Temesvári Hirlap, 1929. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1929-01-01 / 1. szám

ibibuote 3 ■O IJ Mai lapunkhoz ingyen zsebnaptár Jár Keresse aas ingyen újévi malacra jogosító példányt TEMESVÁR! 1 ALAPíTOTTil: j POGÁNY MIHÁLY FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP Szerkesztőig és L'C&dAhlvstala lM Piaţa Libertăţii (Jenő KertS9)t4r| S Saját nyomdai Hunyadi maintftzet, Piata Ţapej Vodă (Lenau-tăr) 3 Telefon: utrkctziStig 12-51, kiadóhivatal 14-12, nyomda 14-14 1929 JANUÁR 1. KEDD FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY LÁSZLÓ XXVII. ÉVFOLYAM, SZÁM lyvtvvf f VfVf Wf yf ywyyyYyYTTVyTTVyVTVyTTVYTyV’fTTVTTVTYVTV' a mvmvTrrmf irí 1 -.. ** 16 OLDAL, ÁRA 6 LEJ ÚJÉVI ÜDVÖZLÖBESZÉD Elmondta: KABOS ÁRMIN báró Ambrózy Andor tagozati elnök újévi üdvözlése alkalmából Méltóságos Elnök úr! Nagyrábecsült pártc-Teherünk! A Temesvár városi magyar párttagozatok nevében és megbízásából nekem jutott a szerencse, hogy az évforduló alkalmából kifejezést adjak mindazon érzelmek és gondolatoknak, amik a mi magyar szívünkön és lelkünkön átviharzottak a letűnt év folyamán. Elsősorban a bála érzete irányítja a mi egész lényünket, az őszinte elismerés és bála veled szemben, hogy a te illusztris személyedben és a példaadóan kimagasló egyéniségedben a mi szeretettelnökünket tisztelhetjük. Nehéz sors mindenütt az egész világon a népkisebbségek sorsa, nehéz és küzdelmes a mi sorsunk is, de a te éleslátásod és rendíthetetlen bizalmad a magyar faj, a magyar nép életrevalósága és jövőjében megmutatta nekünk azt az utat, amely úton nekünk, magyar kisebbségnek haladnunk kell De mam-ir ■ v’“r 'i n'’f r-t, vezérként mindenkor az első sarokban küzdöttél romániai magyar testvéreink szabadságáért, egyenlőségéért és azért a sokszor megcsulott igazságért, amely igazság mindenki számára csak egyféle lehet. A legutóbbi napokban lezajlott választási küzdelmekben — az Országos Magyar Párt temestorontáli tagozata talán a, legönzetlenebben vívta meg a harcot, mert a helyi érdekeken felülemelkedve — ideális elhatározás, lelkesedés és áldozatkészséggel az országos érdekek szolgálatába állott. Elvitazhatatlan, hogy országos érdek, a romániai összeemngyarsági élet érdeke volt az, hogy minden magyar ember, leadja a magyar listára szavazatát, hogy aszavazás eredményeként ne csak a román pártok és román államférfiak, hanem az egész világ tudomást vegyen erről, hogy mi itten- magyarok, mint Románia legnagyobb kisebbségi népei vagyaiuk, létezünk és élni akarunk és pedig élni és boldogulni akarunk, mint egyenrangú és szabad polgárai Romániának. Mi nyugodt lelkiismerettel vallhadjuk, hogy a választási harcokból bőségesen tüki a magunk részét, mertmi e nagy ügyében — a szétszórtai élő magyarsága Ternöki vezérleted mellett eszközétvező munkával egy nagy és egységes ha tömörítettük. A választás erei azért volt olyan fényes és meglepő kellett, hogy ' ez az/ eredmény imp ,'InzoknaiA aklW objektíve aduak *-au?li/;^ és ered/®nyeket W£í orTzefet,; nagy lel^e'ssel és *Sy bi4 vnltonlSat's yra’..fef mlöltü'f Pa ,’ ho” komW o nem J a r nds2eren kfesztijl beütni ■'tudat semi ohas 311 be. Ez mhíV a 1 '•ml a j( Magyar Pártnak temestorontáli tagozata büszke önérzettel tekinthet vissza az elmúlt év eseményeire. A temestorontál vármegyei magyarságot egybefűző és egy táborba tömörítő szervezkedésüink követendő például szolgálhat a romániai összmagyarságnak. Ez az alap, amire építenünk kell