Temesvári Hirlap, 1929. június (27. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-01 / 121. szám

p #• TEN­ELV ALAPÍTOTTA­­ POGÁNY MIHÁLY XXVII. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP | Bma rk—»4» MadAhivatal­­ I, Plata E.U.«rt&|ll (zeneharceg-IAr) • I táját nyaatáa: Hunyadi mOlntáaat, Plata T*P«| Todá (Lanau-tár) | Valaton­­­asarkaaaUlaáa tJ-M, kladáhivatal 14-ta, nyomda 14-14 náa| •akaraad­ •■•rkanláa«« da kiadd hivatali Str. ralin 13 4 Tataion 944E 1*29 JUNIUS 1, SZOMBAT ■ 'Jv„ PILILOS SZERKESZTdl­­ POGÁNY LÁSZLÓ | 12 OLDAL, ÁRA 6 LEJ * (I ZfYTfffrffftjrfrjfrTrrrrjrryTfjwffwyv'frwrrrrrrTr’fTfrrTrfrrfrrvr'rrrrrjTwrrrrrrrrrrrr'rrrrrrrrrfrmtrrjfrrrfrrfrrjTrrrrwjrrjrrrrrrTrrw Középbirtokok megteremtését célozza az agrárreform útján Kiosztott földek eladási tilalmának felfüggesztése Bukarest, május 31. Megírtuk, hogy a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy az igényjogo­sultaknak adott földeket felmenti az eladási tilalom alól. Ezt a törvényjavas­latot most beterjesztették a kamara irodájába. Ezzel kapcsolatban, a Lupta az alábbiakat írja: — A földek szabad forgalmáról szóló törvény fontossága annál nagyobb, mert 1921 óta egyetlen, gazdasági termé­szetű törvénynek sem volt és nem is lesz olyan nagy kihatása a romá­niai mezőgazdaságra, mint éppen ennek. A törvényjavaslat alapvető elve középbirtokok formájában összegyűj­teni a földeket azoknak a­ kezében, akik erre érdeme­sek. A három-négy holdas birtokok, ahogyan azokat az 1921. évi törvény elő­írta, nem bizonyult helyesnek, mert ezek a kis­birtokok nem tudták táplálni tulaj­donukat és nem is keltették fel érdeklő­dését. Ugyanakkor sokkal kisebb volt, semhogy a földek nélkül maradt a mező­­gazdasági munkásoknak elhelyezést biz­tosítson. Ezért a kisbirtokokat csak im­­­mel-ámmal dolgozták meg, a mezőgaz­dasági munkások serege pedig a­ városba tódult. Az új javaslat következtében, amelyet M­i­c­h­­a­l­a­c­h­e nyújtott be, a földek a szorgalmas­­ emberek kezében fognak összegyűlni Ez a kisebirtokok rezsimének megszünte­tését és a középbirtokok megalapítását jelenti. Ezek a középbirtokok tulajdono­sukat a legnagyobb mértékben érdekelni fogják, a mezőgazdasági munkásokat a falvakban tartja vissza és a földművesek­ben felkelti az érdeklődést a föld iránt. Ez a javaslat mezőgazdasági hitel útját egyengeti, amennyiben megengedi olyan egységek kifejlődését, amelyek hitel­képesek, ugyanabban az időben pedig csak mezőgazdasági hitelintézetek részé­re biztosítja a mezőgazdasági jelzálogot. Kétségtelen mondja a Lupta hogy néhány év múlva a mezőgazdasági tulajdon képe megváltozik és megjavul, fejenként egészen ötven láncig. ■"’vvt A kétféle földbirtokreform • F­IA föl­d!Nyilv­elésü­g­yi miniszter javas­latot terjesztett­­a képviselőház elé, amely feloldja az eladási tilalom alól az a­grárreform következtében az igényjog­osul­taiknak kiosztott földe­ket. Ez az intézkedés bevallást jelent arra nézve, hogy az agrárreformot rosszul hajtották végre és most kor­rekcióra szorul A módosításra első­sorban az szolgáltatott okot, hogy a földeket az új tulajdonosok felüle­tesen művelték, aminek két oka volt.