Temesvári Hirlap, 1929. június (27. évfolyam, 121-145. szám)
1929-06-01 / 121. szám
p #• TENELV ALAPÍTOTTA POGÁNY MIHÁLY XXVII. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP | Bma rk—»4» MadAhivatal I, Plata E.U.«rt&|ll (zeneharceg-IAr) • I táját nyaatáa: Hunyadi mOlntáaat, Plata T*P«| Todá (Lanau-tár) | ValatonasarkaaaUlaáa tJ-M, kladáhivatal 14-ta, nyomda 14-14 náa| •akaraad •■•rkanláa«« da kiadd hivatali Str. ralin 13 4 Tataion 944E 1*29 JUNIUS 1, SZOMBAT ■ 'Jv„ PILILOS SZERKESZTdl POGÁNY LÁSZLÓ | 12 OLDAL, ÁRA 6 LEJ * (I ZfYTfffrffftjrfrjfrTrrrrjrryTfjwffwyv'frwrrrrrrTr’fTfrrTrfrrfrrvr'rrrrrjTwrrrrrrrrrrrr'rrrrrrrrrfrmtrrjfrrrfrrfrrjTrrrrwjrrjrrrrrrTrrw Középbirtokok megteremtését célozza az agrárreform útján Kiosztott földek eladási tilalmának felfüggesztése Bukarest, május 31. Megírtuk, hogy a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy az igényjogosultaknak adott földeket felmenti az eladási tilalom alól. Ezt a törvényjavaslatot most beterjesztették a kamara irodájába. Ezzel kapcsolatban, a Lupta az alábbiakat írja: — A földek szabad forgalmáról szóló törvény fontossága annál nagyobb, mert 1921 óta egyetlen, gazdasági természetű törvénynek sem volt és nem is lesz olyan nagy kihatása a romániai mezőgazdaságra, mint éppen ennek. A törvényjavaslat alapvető elve középbirtokok formájában összegyűjteni a földeket azoknak a kezében, akik erre érdemesek. A három-négy holdas birtokok, ahogyan azokat az 1921. évi törvény előírta, nem bizonyult helyesnek, mert ezek a kisbirtokok nem tudták táplálni tulajdonukat és nem is keltették fel érdeklődését. Ugyanakkor sokkal kisebb volt, semhogy a földek nélkül maradt a mezőgazdasági munkásoknak elhelyezést biztosítson. Ezért a kisbirtokokat csak immel-ámmal dolgozták meg, a mezőgazdasági munkások serege pedig a városba tódult. Az új javaslat következtében, amelyet Michalache nyújtott be, a földek a szorgalmas emberek kezében fognak összegyűlni Ez a kisebirtokok rezsimének megszüntetését és a középbirtokok megalapítását jelenti. Ezek a középbirtokok tulajdonosukat a legnagyobb mértékben érdekelni fogják, a mezőgazdasági munkásokat a falvakban tartja vissza és a földművesekben felkelti az érdeklődést a föld iránt. Ez a javaslat mezőgazdasági hitel útját egyengeti, amennyiben megengedi olyan egységek kifejlődését, amelyek hitelképesek, ugyanabban az időben pedig csak mezőgazdasági hitelintézetek részére biztosítja a mezőgazdasági jelzálogot. Kétségtelen mondja a Lupta hogy néhány év múlva a mezőgazdasági tulajdon képe megváltozik és megjavul, fejenként egészen ötven láncig. ■"’vvt A kétféle földbirtokreform • FIA föld!Nyilvelésügyi miniszter javaslatot terjesztetta képviselőház elé, amely feloldja az eladási tilalom alól az agrárreform következtében az igényjogosultaiknak kiosztott földeket. Ez az intézkedés bevallást jelent arra nézve, hogy az agrárreformot rosszul hajtották végre és most korrekcióra szorul A módosításra elsősorban az szolgáltatott okot, hogy a földeket az új tulajdonosok felületesen művelték, aminek két oka volt.A telekkönyvi bekebelezés folytonos elhalasztása azt a gyomit keltette bennük, hogy a földeket nem fogják végleges tulajdonukba átadni, a másik ok — az elsőnél sokkal döntőbb — az volt, hogy az agrárreform alapján keletkezett kisbirtokos osztály nem rendelkezett megfelelő eszközökkel, hogy földjét alaposan megművelhesse. Azaikor a négy holdat megkapta, sem pénze, sem mezőgazdasági eszközei nem voltak, a kormány pedig megfeledkezett róla, hogy azzal ellássa. Nem lehet csodálni, hogy a kisajátított földek igen nagy része bevetetlen maradt és Románia, mint elsőrendű agrárállam a válság olyan fokához is elért, hogy külföldről kényszerü 11 gabonaneműeket behozatni. A javaslat egy rendelkezéssel megköti a nagybirtokok újólagos kialakulását, amennyiben a földvásárlást makszimálja, úgyhogy csak középbirtokok alakulhatnak ki. Egészen bizonyos, hogy élénk földvásárlás fog megindulni és Erdélyben, valamint a Bánságban erős középbirtokos osztály keletkezik, amely biztosítékot képez arra, hogy a lecsökkent mezőgazdasági termelés újból fellendül és a földeket az eddiginél intenzívebben művelik. Ha azonban Erdély és a Bánság gazdasági birtokstruktúráját összehasonlítjuk az ókirályságéval, nyomatékosan kell rámutatnunk arra, hogy míg a csatolt területeken megszüntették a nagybirtokokat, az ókirályságban még mindig léteznek. Hiszen ismeretesek azok a felszólalások, panaszok, kifogások, amelyeket a földreformnak az ókirályságiban történt végrehajtásánál tapasztalt kifogások szültek. Húsz-harminc, sőt