Temesvári Hirlap, 1929. október (27. évfolyam, 223-249. szám)
1929-10-01 / 223. szám
fOLTAt . TeMeWaM HIHLAl* r í® BKWBESkebb ^ WWr»ww* AIWSW* r» #wwwv'WVWWUTWW !’; 7. Magyarország mint modern állam ,viszonosságot és egyenlőséget biztosít minden egyénnek és minden testületnek egymáshoz és az államhoz való viszonylatában. B. Magyarország, mint természettől fogva agrár állam, eszerint a termék szó és adottsága szerint vonja le gazdasági és általános politikájának következményeit abban a tudatban, hogy így biztosítja úgy az iparnak, mint a kereskedelemnek érdekeit is. 9. Magyarország, mint a békeszerződés által szegénnyé tett állam, az államélet minden vonatkozásában kiküszöböl az életéből minden fölöslegeset s alkalmazkodik a gazdasági élet gyökereiben megváltozott feltételekhez, minélfogva egy belső életében, raiht külső képviseletében visszavonul a feltétlenül szükségesek határai közé. 10. Magyarország, mint szociális áldam... átmenetileg intézményesen biztosítja minden polgára megélhetését olyan i államgazdasági intézmények által, auiel'ek ■ különösen az állományi és szerze- menyi túl nagy birtokok tervszerű klsajátitásával s a kötelező dolgo- fális rendszerével alkalmasak _ arra, hogy a tultenglett improduktív elemek tisztességes megélhetését hasznosan biztosítsák és emellett az agrárfoglalkozása éi nevelés célját is taiíthatáak .Dezsőn kívüli megszólaltak azonban íás magyarpolitikusok is. A Budapesti Hir-lap legutóbbi számának vezércikkében éles támadást intézettt a GYOSZ, az OMKE, valamint aTÉBE ellen. A demokraták vezetőit azitány vádolja, hogy ezekben az egyesültetésekben a tőke egyeduralmát akarják az egyoldalú gazdasági érdekek érvényre juttatásával megszerezni. A lap támadása természetesen óriási megütközést keltett a magyar közviseleményltíin. Sándor Pál a Budapesti Hrlap cikkével kapcsolatban kijelenti, hogy ez a legsúlyosabb ítélet a kormány ellen. Azt bizonyítja, hogy : * csőd előtt áll az a gazdaságpolitika, __ „melyet eddig a kormány jónak tartott folytatni. rA cikk azt állítja, hogy az OMKE-nek a népies szociális gazdaságpolitikához semmai köze sincs és hogy az OMIKE fölényesen mosolyog, ha a lakosság háromnegyed nészéről, azaz a kisgazdáikról van szó. (Sándor Fál rámutatott arra,hogy éppen ő volt az, aki mint az OMIKE elnöke a kisbritek adózását, szembeállította a nagybirtokéval. Törekedett arra, hogy a vámokat ne emeljék túl magasra. ..s szembeszállt a kartellek túlkapásaival. Visztint a kormány nem tett lépést a széniázsora letörése ellen és nem akadályozta meg a cementgyárak száz-kétszáz százalékos nyereségre való dolgozását. Sándor végül megállapítja, hogy a Bulapesti Hírlap mindig az általa közölt pontok ellen dolgozott. A cikket elejétől végig hazugnak és rosszindulatúnak ,minősíti.. Leszögezi, hogy ez a lap neon harcolt sohasem a hadikölcsönök valorizálásáért, a biztosítások annnálása ellen, ■valamint a betétek és vasúti kötvények valarizálásáért. H éppen ezért ma az egész gazdasági élet csőd előtt aki- Szterényi József báró ebben a kárrinsben úgy nyilatkozott, ahogy : az ország gazdasági helyzete olyan rossz, ami nővel egész közéleti pályáján nem találkozott. Kern . helyesli a gazdasági kérdést polifflával vegyíteni. A krízis okának a reszint társadalmi, részint :kormányzati elérhetővé tegyék. 11. Magyarország, mint a művelt népek társaságában megfelelő helyes igényt tartó állam, a szavazati jog általánosságában és titkosságában alkalmazkodik mindazokhoz a feltételekhez, amelyek egy állam akaratának mindenki által elfogadható szabadságát, tisztaságát és erejét jelentik. 