Temesvári Hirlap, 1930. április (28. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-01 / 74. szám

2 szükség mutatkozott. Miért akarnak éppen ezekből ma fegyvert kovácsolni ellenünk! (Közbekiáltások: Szégyen! Sziebold Eu­löp Engels-párti vehemensen gesz­tikulál és vitatkozik szomszédaival. Valamit mondani akar, de megkezdett beszédét elnyelik a következő botrá­nyos szavak: Abzug! Levele! Később mégis szóhoz jut.) S­z­­ e b o 1­d: A németeknek önérze­tük van. K­le­its: Én nem tartozom sem a magyar, sem a német katolikusokhoz, én lelkész vagyok, előttem csak a ka­tolikus cél lebeg. (Általános éljenzés Két ellenpárti hevesen vitatkozik egy­­mással, mire megint felborul a rend, valaki a hátsó sorokban erősen rázza a csengőt. Nemes elnök nehezen hely­reállítja a csendet, mire Kleits folytat­ja beszédét.) Nem ismerek különbséget magyar vagy nem magyaar katolikus kö­zött. Lelkész vagyok, tudom, hogy m­i a hi­vatásom és ha egy román hivő jön el bazámn gyónni, lelki vigasztalásban részesítem. Ez az igazi katolikus szel­lem­, ehhez kell magunkat tartanunk. Az alapszabály kifogásolt paragrafu­sát Pacha Ágoston püspök és ma­­gasállásu egyházférfiak dolgozták ki akiknek a működéséhez semmi kétség nem férkőzhetik. (Éljenzés.) A püs­pöknek is az a gondolata volt a sza­bályzat kidolgozásánál, hogy nem az a fontos, hogy német-e, vagy magyar valaki, hanem az, hogy katolikus szíve van. Meggyőződésem, hogy az a cél, amit itt egyes urak kezdeményeznek, ma­guknak a németeknek sem használ .Többen az ellenpártiak közül, de igen, használni fog, majd megmutat­juk, hogy használ.) Indítványozom, hogy a közgyűlés vesse el Engels Béla dr. javaslatát.) (Éljenzés, lárma, közbekiáltások.) Beller Hans bokszmeccsnek nevezi a közgyűlést és a szakadást hasznosnak véli nem szakadást akarunk hanem egyet­értést, de vannak kérdések, amikben nem értünk egyet a többiekkel. Ha bekövetkezik a szakítás, akkor ez többet használ az egyháznak, mintha továbbra is együtt vol­nánk, mert legalább nem veszekednénk min­dennap ilyen kérdésekben. Mi az egy­háztól támogatást követelünk minden nemzet részére. Egy hang: Én voltam Oroszor­szágban és tudom, ha a hitközség ügyeinek vezetése ilyen urak kezéb­e kerül, akkor nemsokára a papokat is kidobják a templomból. (Hatalmas lár­ma. Percekig szól a csengő eredmény nélkül.) ügyeit német iskolaszék vezeti . Mi Beller Hans: Ez a közgyűlés úgy néz ki, mintha itt bokszmeccs volna (újból kitör a vihar). B e c h: Kérem, használjon más sza­vakat ! Hitközségi közgyűlésen vagyunk. Beller Hans: Mi azt akarjuk lát­ni, hogy az egyház az anyanyelvűen is támasza legyen. Katolikus vagyok, de mint katolikusnak egy nyelvet is kell hogy beszéljek egy nemzethez kell hogy tartozzam. Ezért nem él­tem meg a káplán úr szavait, nem tudom, ho­gyan mondhatott az előbb ilyesmiket. Mi azt kérjük, hogy a mi érdekeink meg legyenek védve. Mit befolyásolja az a magyarokat, ha német iskolák „Jöjjenek el a templomba"... Be­ck K. Géza: Az egyháztanács az elmúlt évben 197 ezer lejt folyósított a német óvoda céljaira Adatokkal