Temesvári Hirlap, 1930. január (28. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-01 / 1. szám

BiBl­oTECA,, ASTRA* SIBIUS Miévi szám, 16 oldal Ingyen zsebnaptár XXVIII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM -2­0 1f 16 OLDAL, ÁRA 6 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP 16 OLDAL, ÁRA 6 LEJ ALAPÍTOTTA, FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP 1930 JANUÁR 1. SZERDA POGÁNY LÁSZLÓ 26091 vilna&im­i m ă r K ú f u Késselléket kérjen. A magyar biblia áldása Irta: DRECHSLER MIKSA dr. Mátyás fényes napja leáldozván, vég­­nélküli harcok ideje jó a magyar nem­zetre. Nemcsak hogy magára maradt a tö­rök előretörés ellen való hősi védekezé­sében, de talán még a töröknél is vesze­delmesebb ellene támadt a magyarság­nak nyugati szomszédjában, az osztrák császárságban, mely először szövetségre lépett vele, de aztán semmibe se vette és csupán a maga hatalmi céljai­nak eszkö­zének akarta használni. S ha a magyarságnak ez időben való­­tag­jait, Útmutatóit, nehéz sorsában vi­gasztalóit keressük, úgy azokat ezentúl már nem a trón magasságában, nem tün­döklő királyi palástban, hanem a nép amaz egyszerű fiai közt kell keresnünk, akik a költészet emelkedett hangján, lant- Sok siró húrjain adtak kifejezést népük vágyainak, imádságainak. Kezdetben gyenge és bátortalan e haza­fias költészet hangja. Fantázia és lendü­let nélkül való. Krónikaszerű versekben írja le Tinódi, kora legkülönb hegedőse, nemzete viaskodását törökkel, némettel. De Tinódi jelentősége nem is versei költői értékében, hanem inkább nagy nemzeti hatásukban keresendő. A népnek •'’eléhez tartoztak e darabos rimek, mint i-es^élb js^i'&ogszó, vagy mint r. reggeli m­ularének. A magyar nép egyszerű fiai­nak is meghitt jó barátja­, örömében, diadalában büszke osztályosai, gyászában könnyszáritói, gondjait száműző jó paj­tásait és csendes mesélői ezek a szögletes, , nehézkes ritmusok, melyekben az akkori idők történéseinek majd minden figye­lemreméltóbb mozzanata meg van örökít­ve. A vitézek közt tölti az énekes az ő egész életét, hogy maguktól a szemtanuktól, a cselekvő hősöktől, a szent játékok akto­­raitól tudja meg a történteket, amelyeket szimbe szed, hogy aztán így éljenek, szép népies tom­á­jakban, a nép ajkán, a nem­zeti hagyományokban, az utódok megbe­csülésében. A történeti hűség ezekben a krónikás versekben talán még fontosabb a költői formánál is, mert a cél, az mindennél fontosabb: a nemzeti ellenál­lás erősítése, hitének ébrentartása, öntu­datának, a szenvedések ko­várizulta egy­ségben való növelése. * Ezért magasztalja az önfeláldozó hősö­ket, biztatja, a csüggedőket és ostorozza'' a pártoskodókat, akik miatt szenved­­a­­nemzet. . - " Hazafias fájdalma­t néha a' siralmakra emlékeztető szent, szomorúságba emeli, lantját. . . ' ' ' Sírva veséikül m­ostszegii Magyarország. Mert tőle távozás hangosság, vigasság. Verbőczynek, a nemesség nagy szószó­lójának nemzeti bibliája, törvénykönyve szerzőjének, történeti jogai kodifiikátorá­­nak udvarán él hosszabb ideig, de ott is a szegény nép dalnoka marad s lantjának gyenge, de bátor hangján akkor is inti a dölyfös nagyurakat, hogy „a szegin községet ne nyomorgassák”. Méltó kortársa, Ilosvai Péter pedig, az ő nemes veretű történeti életképeiben, a bibliai idők nagyjait, királyait, prófétáit, vitézeit, Dávidnak, Mózesnek képét tart­ja követendő például kora hatalmasának szeme elé: Ha el nem hagyjátok erkölcsötöket Magyarországnak mondjatok jó éjét! Napkeletre idején nézzetek hést! Általában ilyen komoly erkölcsi hang szól a korabeli irodalmi megnyilatkozá­sok majd mindegyikéből, kiváltképpen azonban a reformáció minden kimagasló hirdetőjének megrázó igéiből. Mert valójában a reformáció nemcsak vallási mozgalom, hanem még inkább: társadalmi átalakulás, mai néven: szo­ciális forradalom. A körülharcolt theoló­­giai probléma mögött ott él és hat és munkál a népek lelkének mélyén: az er­kölcsi megújhodás vágya és ereje, a sza­Bukarest, dec. 31. A fővárosban újból nagy az izgalom. Úgy a klubokban, mint a kávéházak­­ban és az utcán egyébről sem­­beszél­nek, mint a Miklós herceggel kapcsola­tos hírekről, amelyek szerint A temesvári első hadosztály kato­nai bírósága közli az alábbi felszólí­tást: A törvény nevében felszólítjuk azt a személyt, aki 1929 július 29-én 100.000 lejt­ tett vie a Bandié Unite Bănăţene Részvénytársaságnál Temesvárétt és az, erről szóló n nyugtát „Narancs”-csal jelezte, hogy a katonai bíróságnál a vizsgálati osztályn­ál jelentkezzék. A­mennyiben h­arminc napon belül a je­len­­felhívás, a ki­r.