12. Magyarország, mint Ősi pogány hitében is, tiszta krisztusi hitében is valláserkölcsi kulturáltam, a legszigorúbb intézkedéseket foganatosítja az egyéni és közéleti tiszta erkölcs uralma érdekében. A kormány félhivatalosanalthazár 12 pontotírói A Budapesti Hírlap, a kormány félhivatalos lapja egyáltalában nem fesz kommentárt ezekhez a pontokhoz, hangsúlyozva, hogy azok Balthazar püspök részéről még bővebb magyarázatra szorulnak és ezért nem akarja azokat olyképpen értelmezni, ami nem felelne meg a püspök intencióinak. A lap megállapítja, hogy itt tulajdonképpen nem egyszerű programról, hanem alkotmányreformról van szó, ami bizonyára nagy ellenzésre fog találni azok részéről, akik ragaszkodnak a régi alkotmányhoz, mert kizárólag annak történelmi garanciáiban 1 k* 4- • J -I » , noha az oka. A gazdasági faktorokból kiveszett az önbizalom, viszont a kormányzat, ahelyett hogy a meglevő dolgokat konzerválná, új alkotásokba fekteti energiáját. Véleménye szerint minden eszközzel a meglevő gazdasági erők kihasználására kell törekedni. Ajánlja, hogy egységes nemzeti gazdaságú frontot teremtsenek, amit úgy lehet elérni, ha a hivatottak politikai pártállásra való tekintet nélkül a kormánnyal karöltve dolgoznak. Hiányzik az összműködés, amit ellenzéki oldalról is sürgetnék, de ami a kormány jóindulatával elérhető lenne. Nem hiszi, hogy a kormány elzárkózna ilyen törekvések elől. Nagy Vince nyilvános kérelme az államfőhöz A független*, pár In.ak,, tudva levő reg" most jelent reg kiáltványa, mely Nagy Vincének az államfőhöz intézett nyilvános kérelmével kezdődik. Nagyi Vince a revízió követelését, jogos és okos önzésnek mondja a magyar emberek részéről, de hansúlyozza, hogy előbb meg kellene szüntetni az országiban az igazságtalanságokat, meg kellene szüntetni az elnyomást, az egyenlőtlenséget és a falu népének meg kellene adni a titkos választás jogát. A magyar nép nem akar háborút, sem forradalmat, sem ellenforradalmat. Annak nem kell, sem a legitizmus, sem a faseizmus, még kevésbé a reakció, hanem demokráciát akar. Magyarország gazdasági talpraállása szorosan összefügg a politikai szabadsággal. Olyan új kormányt kell az ország élére állítani, amely a politikai és gazdasági demokrácia sürgős megvalósítását tűzi ki célul. A kiáltvány többi pontjai végleges szakítást követelnek a Habsburg-család minden ágával, általános titkos választói jogot, tiszta választást akarnak, biztosíttatni kívánják az összes szabadságjogokat és visszaállítását az eszidtbíráskodásnak, földreformot kérnek, ami a hitbizományok megszüntetésével, valamint a főpapi és városi nagybirtokok felhasználásával lenne elérhető. Makó, szept. 30. Horthy Miklós kormányzó a hősök emlékének leleplezése alkalmával nagy beszédet tartott. Kifejtette, hogy a haza a háború alatt vérágazatokat követelt, most azonban munkát követel. A kezdet nagy nehézségeit sikerült legyőzni a fennálló politikai konstelláció segítségével. Az eddigi munkát azonba igen könnyen veszélybe sodorná a politikai konnvelláció megváltoztatása a magyar símunkásság részéről. Ha az mikorimagyar «malfassih»- somiból egy magyar Macdonahl, Henderson és Snowden emelkednék ki, úgy a munkásság képviselői Magyarországon is éppen olyan szívesen látott tagjai lehetnének az aktív kormánynak, mint Angliában. A kormányzó azután a néppel vált együttérzésének adott kifejezést. — Mit kell tudni minden nőnek, mielőtt férjhez megy? 100 lej beküldése ellenében megküldi Star, Budapest, Ki Horthy ,cormány&titoesszéde as együttműködésröl a munkásokkal 4 rály utca 50, .................... . ........ Tiznévéri határon egy szerelm bánatában busáosásnakbánit Temesvár, szept. 30. A különös történeteket szövő romantika idegen országba kergetett egy fiatal, érzelgős, lágyszívű leányt. A neve: Szilágyi Mária. Tizennyolcéves, magyarországi, ősicsanádi illetőségű, a hadbíróság folyosóján talált batátító vele. A tárgyalásra várakozó lerongyolódott, határon határátlépőik között megkapott egy fiatal mosolygós szemű leány arca. Vájjon miért szökött át a határon? -■>kérdezem magamban. Rokonlátogatás, munkakeresés miatt! Nem, ezt a leányt forróbb, színesebb okok hozták a temesvári hadbíróságra. Mindjárt meg is kériéezem: — Miért jött útlevél nélkül Romániába? Szilágyi Mánia lehajtja fejét, kissé idegesen nozgatja keresztbefaludt lábát, aztán fölnéz és szégyenkezve mondja: — Szerelmes voltam. Lent az udvarban fogoly katonák seprik a lehullott őszi faleveleket. Fegyveres őrök vigyáznak rájuk. Két-három seprű egyszferibe súrolja a földet, a szomorú neszt elnyomják a padon ülő leány szavai. — Varró leány vagyok Oscsanádon, ahol békességben együtt éltem szüleimmel. Nagyon szeretnek, egyetlen gyermek vagyok. A tavasszal szerelmiies lettem egy legénybe, aztán Ő kikövetett valamit, amit nagyon a szívemre vettem. "Csalódtam benne és úgy éreztem, hogy nem tudok már egy percig sem nélküle élni, üresnek, hiába valónak találtam mindent magam körül. Szüleim észrevették ezt rajtam és hiába faggattak, nem akartam nekik elmondani semmit. Nem bírtam a kinizo egyedüllétet és elhatároztam, hogy öngyilkos leszek. Nem akartam odahaza, szüleim lakásánmeghalni. Kantesnul el szerettem volna menni valahová messzire, ahol snki sírm akad rám ,többé. Szeptember közepén elszöktem hazulról és a Marosba akartam ölni magam. A Maros ott folyik a falünk mellett egynehány kilométernyire. Nekivágtam a földeknek és kerestem a folyót. Sokat sírtam, sajnáltam kiszegrény szüleimet, hogy bucisa nél- Idil hagytam el őket. Kukoricások közt kóboroltam, maga mi sem tudtam már, merre járok, annyira nem voltam öntu-datnál. Órákig mászkáltam a falunk határában, egyre jobban eltávolodtam a Ős- * csanádtól és egyszer csak arra tértem magamhoz, hogy szuronyos katona áll előttem, nekem szegezett fegyverrel és megállásra szólít fel román nyelven. Hirtelmében nem tudtam, mi történt ,velem, aztán rájöttem, hogy áttévedtem a román határon, ahelyett, hogy a Marost megtaláltam volna. A katona magával vitt egy őrhelyre, ahol kihallgattak és én szégyenkezve mondtam el, hogy ihogyiam jutottam Romániába. Onnan behoztak Temesvárra és már nyolc napja itt vagyok a börtönben. Az érdekes határátlépési történet elmondása utánSzilágyi Mária azután ér - ♦ deklődik, hogy várjon milyen büntetést szabnak ki rá? Előtte egy asszonyt négy hónapra, egy férfit pedsig hat hónapra ítélték el. "Megnyugtatoa, hogy ő semmiesetre,sem kaphat ilyen nagy büntetést, mert nem szándékosan követte el a kihágást, azután meg a kádbiráknak is van szivüle.. Drukkolva húzza át a perceket, amíg beszélitják a tárgyalóterembe. Tíz. percig marad bent, keveset beszél, inkább a védő mondja el helyette a véletlenül történt határátlépés különös történetét. Három napra ítélik el Szilágyi Máriát, aki ragyogó arccal jön ki a folyosóra. Gyorsan számol az ujjaim. Három nap: szombat, vasárnap, hétfő, jaj, hétfőn szabad leszek! Csak kedden kisasszony — világosítja fel, az egyik őrmester. Mert a mai napot nem számítják be. — Mit csinál, ha kiengedik? — kérdezem az örvendező leánytól ? — Sietek haza, vagy különben is áttesznek a