és nem frázisokkal igazo­lom, hogy eleget tettünk kötelessé­günknek a németek még sincsenek megelégedve. A magyar hívők katolikus módon beszélnek és nem kiváncsiak arra, hogy a német iskolák mennyi tá­mogatást kapnak. A németek tévednek, ha azt hiszik, hogy bármilyen tekintetben háttérbe szorulnak a magyarokkal szemben. Jöjjenek el a templomba és megláthatják, hogy éppúgy tarta­nak magyar, mint német prédikáció­kat, azonkívül mindig tekintetbe ve­szik a hívők nemzetiségét és rekvie­meknél előre megkérdezik, hogy mi­lyen nyelven óhajtják tartani a gyász­­misét. Nem tartom igazságosnak a szétszakadást de ha a többség mégss amellett dönt, hogy elfogadja Engels Béla dr. javaslatát, akkor alávetem én­­ magam ennek a határozatnak. Vé­gül indítványozom, hogy a közgyűlés fogadja el Kle­ts káplán indítványát és utasítsa vissza Engels dr. javasla­tát. Beller Hans: Ha a többség lesza­vaz minket és vesztegek leszünk, to­vább harcolunk érdekeink eléréséért. Még egyszer indítványozom hogy a közgyűlés fogadja el Engels Béla dr. javaslatát. (Hatalmas zaj). S­z­­­e­b­a­­­d Fülöp: Mi németek nem nyugszunk addig, amíg végre nem hajtjuk tervünket! Erős fajta vagyunk, meghajlunk, de nem törünk meg! (zaj). Tóth Sándor: Az óvoda létrejötte azért ment nehezen, mert az egyház­­községnek nem volt erre a célra pén­ze. De ha van valaki aki azt mondja, hogy valamikor is ellene voltam a né­met óvoda felállításának, úgy azonnal envonom a konzekvenciákat. Nemes elnök: Lezárom a vitát, el­rendelem a szavazást Válasszanak az urak, titkos, vagy nyílt szavazás le­gyen. (Percekig tartó zaj, közbekiáltá­sok: Nyílt! Titkos!) A szavazás eredménye 202 Engels ellen, 43 mellette K­­­a­n­k Jenő hittanár. Indítványo­zom, hogy akik Engels javaslata m­el­­lett akarnak szavazni, azok marad­­nak benn a teremben, a többiek men­jenek ki. Az indítványt elfogadják. Mindössze negyvenhárom Engels­­párti maradt benn a teremben. Miután az ellen pártiak kisebbségben maradtak, valaki a kisebbségben ma­radtak közül feláll a székre és indítvá­­nyozza hogy az Engels-pártiak hagyják el a közgy­űlést. Ez meg is történik, de először megfo­gadják, hogy a harcot tovább folytat­ják. Ezután megtörténik a kivonulás A kinnmaradottak bejönnek a terembe, mintegy kétszázan vannak. Beck­­ Géza: Indítványozom a következők jegyzőkönyvbe vételét. Az elnökség Engels Béla dr. javaslata fö­lött elrendelte a szavazatot, amelynek módját Engels Béla dr. és társai meg­kérdezése után határozták el. Miután a közgyűlés többsége kivonult és negy­venhárman maradtak benn a kisebb­ségben maradt ellentábor tagjai közül valaki székre állt és azt kiálto­tta, hogy az eredményt nem fogadják el t­ikos szavazást kellett ,volna elrendelni. Ek­kor Kern Pál azt indítványozta, hogy valamennyien vonuljanak ki a teremből és hagyják el a közgyűlést Ekkor én azt mondtam, hogy Önök el­fogadták a szavazásnak eme formáját de miután kisebbségben maradtak, most kifogással élnek az eredmény miatt Erre Engels Béla dr. székre állt és a következőket mondta: „Mi németek hagyják el a közgyű­lést is, mire