negyvenezer holdas birtokokat mentesítettek a kisajátítás alól, csak azért, mert a birtokos jóeleve minden holdra egy fát ültetett és gyümölcsösnek deklaráltatta. Más nagybirtokra ráfogták, hogy erdő vagy mintagazdaság és így vonták ki a kisajátítás alól. A regali parasztnak ilyen körülmények között az agrárreformból nem igen volt haszna és ez a fontos reform éppen ott nem éreztette kiegyenlítő hatását, hol leginkább szükség lett volna rá. Nem túlzás tehát, azt mondani, hogy a földreformnak erős kisebbség erteljesése volt, mert az erdélyi, de különösen bánsági nagybirtokok a mintaszerű felszerelés, a modern megművelés dolgában álltak olyan nívón — ha szintjük talán nem volt magasabb —, miint azok a regáti birtokok, hanelyeket a minta,gazdaság ürügye alatt mentesítettek. Ugyanakkor 15—20 holdas telepesgazdákat tettek a Bán- ságiban teljesen földönfutóvá. . Ezeket az igazságtalanságokat ú most beterjesztett módosító javaslat nem hozza helyre. Nem fogja meg-kiszüntetni a tönkretett magyar telepesek nyomorát, nem fogja megakadályozni Amerikába valóvándorlásukat. Nem. Ez a javaslat csak arra jó, hogy figyelmeztessen az agrárrefervrmnak még meglevő hibáira és azokra a nagy különbségekre, amelyek az elbánás tekintetében a csatolt területek és az ókirályság között fennállónak. Blank Arisztd nyilatkozata a Temesvári Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság koncertjének Szana Zsigmond halála utáni helyzetéről Semmi változás sem történik, folytatják Szana művét — mondja Biank ét pénzintézet vezető igazgatóiból alakult háromtagú direktórium vezeti a koncernt Blank Aristide, a Marmoroseh IBbanket Co. bankház vezérigazgatója ma Temesvárott tartózkodott. Blank Bécsiből érkezett Temesvárra, hol beteg atyját látogatta meg. Blank Aristiddel együtt Temesvárra érkezett Heler László dr., az Angol-Magyar Bank igazgatója, miig Craciun Gheorgihe, igazgató a Marmoroseh, Blank et Co. részéről. A fentnevezett három pénzember a Temesvári Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság igazgatótanácsának tagjaival tanácskozást, folytattak és megvizsgálták a Szana Zsigmond halála által beállott helyzetét. Blank Aristid fogadta az újságírókat, akiknek az alábbi nyilatkozatot adta: — Rendes körülmények között ebben a hónapban nem jöttem volna Temesvárira, sajnos azonban egy nagyon szomorú esemény arra késztetett, hogy útirányomat megváltoztassam. Elsősorban azért, mert Szana vezérigazgatóhoz szoros barátság fűzött, úgyhogy lehetetlennek tartottam részvétemet a családnak csak távirat útján tolmácsolni és nem tehettem azt sem, hogy Temesvárra való érkezésemmel a temetés napjáig várjak. Másrészt őszintén ki kell jelentenem, hogy koncertünkkel szembeni kötelességérzet volt, amely engem idehozott. Erre vonatkozólag igen boldog voltam annak láttára, hogy az Angol-Magyar Bank épp úgy gondolkodik, miint a brüsszeli Lambert-bankház és valamennyien gyan szerették volna tudni, ha egy ilyen erőpróbát — sajnos, szó — Azt mondták nekem, hogy felmerült egy kérdés, amilyet azonban nem igen tudtam megérteni. Azt mondják ugyanis: mi lesz most? (Mit jelentsem ez, amikor itt nincs másról szó, mint Szama művét továbbvezetni, abban az érteleimben, ahogyan fölépítette és az irányelveket is úgyi írta elő, hogy mi a mai igen derék vezetőséggel, amely az ő szellemében nevelkedett fel és általa nyert oktatást, az üzleteket tovább vezethetjük. Változtatni semmit sem kell. Az igazgatótanács célzatait megelőzni, vagy ma már arra gondolni, hogy Szánét egy nap legalább részben heyettesíteni kel, ma a kegyeletsértés kérdése mára erőpróbát — az intézet hogyan áll ki. ’ Természetesen mi mindig tudtuk, hogy a Temesvári Ietem- és Kereskedelmi Részvénytársaság elsőrendű intézet, most világlik ki azonban, hogy Szana műve még nagyszerűbb, amint azt nekünk mindig mondta. Éppen ott, hol más emberek értékükkel telkednek. Száma szerény volt volna, amelyet sem üzleti, még kevésbbé etnikai okokból levetni, nem szabad. — Ha tehát az üzlettárs nagyon örült a tapasztaltakon, mégis szeretnék egy emberi vonatkozásra rámutatni, amely engem különösen mélyen érintett. Hogy ugyanis egy ilyen ember eltávozásával — hiszen „homme hors serie” volt — műve nem bigott meg, hogy a közönségnél a bizonytalanság leg- kisebb jele sem mutatkozott. Ez az üzletember részére mindenesetre örvendetes, az örökké szomorú mégis abban van, hogy a mű nagyobb mint az egyén maga, akit nemcsak túlél, hanem előtérbe is lép. , Blank Aristide halk, bársonyos ban*-b.y un- * na- s így IÉ »7.0- iké „Sincs másról a szó, mint Istana művét tovább vezetni"