­­A telekkönyvi bekebelezés folytonos elhalasztása azt a gyomi­t keltette bennük, hogy a földeket nem fogják végleges tulajdonukba átadni, a má­sik ok — az elsőnél sokkal döntőbb — az volt, hogy az agrár­reform alap­ján keletkezett kisbirtokos osztály nem rendelkezett megfelelő eszközök­kel, hogy földjét alaposan megmű­velhesse. Azaikor a négy holdat meg­kapta, sem pénze, sem mezőgazdasá­gi eszközei nem volta­k, a kormány pedig megfeledkezett róla, hogy azzal ellássa. Nem lehet csodálni, hogy a kisajátított földek igen nagy része bevetetlen maradt és Románia, mint elsőrendű agrárállam a válság olyan fokához is elért, hogy külföldről ké­nyszer­ü 11 gab­onan­emű­­eket beho­zatni. A javaslat egy rendelkezéssel meg­köti a nagybirtokok újólagos kiala­kulását, amennyiben a földvásárlást makszimálja, úgyhogy csak közép­birtokok alakulhatnak ki. Egészen bizonyos, hogy élénk földvásárlás fog megindulni és Erdélyben, valamint a Bánságban erős középbirtokos osz­tály keletkezik, amely biztosítékot képez arra, hogy a lecsökkent mező­gazdasági termelés újból fellendül és a földeket az eddiginél intenzí­vebben művelik. Ha azonban Erdély és a Bánság gazdasági birtokstruk­túráját összehasonlítjuk az ókirály­ságéval, nyomatékosan kell rámutat­nunk arra, hogy m­íg a csatolt ter­ü­le­teken megszüntették a nagybirtoko­kat, az ókirályságban még mindig lé­teznek. Hiszen ismeretesek azok a felszólalások, panaszok, kifogások, amelyeket a földreformnak az ókirály­ságiban történt végrehajtásá­nál tapasztalt kifogások szültek. Húsz-harminc, sőt negyvenezer hol­das birtokokat mentesítettek a kisajá­títás alól, csak azért, mert a birtokos jóeleve minden holdra egy fát ülte­­tett és gyümölcsösnek deklaráltatta. Más nagybirtokra ráfogták, hogy erdő vagy mintagazda­ság és így von­ták ki a kisajátítás alól. A regali pa­rasztnak ilyen körülmények között az agrárreformból nem igen volt haszna és ez a fontos reform éppen ott nem éreztette kiegyenlítő hatását, hol leginkább szükség lett volna rá. Nem túlzás tehát, azt mondani, hogy a földreformnak erős kisebb­ség erte­­ljes­ése volt, mert az erdélyi, de külö­nösen bánsági nagybirtokok a minta­szerű f­elszerelés, a modern megmű­velés dolgában álltak olyan nívón — ha szintjük talán nem volt magasabb —, miint azok a regáti birtokok, hane­lyeket a minta,gazdaság ürügye alatt mentesítettek. Ugyanakkor 15—20 holdas telepesgazdákat tettek a Bán-­ ságiban teljesen földönfutóvá. . Ezeket az igazságtalanságok­at ú­ m­ost beterjesztett módosító javaslat nem hozza helyre. Nem fogja meg-k­iszüntetni a tönkretett magyar tele­­pesek nyomorát, nem fogja megaka­­­dályozni Amerikába való­­vándorlá­­­sukat. Nem. Ez a javaslat csak arra jó, hogy figyelmeztessen az agrárre­­f­erv­rmnak még meglevő hibáira és azokra a nagy különbségekre, ame­­­lyek az elbánás tekintetében a csatolt­­ területek és az ókirályság között­­ fennállónak. Blank Arisztd nyilatkozata a Temesvári Bank és Kereskedelmi Részvénytársaság koncert­jének Szana Zsigmond ha­lá­la utáni hely­zetéről Semmi változás sem történik, folytatják Szana