a negyvenhárom elenpárti tag kivonult. Amiket most elmond­tam tanuk az elnökség tagjai és a hír­lapí­rók, akik ekkor benn vettek a te­remben. Kiderül, hogy dacára az Engels­­pártiak elvonulásának, mégis még negyvenkét magát németnek 1931. ÁPVLTS­­. KEDD T. H valló katolikus tartózkodik a te­remben. Ezek dacára annak, hogy németek nem fogadták el Engels javaslatát Megszámlálják a tömeget s kiderül, hogy kétszázkét tag foglalt állást En­gels javaslata ellen, amely mellett csupán negyvenhárom szavaztak. Beck K. Géza: Felteszem a kér­d­ést, hogy a közgyűlés elutasítja-e En­gels Béla javaslatát Aki indítványom ellen van emelje fel a kezét. Tehát senki sem emeli fel a kezét. Megállapí­tom, hogy a közgyűlés jelenlevő tag­jai egyhangúlag elfogadták Kleits káplán indítványát. (Éljenzés, taps Hoch unser Kaplan Kleits!) A választás Nemes József elnök: Miután a hitközségi szabályok értelmében az egyháztanácstagok felének mandátu­ma lejárt, ezért az ötven tanácstag kö­zül huszonöt kiesik és helyébe uj ta­gokat választunk, póttagokkal együtt érem a titkár urat, olvassa fel a lis­­tát* † Wolff Béla titkár (olvas): Rendes tagok: Nemes József, Ankaues* Ferenc, Bittó Ferenc, id. Csermák Lajos, Doraszil Fe­renc, Fehér Kristóf dr., Ferschitz Ferenc, Grasznek Emil, Halbherr Henrik, Hollin­ger Miklós, Jaszenszky Nándor, Kimmer Gyula, Kräuter Ferenc dr., Lázár László Liszkay Gyula, Marschall Nándor, Med­n­yán­szky István, Meiszner Vilmos, Mecz­­ner Ede, Németh Kálmán, Oppert Mihály, Schiffer István, Spah­ Vilmos, Tejnor Nándor, Tóth Sándor. Póttagok: Feimer Rezső, Lőrinc Elek, Ferry József, Ku­­novszky Rudolf, Kopácska Emil, Walló Zoltán, Guljahr Georg, Schiff Péter, Krauser Rezső, Lehrner Géza, Oláh Jenő, Wátz Ágoston, Schuldesz János, Schmitz Péter, Stanitz Géza, Huszmü­ller Miklós, Schembera József, Mihályfy Emil, Weisz János, Albrecht Péter, Seiler Michael, So­­moray János, Rusz József, Lutye József, Buchsbaum Györg­y. Nemes József: Elfogadja a köz­gyűlés a hivatalos listát! A jelenlevők: Igen! HA nem előfizetője a lapnak, akkor ezeket a kockákat vágja ki és gyűjtse Összes 1. egyugyanazon hónap ösz­­szes szelvényeiért kap egy ingyenregényt MERI Nem gondolunk rájuk gyűlölettel B­ee­r K. Géza: A ma listánkon sze­repelnek olyanok is, akik kivonultak a terend­be. Mi mégis nobilisak va­gyunk és beválasztottuk őket az egy­­pá­r tan­ácsba. Mint a hitközség plébár­­oka, kijelentem, hogy ez volt életem legszebb napja. Nem azért, mert győztem, hanem azért, mert megmentettem egy elvet. Megmutattuk, hogy nincs magyar és nincs német katolikus, csak katolikus létezik. Köszönöm Kleits plébános­nak és a közgyűlésnek, hogy velem jöttek ebbe a harcba és kitartottak mellettem .Nem bánom, ha egy­néhá­ny­an itthagytak minket. A közmon­dás is azt mondja, hadd hulljon a férgese, nem olyan dolog ez. Hiszen a reformá­ció idején Anglia, a hatalmas ország szakadt el a katolikus egyháztól és mégis tovább diadalmaskodott a mi vallásunk. Ha elmentek, ők akarták így, legalább megtisztultunk. Mégis az a kívánságom, hogy jöjenek viga­sza