a lépcsőkön hármat ugrott és az ajtaján ahelyett hogy megnyomta volna a csengőt, hatalmasat dörömbölt. Szinte bebukott az ajtón. — Mi az, mi van veled? — kérdezte ijedten a felesége. — Rosszul lettél? Beteg vagy? Adjak egy kis vizet? De Kelemen továbbra sem szólt egy szót sem, az arca elfehéredett, a lába remegni kezdett és a levél, érezte, szerteszakad a kezében, a zseb mélyén. — Az istenért, mi történt veled? — sikoltott már az asszony és megfogta az aura karját. Kelemen lerázta magáról az asszonyt. — Mama, mama! — kezdett sikoltozni az lemenőie és a szobából öreges, csoszogó lépések hangja hallatszott. — Marina? — kérdezte furcsán Kelemen, azután furcsán megállt. — Hát nincs itt?... — De itt van — mondta az asszony és rámutatott a szobából kilépő öregasszonyra. — Hol? — nézett rá érthetetlenül anyósára Kelemen. — Ott — mondta Kelemenné és az anyjára mutatott. * Kelemen nagyot nézett, hirtelen kivette a zsebéből a kezét, rátekintett az anyósára és mosolyogni kezdett. Nézte a scát asszonyt fis a mosoly nevetéssé fokozódott az arcán. Azután minden átmenet nélkül harsogván kacagott, izzadt tenyerét törülgette zsebkendőjével és hozzányúlt felsőkabátjához, hogy levesse. Most már a két asszony is mosolygott, bár az ijedtség, nyomokat hagyott arcukon. — Mi volt veled? — kérdezte újra Kelemenné. — Semmi — válaszolta a férfi.. Kis szünet következett, megindultak a szoba felé, Kelemen leült az asztalhoz és tovább kacagott. Most már mindhárman kacagtak. Kelemen hirtelen panaszkodni kezdett, hogy fáj a feje. Aszpirint hoztak neki, bevitték a hálószobájába ésektették a pamlagra. Előbb még levetették a kabátját, nehogy összegyűrje. A hálóból a csukott ajtón is kihallatszott még Kelemen kacagása. Amikor pedig becsukódott azajtó Kelemen mögött, a kisasszonyka nekiesett férje kabátjának, végigtapogatta zsebeit, azután elővette diadalmasan az összetimtázott, öszszetépett nedves, névtelen levelet. Az édesanyja felé fordult és igy szól: ’— No ugye megmondtam, hogy hasznosul fog a gyógyszer. ■ X