Temesvári Hirlap, 1929. május (27. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-01 / 98. szám

A ALAPÍTOTTA: 1 POnfl.lY MIHÁLY XXVII. ÉVFOLYAM, 98. SZÁM .-*!&£.âgfc"' . --(V •• ' TV HÍRLAP FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP I ScerketztBiéo és klodflhivalol: I, Pia|a Ubortă|U (zenöherceg-tér) 3 Saját nyomda: Hunyadi müintézet, Piata Tepey Vodă (lenau-tér) 3 Tek­tlon: narkstiftaeg 12-31, kiadóhivatal 14-12, nyomda 14-14 szám Bukaresti vorksMtSdf és kiadóhivatal: str. Félix 12 , Telefon 30-33­­ 1929 MÁJUS 1. SZERDA 4-FELELŐS SZERKESZTŐI POGÁNY LÁSZLÓ 12 OLDAL, ÁRA 6 LEJ A román-magyar optánsbizottság magyar jogi képviselője szerint a két bizottság álláspontja között súlyos eltérés van BU­DAPEST, ápr. 31­. A vasárnapi budapesti lapok közül Mi­rencsén román külügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint az optáns-ü­gyben úton van a meg­egyezés és csak kisebb nehézségeket kell elhárítani. E nyilatkozat jelentőségéről a T. H. budapesti munkatársa megkérdezte La­katos Gyulát, a magyar álláspont jogi képviselőjét, aki ezeket mondotta: — Nem tudom, hogy a román kü­lügy­miniszter nyilatkozatának mi a tárgyi alapja, mert kétségtelen, hogy a két dele­­gáció tagjainak bécsi elválása óta újabb tárgyalások nem folytak. Tudomásom szerint a kártérítés alapösszegében sem egyeznek meg az álláspontok. Az optánskérdés egyébként május 6-án érdekes új fordulat elé kerül. A Népszö­vetség előtt megindult optánsvitát tud­valévően a román-magyar vegyes döntőbíró­ságnak a magyar álláspontra kedve­ző határozata idézte elő. Azóta a cseh­-magyar választ­ott bíróság is ha­sonló értelemben határozott. Hátramaradt az­ utolsó viszonylat, a szerb-magyar bíróság döntése. Amennyi­ben e bíróság is a magyar álláspontra nézve kedvezően határozna, úgy az ös­sz­es dönteni hivatott nemzetkö­zi bíróság egyhangú állásfoglalásá­ra hivatkoznánk a Népszövetség előtt, azon nem várt esetben, ha a románokkal nem tudnánk megegyezni. A május 6-án Luzernben kezdődő szerb-magyar tár­gyaláson van Sin­e­t­e­n holland biro­dalmi főtörvényszéki elnök fog elnököl­ni és a magyar álláspontot rajtam kívül Gidel párisi egye­temi tanár, B­a­r­t­h­e­l­é­m­y, Franciaország volt genfi de­­legátusa, Brunet tanár képviselik. A dön­­tő­bíróság magyar tagja Zoltán Bélát volt igazságügyminiszter, a kormány­ képviselője G­a­­­z­s­g a meghatalmazot­­t miniszter lesz.­­ Hét erdélyi magyar vasúttársaság keresete a párisi vegyes döntő­­bíróság előtt Pak­s, ápr. 30. ’ Hét erdélyi magyar vasúttársaság a­ román-magyar döntőbíróságtól koncesz­­szióinak tiszteletiben tartását kérte, mivel­ a román állam, bár jogutódja a ma­ , gyárnak, nem ismeri el a társaságok­­ jogait.­­ Érdemleges tárgyalásra nem került a­ sor, múltán a bíróság elrendelte, hogy a­ román kormánytól szerezzék be az erre­ vonatkozó iratokat. A tárgyalást bizony­­talan időre elhalasztották. . YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYVYYYTYYYYYYrYYYVYYTYYYYYYYYYYYTTYYTYYYYTVYTYYTYYYYYYYYYYYYYirYYYYYYYYYYYYTYYYYYYYYYYVYYYYYTYVVY A megadóztatott külföldi fürdők Van Sever egészség­ügyi miniszter eszméj­e, hogy a romániai fürdők fel­lendítése érdekében adóval sújtsa mindazokat, akik külföldi fürdőre utaznak, nemcsak abszurd, de egye­nesen káros a romániai fürdőkre nézve is. Senkit sem lehet ama kény­­szeríteni, hogy Buziáson va­gy Govoa­­rán nyaraljon, amikor Pöstyént, Ba­­l­atonfür­edet vagy Vichyt