és arra kérem a közgyűlést, hogy­ ne beszéljünk többet a mai esemé­nyekről és legyünk katolikusok ab­ban, hogy nem gondolunk rájuk gyűlölettel. (Hatalmas éljenzés.) A közgyűlést Nemes József szavai­­ rekeszt­ik be. Az Erzsébetvárosban egyetértés van Az erzsébetvárosi katolikus hitköz­ség tegnap tartotta meg rendes köz­gyűlését, amely példás egyetértésben, a legkisebb zavaró mellékkörülmény nélkül folyt le. A közgyűlést Kerl Norbert plébános, egyházi elnök néme­tül. Matolay Zoltán dr. ügyvéd, vilám­elnök magyarul nyitotta meg melegen üdvözölve a megjelent hit­községi tagokat. Azután Koszé Já­nos dr. magyarul, Bambach Alfréd táblai tisztviselő német nyelven olvas­ta föl az évi jelentést, amely beszámol arról, hogy az egyháztanács a múlt évben is gondoskodott a templom to­vábbi diszítéséről. A városi tanács er­re a célra 100.000 lett. Eckert Jó­zsef bútorgyáros az új Mária-oltárt, lo­vag Bersuder Lajosné a Szent Jó­­zs­ef­-oltárt és több hívő nyolc művé­szi kivitelű festett ablakot adományo­zott, úgyhogy a hitközség augusztus 11-én méltóképpen ünnepelte meg fennállásának tízéves jubileumát. Az erzséb­etvárosi hitközség a magyar gyobb rendben befejeződött, polgári fiúiskola és a katolikus német tanítóképző támogatására 25.000, a jó­zsefvárosi katolikus iskolára 10.000 lejt fordított. Bagyánszky János pénztáros beterjesztette a pénztári jelentést és az idei költségelőirányza­tot, amelyből kiderül, hogy a hitközség az Erzsébetvárosban katolikus iskolát szándékozik épít­tetni és erre a célra már az idei költségve­tésbe 100.000 lejt vett föl, ennek fede­zésére pedig a tehetősebb hí­vek kul­­tuszadóját arányosan fel kell emelni. A felügyelő bizottság jelentését Ser­g­e­r György németül, G­á­rf­ő­i Mik­lós magyarul ismertette, mire a köz­gyűlés tizenöt régi tanácstagot, akik­nek megbízatásuk lejárt, újra válasz­tott és az elhunyt O­s­z­t­i­e Andor he­lyét G­y­u­l­a­y János dr. a lekö­szönt Bittenbinder János helyét pedig Etienne János személyével töltötte be, mire a közgyűlés a legna­ Brianti meghívását a Mironescu, Beißlen, Benes és Matinkovics ma usrii Bázisban tárgyalnak a Keleti jóvátétel­­i Párra,­more. 31. Hír szerint a keleti jóvátételi kon­ferencia eddig áthidalhatatlannak lát­szó ellentéteinek elsimítására és a konferencia sikeres befejezésének ér­dekében Briand Párisba hívta Bethlen, Mironescu, Benes és Marinkovics minisztereket, akik már meg is érkeztek Párisba és ma délután kezdődnek meg a sors­döntő tárgyalások. A tárgyalásokat Loueheur vezeti, akinek nhéz fel­adata al, ellentétek áthidalása. Csehország, miként hírlik, még ma is azon az állásponton van, hogy a jó­vátétel kérdése alapját képezheti és jogossá teszi a csehek által kontem­­plált földbirtokreform végrehajtását, ami mintegy 200.000 hold magyar bir­tok kisajátítását jelentené. Bethlen István gróf magyar mi­niszterelnök fenntartja a konferencia elején már kifejtett álláspontját, amennyiben a trianoni szerződés újabb interpretálását csak akkor fogadja el, hogyha az magában foglalja a trianoni szerződés megváltoztatását.

Next