Temesvári Hirlap, 1929. március (27. évfolyam, 49-74. szám)
1929-03-01 / 49. szám
FÜGGETLEN MAGYAR NAPl'tLAF „ ^ , V faiHfiHI»«» *• fcladaHIrfl»l. Waf LUwrtăm qwBhWBn «fc> | K ~ ” -j -I»OOAMY MINálV P0GÂIÎV UtZié "t*lMe»wtl ew»ílt»e»*e««« «e IriwWâtfvaUiîi »I». relljilS « Tei*»«,» I v mm em XXVII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 192» MÁRCIUS 1, PÉNTEK 12 OLDAL, ÁRA 6 LEJ feaffiBfttxui—«mw«' ■» .1 w <w nwtLiwmwMi iwiiwm -»y»? yvv^vv w wrrry WTTTtTTVTTVTTf^T vyTf< A Népszövetség mint tantárgy A gondolat határozottanjó: a romániai iskolák tanítói kötelesek az évnek meghatározott napjain a serdülő ifjúságnak a Népszövetségről előadásokat tartani. Fejtegetniük kell a Népszövetség keletkezését, jelentőségét, céljait, hogy a tanuló ifjúság megismerje a nemzetközi politikának ezt a magas tóriumát, amelynek gondolata három világpásztjainak véréből rügyezett ki vérpirosan. Ha én tanár voltnak, vagy tanító valamelyik iskolában, ezer örömmel tennék eleget a miniszter utasításának és alig várnám a napot, hogy előadásomat megtartsam. Valahogyan így hangzana : Gyerekek, most ide figyeljetek. Valamiről akarok nektek beszélni. Ne dőljetek, nem köteles tantárgy, nem kell belőle felelni, senkinek sem kell drukkolni a jövő órán, hogy a leckét nem tamilja meg és rossz osztályzatot kaphat. Valami egészen másról lesz szó ezen az órán. A Népszövetségről. Tudjátok-e, mi az a Népszövetség? Bizonyárahallottatok róla, olvastátok ezt a nevet az újságban — hiszen ti modern gyerekek vagytok és nemcsak Nick Cartereket okoz; agyságoktól, sűrűn fordülve ez a név, Népszövetség. Tudjátok-e micsodát Való,ezt mileg nem igen tudjátok magatoknak megmagyarázni, hogy ez mitjelent, hát azért vagyok én itt, hogy meséljek nektek erről az intézményről. 1914-ben kitört a világháború. A népek egymásnak,-'rontottak és négy éven keresztüli ölték egymást. Gyerekek, reggelenként, ha az iskolába jöttök, egy vak embert láttok gyámoltalantul elmenni mellettetek. Ez az ember a világháborúban vakult meg és vele együtt meg sok százezren. Sok millió ember elpusztult a harctéren, sokan nyomorékká váltak, az özvegyiek és árvák száma rettenetes mértékben megszaporodott, gyász borult az egész világba. Gyerekek, hogy ma az apátok nem tud eleget keresni! azt a háborúnak köszönhetitek, hogy ama mindenütt sztrájkok vannak, merényletek történnek és milliók éheznek a háború ajándéka. Miért kezdték a népek a háborút? -A kérdést nem tettem fel jól, mert a népek jók, nem gyüjlölik egymást, nem akarják a háborút a népek, mindig békéseik voltak és önül tele, ha egymás mellettt nyugodtan, zavartalanul megélhettek. A háborút nem a népek kezdték. A népek csak azért ölték egymást, mert így parancsolják nekik. Amikor azután a nagy öldöklés véget ért és a világ látta, hogy a háború micsoda pusztításokat okozott, a népek is, a politikusok is megborzadtak és megfogadták, hogy soha többé nem fognak fegyvert venni a kezüikbe hogy egymást megtizedeljék. A politikusok közvetítő intézményt találtak ki amely felette álljon minden népnek ,é a kormánynak. Ez a Népszövetség. Ennek a Népszövetségnek az a célja, hogy két viszálykodó állam között megakadályozza a háború kitörését. Olyan mint a bíróság, amely nem engedi, hogy szomszédok, amelyek valami miatt öszszevesztek, bunkósbottal egymásnak támlódjanak. A Népszövetség azt mondja, a veszekedő feleknek, jöjjetek hozzám, én majd elintézem a bajotokat és igazságot teszek köztetek. Eddig a Népszövetség elég szépen dolgozott, gyerekek és sok bajtól mentette meg Európát. Hogy a jövőben hogyan lesz, ki tudná előre megmondani. Reméljük, hogy a Népszövetség tekintélye egyre nő, úgyhogy a háborús veszedelem egyre csökkenni fog.Gyerekek, valamikor ti is a felnőttek sorába kerültök, lehet, hogy valamel vitákból miniszterelnök vagy diplomata válik, sohase gyül- ö .ljétek senkit, gondoljátok meg, hogy valamennyien egy Istentól való lények ,-vagytok, hogy az élet olyan rövid, mlyan csúnyaés olyan nehéz, hogy nem érdemes gyűlölettel elsötétíteni azt a kis eget, mely reánk süt. Gondoljátok meg, hogy mindenkinek van anyja, és mindenkinek éppen úgy fáj a gyűlölet és megvetés, mint nektek. Igyekezzetek minél több barátot szerezni, minél több szivjóságot pazarolni a körötökben. Mert csak így fog a Népszövetség igazán erőssé válni, csak így valósulhat meg az örök béke eszméje, ha ti, a háború véres mesgyéjén felnőtt generáció jók lesztek és kiirtjátok a szivetekből minden rossz