választotta. A nyaralóhely megválasztása olyany­­nyira az egyéni akarat szuverenitásá­nak dolga, hogy abba még a minisz­ter sem a­tkozh­atik bele. Ha­ Dan Leven­ miniszter azt kíván­ja, hogy a romániai fürdők vonzzák a belföldi közönséget, ne ilyen kény­szereszközökhöz forduljon, m­ert ha életbe is léptetné ezt az adót — amit alig tudunk elhinni —, a romániai fürdők nem sokat nyernének vele. Az államkasszába befolyna néh­ány tíz­ezer lej, de a fürdők helyzete nem ja­vulnia, forgalmuk semmivel sem élén­külne. A romániai fürdők helyzete már évek óta válságos. A belföldi a külföldre igyekszik, a külföldi pedig távolmarad tőltik. Nem mintha a bel­földi fürdőhelyek között nem volna sok olyan, amely gyógyhatás, fekvés és természeti kilátás tekintetében ne versenyezne a külfölddel. Azonban az útlevél vegzatúrált, a kellemetlen ha­tárvizsgálat, a vasút és a kormány fürdőpolitikája még a legbátrabb glo­­betrottert is elriasztja attól, hogy Ro­mániába jöjjön. A vasútt nem ad ked­vezményt a külföldi utasnak, legfel­jebb egy kis vasúti balesettel k­edves­­­kedik és hogy a kép megrázóbb le­gyen, néhány halottat is ad ráadásul. A határon a külföldit olyan minució­zus vámvizsgálattal vizsgálják, hogy a legjobban szeretne visszafordulni. Ha azonban mégis el­ső Romániába is felkeresi valamelyik fürdőhelyet, látnia és tapasztalnia kell az egyálta­lában nem külföldi nívóju állapoto­kat. Tudvalevő, hogy a kormány igen sok fürdőt egyenesen tisztviselőte­leppé alakított át. A tisztviselő az úr a fürdőn, ő leap­ja a legjobb szobákat, ő élvezi a kedvezményeket. Ennek egyenes következménye, hogy a für­dő alig jövedelmez valamit, befekte­téseket nem lehet eszközölni, fejlesz­tésről, javításról szó sincs, a fürdő visszafejlődik. A szegény fürdőtulaj­­donos, hogy mégis megéljen, kényte­len az árakat felhajtani, amivel vi­szont a belföl­dinek ad a­lkalmat szá- l i i itásokra, aanelyeknek végeredm­ (■ - nye, hogy külföldön sokkal olcsóbban megélhet nyaralásának ideje alatt, mint Romániában. Ezért megy min­denki a külföldre és a kiözönlés mindaddig tartani is fog, m­ig ezek az állapotok nem változnak. Nem használ itt­ kényszereszköz, gyökere­sen változtatni, kell a rendszeren, ud­variasan fogadni az idegent a határ­nál, nem vegzálni az ország bensőjé­ben, kedvezményt adni neki a vas­úton, kényelmessé és kellemessé tenni itteni tartózkodását, nem nézni fejős tehénnek, akiiből az utolsó bránit is ki kell sajtolni. Ha ezt megteszik, nem lesz szükség az egészségügyi minisz­ter kényszeradójára, ha ellenben minden marad a régiben, ez az adót sem használ. Ellenkezőleg, csak árt a­ romániai fürdőknek, amelyek pedig­ igazán megérdemelnék, hogy tám­om­gassák őket. Burov bolgár külügyminiszter nyilatkozata a bolgár-jugoszláv ellentétről és Jugoszlávia demarsáról Szófia, április 29. B­u­r­o­v külügyminiszter a költségve­tési vita­ folyamán ekszpozét mondott a külpolitikai helyzetrül, amelyben, való­ságos dicshimnuszt zengett a Népszövet­ségről. Burov szerint a­­bolgár külpoliti­ka irányelvei változatlanok marad­nak. A kisebbségek kérdése jó kezekben van a genfi aeropagnál. A kralogyumiti sátor reméli, hogy a Népszövetség a Bu­lgá­­riára nézve oly fontos kérdést kedvezően fogja elintézni. Burov fölolvasta azt a memorandumot, amelyet a szófiai kor­mány a kisebbségi kérdésben a Népszö­vetség hármas bizottságához intézett és amely hangsúlyozza a kisebbségi kérdés rendezésének