és építenünk lehet. A temestorontáli tagozat a Te körültekintő és igazán önfeláldozó vezérleted mellett — a mintaszerű szervezkedésen felül — még néhány olyan nagyszerű gesztust mutatott a romániai magyar kisebbség felé, ami a csatolt területeken élő összmagyarságnak életérdekeit kívánja szolgálni. A közvéleménybe dobott ezen eszmék közül óriási jelentősége miatt kimagaslik a Romániai Országos Magyar Bank alapításának eszméje. Ez a gondolat éleink, ami lelkes visszhangot keltett és úgy látszik, hogy megértésre talált Bánság és Erdély magyarságéinak széles rétegeiben. A gazdaságilag lerongyolódott reforniásmagyarság egy szebb jövőnek határkövét látja a Romániai O RSI*j£o8 Magyar Bank megvalósítását miatt, mert átérzi ennek a bankalapításnak életmentő hivatását. A megállapítandó Országos Magyar Banknak célját, programmját és egész ftuktúráját ismernie kell annak, aki e nagy eszme mellett, vagy ellene agitálni akar. Mi talán mindannyian, akik e párttagozat keretein belül vagyunk, jól tudjuk, hogy a mi tervezetünk szerint az Országos Magyar Bankot nem a vezetők, alapítók, avagy a kezdeményezők anyagi jóléte, avagy több jövedelme érdekében kívánjuk megvalósítani, hanem ellenkezőleg: a vezetők, az alapítók a bank megvalósításával a romániai magyarságnak a legnagyobb áldozatot. Ezt bizonyíthatjuk azon megmásíthatatlan elhatározásunkkal is, hogy azon esetben, ha alapos szakértői meggondolás után arról győződnénk meg, hogy a Romániai Országos Magyar Bank várható jövedelmének jelentékeny részét nem tudnék a romániai magyarság kulturális és altruista céljaira fordítani, illetve biztosítani, úgy akkor mi magunk fogjukelrejteni az eszmét. Egyelőre tehát a részletes bankprogram ismerete nélkül nincs sok értelme sem a lelkesítő,sem a kishitű, avagy aggodalmaskodó hozzászólásoknak. Reméljük és ígérjük, hogy lesz még szó a bankprogram részleteiről is, mert elhatározott szándékunk az, hogy nyílt és őszinte s a legapróbb részleteket is megvilágító programmal fogunk előállani. Végül kijelentjük, hogy csak akkor tesszük meg a döntő lépést, ha bankalapítási programunk a szakértői tűzpróbán is keresztülment. A másik nehéz és nagyszerű probléma, amit a mi érdemes elnökünk, itt felszínre hozott, a romániai magyar zsidóságnak lelki megnyugtatása, a romániai Országos Magyar Párt programja és ténykedése útján. Ez az elképzelhető legnehezebb problémák egyike, mert hiszen jóltudjuk, hogy úgy itt nálunk, valamint odaát a régi hazában is, a több mint tíz év óta féltelenül dühöngő antiszemitizmus kegyetlenül felszántotta, különösen a zsidó ifjuság telkét és a felszántott lelki talajba az idealizmus, a testvéri érzés és a magyar kultúra szeretetének helyébe a gyűlölséget plántálta be. Ebbe a lelki megrázkódtatásba kellene most prófétai ihlettel lelki egyensúlyt varázsni és pedig nemcsak szavakkal, harman tettekkel is, amiknek eredme közelebb hoznánk a magyar, zsidó szivét az itteni magyarsághoz. F .na megoldásának kísérlete óhajtják megadni a legnagyobb támogatást, is olyan úttörő és magaslatkörű munkát jelent, amit a siker reményében csak objektív magaslaton álló, nagykoncepciójú, emberszerető egész emberek kezdeményezhetnek. Azért nem lehet és nem szabad ezt a kezdeményezést lekicsinyelni, mert ez egy olyan apostoli munka, ami különleges és magasabb szempontok által irányított elbírálást igényel.Szeretve tisztelt elnökünk! Mi ismerjük a te nemes intencióidat és azért is ünnepélyesen