éseétől számítva nem jelentkeznek, a pénzt az állam javára elkobozzák, B­en d­r.a.kapitány, hadság bitó és szerelme. Európaszerte mindenütt, meg-megújuló parasztlázadá­sok, állandó, menekvő tódulás a városok­ba, jelzik már, régóta a föld elnyomott népének, jobbágyainak szörnyű elkesere­dését a hatalom embertelen uraival szem­ben. És ha nem is tör ki minidig és mindenütt elementáris erővel ez a lázongó keserű­ség, az elnyomott lélek hangtalanul is életéért és szabadságáért kiált. Ha más­ként nem, hát álmodozó hitében, vallási rajongásban, a reménységnek apokalip­tikus képeiben. Az elfojtott lelkiismeret pedig később annál szenvedélyesebben követeli a maga igazát. A magyar református prédikátorok is, nemcsak az új igének rajongó hirdetői, hanem ennek a szegény nép elfojtott sza­vának is hangot adói. És a legnagyobb tettük, hogy széjjelviszik és kezébe adják az elmaradt népnek Károly Gáspár meg Szency Molnár Albert bibliáját. A ma­gyar biblia nemcsak új és mély vallásos­ságot fakasztott, hanem magasabb ma­gyar gondolatokat meg mélyebb magyar műveltséget is. És ha tudjuk, hogy Bocs­­kay István meg Bethlen Gábor és sok más névtelen magyar hősnek lelke a biblia szaván gyűlt a maga emelkedett életére, hát akkor, a biblia teremtett szabadabb magyar politikai életet is. Segítette ki­Miklós herceg ki akar válni a régenstanácsból. Már napok óta sugdosták, hogy a ré­gen­stanács körül, helyesebben Miklós személye körül történni fog valami és a Curentul vasárnap reggeli számában erre burkoltan célzást is tett. A Cu­rentul közleménye azután felbátorítot­ta a­ többi lapokat, úgyhogy szintén közöltek információkat. A Curentul a maga­ részéről tegnap már határozott formában bejelentette, hogy Miklós herceg lemond régenstanácsi­ tagságá­ról és közölte is azokat az okokat, ame­lyek erre a lépésre késztetik. Helyét minden valószínűség szerint a régens­­tanácsban M­á­r­i­a királyné foglalja el. b'l Az Adevfirm­! ezzel kapcsolatban­ ezt írja:­­ • — Olyan' körök, amelyek ,jól­­­ti­akít­an­i azt a tisztult lelki atmoszférát, hogy a teológia is­ a szellem fegyvereivel kényszerül harcolni. Nem a hatalmi pa­rancsszóra, sem az erőszak fegyverére, hanem a maga igazsága benső erejére támaszkodik , nálunk mindkét küzdő fél. Az élő szó mérkőzésében, a nyomtatott betű szerteszálltában, az irodalomban vívják meg az ő nagy harcukat. És az­ egész nemzet lészen így nyertes. Mert hal­hatatlan irodalmi értékek egyaránt Páz­mány Péter Kalauza, Telegdi Miklós és Káldi György tömör költői szólamokban gazdag prédikációi, valamint protestáns részről is, Heltai Gáspár, Bornemissza Péter, erőteljes szavú írá­smagyarázása­i és az unitárius vallásalapító, a rajongó, a maga igazáért minden mártiriumra kész Dávid Ferenc énekel, kivált pedig Bethlen Gábor nagy kancellárjának, Péchy Simonnak szombatos Imádság*» Könyve. Mindezek a gazdagon sarjadó írói és szónoki talentumok, nemcsak hogy a nemzeti nyelvet és irodalmat gazdagít­ják, de emelik a közszellemet is, ébresz­tik a gondolkodást, költögtetik a művészi képességeket és hajlamokat, nemesítek az érzést, szóval: megnyitják a nép lelkében azokat az erőforrásokat, amelyek későbbi emelkedett életét táplálják és oly csodá­latos magasságba emelik. Informáltsága közismert, megnyitják a Miklós herceg személyével kapcsolat-­­ban közölt híreket. Annyira még nem fejlődtek a dolgok és nem is fognak fejlődni. Sem a kormány, sem az el­lenzéki pártok, sem a királyi családtól, sem a régenstan­ácstól nem kaptak olyan értesítést, amelyek a lapok ál­tal közölt változásokra vonatkozná­nak. Semmi sem történt — mondják ezek a körök — és ezé­rt nem is lehet alkotmányos válságról beszélni. Tör­téntek ugyan egyes olyan megnyilat­kozások és gesztusok, amelyeket kü­lönféleképpen lehet magyarázni, sőt rámutattunk arra, hogy­ különösen két olyan tény van, mely aggodalomra ad­hat okot. Az első az, hogy minden va­lószínűség szerint a hercegi romanti­­cizmus Károly esetével nem­ ért véget Számítani lehet arra, hogy a tér- Miklós herceg gondos­áról beszélnek Bukarestben A kormány három hivatalos jelentésben cáfolja a híreket Számítani lehet arra, hogy a történelem megismétlődik - írja az Adeverul • Mb rv ■­­, m«r

Next