fontosságát az általá­nos európai rend szempontjából. A memorandum elküldés­ének célja nem is az volt, hogy a bábét megzavarja, vagy Bulgária szomszédjait megtámadj­a, el­lenkezőleg, megszövegezésénél az általá­nos európai béke szükségességének elve lebegett a bolgár kormány szeme­ előtt. Bulgária szegé­nysége ellenére tovább is fizetni fogja a jóvátételt a lehetőségek és lojalitás legszélsőbb határáig. A külügyminiszter ezután a jugoszláv-bolgár viszonyról emlékezett meg. E­z a viszony az elmúlt svét­ hónapban rendkívül barátságosa­n alakult,­­miután a belgrádi kormány spontánul újra megnyitotta a határt és ajánlatot tett a piroti konferencia meg­tartására. A korai erek­aetán bizonyos apró­ságok végleges retindezésén kívül sor került, a­ legfontosabb­­kérdésekben megegyezni a határ mellett elvonuló tíz kilomé­teres semleges zónát kijelölni. Az említett megoldatlan kérdéseket a közeljövőben szintén rendezni fogják. Miközben azonban Bulgária a­­legna­gyobb reménnyel várta­­a pirosi konfe­­rencia eredményeit, a belgrádi sajtó agresszív magatar­tása, amely a két horvát emigráns politikus szófiai látogatásával kap­csolatban keletkezett, új veszedelem­mel fenyegeti a két állam viszonyát. A belgrádi sajtó ellenségeskedése bom­baként hatott Bulgária közvéleményére. Burov elismerte, hogy a jugoszláv táma­dás nem marad meg a sajtó körében, ha­nem a szófiai jugoszláv követ is inter­veniált. A külügyminiszter véleménye ebben az esetben az, hogy Bulgária senkitől sem­ tagadhatja meg kel­llő ok nélkül a mene­dékjogot. Jugoszláviától sem kért senki hasonló rendszabályokat. Ielmiciv ezzel kétségtelenül a bolgár paraszt­emigrán­sok jugoszláviai tartózkodására és sze­replésére célzott. A külügyminiszter ez­után Bulgária vendégeihez apellált s arra kéri őket, hogy semmm­i olyat ne kö­vessenek el, ami Jugoszlávia és Bulgá­ria jó viszonyát megzavarhatná. A kor­mány a jövőben erélyesen meg fog gá­tolni minden ilyen törekvést. Románia és Bulgária viszonya vég­leges rendezésének útjában nem­ áll semmi s a külügyminiszter reméii is, hogy a jövőben lojálisan sikerül­ni fog kiküszöbölni valamennyi el­­l­lentétet. A jugoszláv jegyzék fóidüs prímáii körök értesülése szédült N­e­s­i­c szófiai jugoszláv követ tegnapi beszámolt kormányának­­Blutov bolgár külügyminiszterinél tett Epéséről.­­ A bol­gár külügyminiszter nyilatko-­­ zata nem elégítette ki a jugoszláv­­ kormányt és Nesic még egyszer írásbeli formában­ megismételte demarsát.­­ A belgrádi kormány formális bocsá-­­ natkérést kiván és azzal fenyegető-­­ zik, hogy az ügy elintézetltbnségéin­k­­ esetén hatálytalanítja a piroti szer­­ződést.­­ Állítólag arról is szó van, hogy a szófiai jugoszláv követet visszahívják. Burova mai válasza az első válasznál sokkal­ kedvezőbb benyomást tett Belg­rádban, úgyhogy ezek után remény van a­ konfliktus kiküszöbölésére. Belgrád, április 29.­­ A sajtó tovább foglalkozik Pave­­lics Antal dr. Ino­rvát emigráns szófiai szereplésével­­és bulgáriai ünnepélyes fogadtatásával, valamint azokkal a szer­ződésekkel­, amelyeket a Horvátország teljes függetlenség­ét követelő emigráns a macedón szervezetekkel kötött. A bel­grádi sajtó szerint a jugoszláv kormány­ tiltakozó jegyzéket nyújtott át­­S­zófiá­ban és demarsát rendkívül, erélyes lépés­nek kell tekinteni. A Politika szerint a jugoszláv követ tegnap ismét jegyzékek nyújtott át a bolgár külügyminisztere­lnek, __.„ —íjjs fbi— 4

Next