leszögezhetjük azon szilárd elhatározásunkat, hogy mi, a temestorontáli tagozat tagjai, hűségesen és rendületlenül kitartunk a pártegység mellett, ez az elhatározásuik azonban nem jelentheti azt, hogy fontosabb, életbevágóbb kérdésekben — esetleges külön véleményünknek — ne igyekeznénk propagandát csinálni a párt keretein belül. Meggyőződésünk, hogy csakis ígyképzelhető el egészséges pártélet, ha tudniillik a magyar, kisebbség javára szolgáló eszméket és ideákat termelünk, amit azután tisztességes fegyverekkel, az érvek és gondolatok súlyával próbálunk majd megvalósítani. A választási harcokban diadalmasan megálltuk helyünket és a tagadhatatlanul fényes eredmény növeli a mi önérzetignket és önbizalmunkat. 7. ” a ..rt íriale a kezdet kezdete, a mi , ■m tehtethető másnak, mint alapozási munkának, amelyre ezután, kell felépítenük.: A romániai magyarság jövőjét, tervezetet a kulturális a gazdasági szakadtságát és boldogulását, Mélyen tisztelt Elnökünk!. Mi tudjuk és érezzük, hogy ebben az igabb harcban is vezűrünk maradsz és mi ez évforduló alktalmával fogadalmat teszünk, hogy kitartunk melletted. Kitartunk Melletted lelkesedéssel s megingathatatlan bizalommal, hogy a zászlónkra felírt eszmét megvalósíthassuk, hogy a magyar kisebbség Romániában megelégedett és végső eredményként,boldog légyéül is . Jósika Sándor visszautasít ja a Magyar Párt u a költségvetést és a gyulafesérvári dálogat megvalósítását k€ népvisdőház megszavazta a költségvetést Qa beszéde a kisebbségi - / jogosságáról / • .........—"KMI - -1 *‘ - "V - Bukarest, dec. el. ,kiselőház- tegnap három üléstrintt a három ülésen a költség-a na bukovinai lakosság paraácsolja a birohianit»ügyiben, rői Húsok létesítését kéret i a cionista az állampolgárság) " 6)1 beszél és azoknak orvoslásátra; táróniok a löMmivolé-0" óriumnáVÜrtelibend átalw i terjeszt be tommyiavorgescu-Barlacl fiokok fizetésének ö-Mr A lirák közül s lefizetést kapnak, f obi) része azenba i. nevű, j itán.áttérnek : ■ ite-seu fokést. ' a a MberT ; a'koll - . csöjüvel szorosan összefügg. A párt nem I akar nehézséget okozni a kormánynak J abban az esetben, ha az eddigi tárgyalsókat folytatja. A liberálisok nem obstruálnak & nem is vesznek részt a költségvetési vitában. Jósika báró a Magyar Párt nevében s erélyeshangu kijelentést tesz. Szemeire sxeti a kormánynak, hogy Incidens W * Daca kSiot1 - ^ {Ítés u(^' D u c a és Jorga közötti kínos incibils játszódott le.Duca a gyorsan kertednez ment és igy szólt hozzá.^ -— »Trofesszor úr, ön, rendkívül ’nyjlacosan támadott beniüinket, ^ ' —- -Jorga, hátat i/Ucának:' ^ -£ ' -N bnérzsetom, tiltja, hogy önnek pere, a mjáfentesra válaszolják. ^ Duca erre eltávozott és a képviselők egycsoportja elött megállva igy fiztóll: —• Hogyan lehetséges, hogy Jorga, aki annyi pénzt kért és kapott a liberálisoktól, most igy támad bennünket. LA két politikus közötti összevádalkozás nagyi feltűnést keltett. Jorga kijelentette,‘ követelni.^JPg.la Biatianjitsk -'ll«- i'érzéki Á.JC —• idegret r-H'ár' M cári rab -zig.,1 a g.yebiegvaló‘,,‘t‘tsutányra ferül, a ld-tbbseszéve adanisegítíségyűlésbe tehát idobemli. ipraxem meg. épáírt költségűé.«■(•gcensulvoz-'t*-'0 d* * Legérti a kisebb-' Vesrvank ipel-bbségek V.iltura ízettségére.. .A hírübbségek ,CK',,CJ ilenek a kormánynak a törhozásban és az ország talprasánál, Jorga Istratiano-Vintilát okolha- hogy a külföldi pénzcsoport.. bemutatni a költségvetést a metszésük szerint törölnél"