romának a határon. — És nem fél a szüleitől, hogy haragudni fognak magára? — Ó, ők már nem haragszanak, írtak ide olyan szép levelet, hogy egész éjszaka sírtam a börtönben. Alig várják, hogy lássanak. — Csak ők? — Nem csak ők. A Pista is vár, a Pista is szeret... o. i. Mm elvált asszony szerelmi tragédiáin A józsefvárosi Prí-utca I. száryú Jiáz- ban szombaton délben egy órakor egy asszony tragédiáin nyert befejezést. Az asszony, Miu Gizella, férjezett Szvoboda Jenőnél szerelm csalódásnak lett az áldozata. A huszomnyolcéves asszony szeretett egy férfit, jobban az életénél és jobban a férjénél. Ez a szerelem végzetes lett számára, és végül jó egy bujást okozó revolvergolvóval nyert elintézést. Miu Gizella több éven keresztül megelégedett házasésetet élt Szvoiboda Elenével, aki az egyik aradi teksztilvállalat alkalmazottja volt. A házasélet zavartalanságát azonban alaposan megzavarta az a szerelmi viszély, amely az sim-ily, és egy bánsági ügyvéd között fejlődött ki. Ez a viszony idővel olyan komollyá vált, hogy az ügyvéd és az asszony elhatározták, hogy egymáshoz kapcsolják életüket. Az asszony be is adta férje ellen a válókeresetet és elhatározta, hogy az elválasztó ítélet kimondásaiig Temesvárra költözik. A férfi bele is egyezett ebbe a tervbe és így három hónappal azelőtt Temesvárra érkezett, ahol az Úrd■utca 1. szám alatt Zeller Béla vasúti felügyelőnél bérelt bútorozott szobát. Az utóbbi időben váratlan csapás érte a fiatalasszonyt: Frazes tervei romba dőltek, reményeiben csalódnia kellett, mert vőlegénye, aki miatt első házasságának felbontását határozta el, tudatta, vele, hogy házasságuk tervét, elejtette és neit vesz el feleségül. Misa Gizellát ez a hír teljesen letörte, a fiatalasszony, aki házasésetét áldozta fel a hűtlen férfiért, ekkor határozhatta el, hogy megvál az élettől. Perének végrehajtásaihoz így fogott hozzá, hogy ismerősei közül senki sem vett észre semmi különöset séta viselkedésén. Szombaton délelőtt levelet kapott, amelynek tartalma ugy látszik felizgámatta, mert a idejárónéja észrevette szemein, hogy sokat sirt. Ez volt azegyetlen gyanús körülmény, de ennek akikor nem tulajdonítottak különösebb fontosságot. Miu Gizella délben tizenkét óra felé két levelet irt meg, amleyeket MutiuPéter erzsébetvárosi telekbirónak küldött el. Az egyiket Mutiunének, a másikat volt férjének cimeite. A két levelet elküldte a bejárótnéval, ming a szobalányt egy közeti tőzsdébe küldte el cigarettáért. Amikor egyedül maradt, elkövette az öngyilkosságotszívén lőtte magát. A lövés hangját senki sem hallotta a házban és így a szobalány néhány perc múlva nyugodtan állított be a szobába a leért cigarettával. A szobában megdöbbentő látvány tárult szemei elé: a kereveten, vérben fetrengve feküdt Miu Gizella, a padlón pedig ott hevert a revolver. A hatóságok részéről Bode Sándor józsefvárosi rendőrigazgató és Pintea dir. józsefvárosi kerületi orvos jelentek meg, majd megérkezett Se c. iu r eanu Romulus vezetőügyész is. A vizsgálat megállapította, hogy a M&ui Gizella „Walter“ típusai 6,75 kaliberű revolverrel követtek el az öngyilkosságot, a golyó keresztülfúrta testét és a dívány alatt a padlóban akadt meg. Az asszony bucsúllevelet szobásaiban nem hagyott hátra, ellenben a Mutiu-luiza- párhoz intézett,levelében azt írta, hogy reményeiben csalatkozott és ez vette el életkedvét. A rendőrség lefoglalta az öngyilkos Miu Gizella levelezését és ennek alapján folytatja tovább a nyomozást az ügyben. Az asszony holttestét a józsefvárosi te* *r-i i.u„ „i-... _ ^jr.r /a . „ -r írj • a. ^