kovászat, gyűlöletet. b. ny- Popovici pénzügyminiszter beszámolóin a kölcsön utáni helyzetről Március hetedikén veszi át az állampénztár a kölcsön összegét Mindenekelőtt a belföldi tartozásokat rendezik a kölcsönből Ötvenötmiló dollárra veszal ujjassáéd versére Bukarest, febr. 28. A képviselőházban (Popotei pénzügyminiszter a keillesön külföldi jegyzéseinek eredményiéről, beszélt,amely olyan, hogy a legvérmesebb reményeket is felülmúljál. A kölcsönt a francia, amerikai, olasz és német pénzpiacokon to ,, sem Hollandiában többszörösen, Svájcban négyszeresen, Svédországban kétszeresen jegyezték. Egyedül Angliában kellett az 1022. évi konszolidált kölcsön árfolyama miatt a kurzuson alul, 87 elükkcsájtani a kvótát, másnap azonban ez az árfolyam 88 ra szökött fel. — A kölcsönnel — mondta Pinxovici Mihály — a stabilizáció teljesen biztosítva van. A Biinea Naţionala az alapszabályok megváltoztatása után valóságos jegybankká alakul át. A devizahivatal továbbra is megmarad, köteles azonban minden devizakeresletet kielégítvi. A különbség a külföldi és belföldiky. között megszűnt, amit a legjobban az a tény bizonyít, hogy a devizakereslet a stabilizáció óta érezhetően lanyhult .Azelőtt naponta 129.900 fontnyi deviza kellett, most vannak olyan napok, hogy egyáltalában senki sem keres devizát. A bankok napontaháromnegyed egy órakor a jegybanknál összejönnek, hogy a devizaigényléseket rendezzék. A különbséget vagy a jegybank veszi át, vagy pedig stabilizációs árfolyamon tovább adja. A kölcsön március hetedikén folyik ténylegesen az állam pénztárába és abból mindenekelőtt a belföldi, adósságokat fizetik, hogy igyés az álam tartozásait csökkentsék, utána ötvenöt millió dollárral megkezdik a vasút újjászervezését. A kormány jelszava: munka és takarékosság. A képviselőház melegen megtapsolta Popovics miniszter beszámíóját. Utána Manu Huba képviselő terjeszt be interpellációt az agrárhitelekről. * Kérdi a kormány, gondoskodott-e arról, hogy a mezőgazdák megfelelő Intelhez jussanak? Popovics miniszter válaszol és kijelenti, hogy a Banca Naţionala alapszabályai szeriint a jegybanknak az új kibocsájtás egynegyed részét agrárhitelekben kell kihelyeznie. Horia Manu a választ megelégedéssel veszi tudomásul. Tízmillió dollár közmunkákra A kormány munkaprogramjával kapcsolatban még az alábbiakat jelentik Bukarestből: A vasútnak szánt ötvenmillió dolláron kívül a kormány tíz millió dollárért közmunkákat végeztet, amennyiben a megrongált hidakat, a telefon- és táviróhálózatot javíttatja ki. Amint az időmegengedi, megkezdik a közmunkákat, amelyeket később újabb programai bővítenek. A Banca Naţionala legközelebb az aranyfedezetű devizák alapján újabb tdőbocsájtást eszközöl, hogy a jelenlegi pénzhiányt enyhítse. Varsó, február 28. 7 aes fci külügyminiszter Mironescu tiszteletére bankettet rendezett, amelyen a lengyel kormány tagjain kivil megjelentek Daszynski, a diéta marcalija, Oetwertinsky vicomar-sal, Lubomirski, a szenátus külügyi bizottságánakelnöke, Clapowski, Lengyelország párisi követe,Szembek gróf, bukaresti lengyel követ, Gitta Davilla, a varsói román követség tagjai és a lengyel külügyminiszter magasabb tisztviselői. Zaleski külügypiniszter az alábbi beszéddel köszöntöttefel Minonoscut: — Nemcsak a szövetséges Románia kiváló államférfiúját üdvözlöm önben, hanem nagyrabecsült kollégámat és munkatársamat az egyetemes béke megalapozásában, amelyre a világ legnagyobb háborújától meglépett emberiségnek oly nagy szüksége vann. Szövetségünk nemcsak magánérdekeken alapul, hanem a világbéke egyik eszköze és a fennálló szerződések tiszteletbentartását iscélozza. Románia és Lengyelország eddig számtalan esetben adták törhetetlen akaratuknak bizonyságát, hogy ragaszkodnak a békeszerződésekhez és a békéhez. Ettől a vágytól áthatva írták alá a Kellog-paktumot és a moszkvai egyezményt. . .- -Meg vagyok róla győződve, hogy ezen az úton haladva, nemcsak országainknak, hanem az emberiségnek is használunk. El fogjuk érni azt, hogy népeink különleges érdekeit összhangba hozzuk az egész emberiség boldogulásával és anyagi jólétével. Ezt Románia és Lengyelország, mint szövetséges és baráti államok annál könnyebben érhetik el, mert semmi sincs, ami szétválasztaná őket. Emelem poharamat Mihály király Őfensége, a fenséges uralkodó család, a magas régenstanulács egészségére. Minonescu így válaszolt: — A lengyel kormány szeretetreméltó meghívására jöttem a szövetséges és . ■’w+rfr«