művét — mondja Biank­ ét pénzintézet vezető igazgatóiból alakult háromtagú direktórium vezeti a koncernt Blank Aristide, a Marmoroseh IBbank­et Co. bankház vezérigazgatója ma Temesvárott tartózkodott. Blank Bécsiből érkezett Temesvárra, hol be­teg atyját látogatta meg. Blank Ari­stid­del együtt Temesvárra érkezett Hel­­­­e­r László dr., az Angol-Magyar Bank igazgatója, miig C­raciun Gheorgihe, iga­zgató a Marmoroseh, Blank et Co. részéről. A fentnevezett három pénz­ember a Temesvári Bank és Kereske­delmi Részvénytársaság igazgatótaná­csának tagjaival tanácskozást, folytattak és megvizsgálták a Szana Zsigmond ha­lála által beállott helyzet­ét. Blank Aristid fogadta az újságíró­kat, akiknek az alábbi nyilatkozatot adta: — Rendes körülmény­ek­ között ebben a hónapban nem jöttem volna Temes­várira, sajnos azonban egy nagyon szo­morú esemény arra késztetett, hogy út­irányomat megváltoztassam. Elsősorban azért, mert Szana vezérigazgatóhoz szo­ros barátság fűzött, úgyhogy lehetetlen­nek tartottam részvétemet a családnak csak távirat útján tolmácsolni és nem tehettem azt sem, hogy Temesvárra való érkezésemmel a temetés napjáig várjak. Másrészt őszintén ki kell jelen­tenem, hogy koncertü­nkkel szembeni kötelesség­ér­zet volt, amely engem idehozott. Erre vonatkozólag igen boldog voltam annak láttára, hogy az Angol-Magyar Bank épp úgy gondolkodik, miint a brüsszeli Lam­­bert-bankház és valamennyien gyan szerették volna tudni, ha egy ilyen erőpróbát — sajnos, szó — Azt mondták nekem­, hogy felme­rült egy kérdés, amilyet azonban nem igen tudtam megérteni. Azt mondják ugyanis: mi lesz most­? (Mit jelentsem ez, amikor itt nincs másról szó, mint Szama művét továbbvezetni, abban az érteleimben, ahogyan fölépítette és az irányelveket is úgyi írta elő, hogy mi a mai igen derék vezetőséggel, amely az ő szellemében nevelkedett fel és általa nyert oktatást, az üzleteket tovább ve­zethetjük. Változtatni semmit sem kell. Az igazgatótanács célzatait megelőzni, vagy ma már arra gondolni, hogy Szá­nét egy nap legalább részben heyette­­síteni kel, ma a kegyeletsértés kérdése mára erőpróbát — az intézet ho­gyan áll ki. ’ Természetesen mi mindig tudtuk, hogy a Temesvári Ietem- és Kereskedelmi Részvénytársaság elsőrendű intézet, most világlik ki azonban, hogy Szana mű­ve még nagyszerűbb, amint azt nekünk mindig mondta. Éppen ott, hol más emberek értékükkel telkednek. Száma szerény volt­ volna, amelyet sem üzleti, még kevésbbé etnikai okokból levetni, nem szabad. — Ha tehát az üzlettárs nagyon örült a tapasztaltakon, mégis szeretnék egy emberi vonatkozásra rámutatni, amely engem különösen mélyen érintett. Hogy ugyanis egy ilyen ember eltávozásával — hiszen „homme hors serie” volt — mű­ve nem bigott meg, hogy a közönségnél a bizonytalanság leg-­­ kisebb jele sem mutatkozott. Ez az üzletember részére mindenesetre örvendetes, az örökké szomorú mégis abban van, hogy a mű­ nagyobb mint az egyén maga, akit nemcsak túlél, hanem előtérbe is lép. , Blank Aristide halk, bársonyos ban­*-b.y un- * na- s így IÉ­ »7.0- iké „Sincs másról a szó, mint Istana művét tovább vezetni"

Next