Temesvári Hirlap, 1930. április (28. évfolyam, 74-97. szám)

1930-04-16 / 87. szám

T. H 1930 ÁPRILIS 16. SZERDA 3 Arad város kilakoltató végzését megsemmisítette a revíziós bizottság Temesvár, április 15. A bánsági kormányzóság revíziós bizottsága, tegnap hirdette ki az íté­letet abban a perben, amelyet Ber­net Jenő aradi gyógyszerész indított az aradi városi tanács ellen. A gyógy­szerész ugyanis néhány héttel ezelőtt felszólítást kapott az ideiglenes bi­zottságtól, hogy nyolc napon belül Üríts© ki az aradi állomással szemben a várostól bérelt helyiséget, külön­ben a város lebontatja az épületet. Bernát gyógyszerész nem tett eleget a felszó­lításnak, hanem a temesvári revíziós bizottsághoz fordult, amely Janculescu Demeter elnökletével Ciupe György dr. és Darabant Vasile dr. részvételével tárgyalta ezt az ügyet. A gyógyszerész képviseleteiben Gregorovics István dr. aradi ügyvéd előadta, hogy ügyfele 1924- ben tizenöt évre bérelte ki a várostól az állomással szemben lévő telket­­amelyen a saját költségén építette fel a gyógyszertárat.­­Szerinte a várost épp úgy kötik a törvények, mint akármelyik más magántulajdonost és az ideiglenes bizottságnak nem volt joga felmondás nélkül azonnali ki­ürítésre kötelezni a gyógyszerészt, még kevésbbé azzal fenyegetőzni, hogy lebontatja az épületet. Ezért tehát Gregorovics dr. kérte a revíziós bizottságot, hogy semmisítse meg az ideiglenes bizottság határozatát. Arad város képviseletében J­e­­gessy Károly dr. városi főügyész jelent meg, aki beterjesztette a város rendezésére vonatkozó tervrajzot és ennek alapján kimutatta, hogy a vá­rosnak a telekre szüksége van, hogy ezt a városrendezési tervezetet végre­hajthassa. Ennek megfelelően kérte a revíziós bizottságot, hogy hagyja jó­vá a városi ideiglenes bizottság hatá­rozatát­­és kötelezze a gyógyszerészt a helyiség elhagyására. Ezzel szemben Gregorovics dr. hangoztatta, hogy a városrendezési terv még a háború előtti időből, 1913- ból származik és egyelőre a város vezetősége nem is foglal­kozha­tik ko­molyan a terv végrehajtásának gon­dolatával, mivel ahhoz több millióra volna szükség és az idei költségvetés­ben nem vették fel még a munkálatok megkezdéséihez szükséges összeget sem. A terv szerint az állomással szemben a város parkot szándékozik létesíteni azon a területen, amelynek egy részét most a Bernát-féle gyógy­szertár foglalja el. A park a felperes ügyvédje szerint csak fényűzés, ami­re a mai nehéz gazdasági viszonyok között nincs szükség, tehát már ezért sem méltányos a város­i ideiglenes bi­zottság eljárása, amely a várost meg­fosztaná a szerződésileg biztosított bérjövedelemtől, másrészt egy adó­fizető­­-­tear egzisztenciáját tenné tönkre. A revíziós bizottság ítéleté­ben helyt adott a keresetnek és meg­semmisítette az ideiglenes bizottság kilakoltató végzését annál is inkább, mivel a bemutatott bérleti szerződés­ből kiderült, hogy a városnak joga van a bérletet egy évi várakozási idővel felmondani. Pénzügyminiszter urs Dián Ferenc malomtulaj­donos elesett az adófronton Pénzügyminiszter úrs Tisztelettel jelentjük, hogy az adófronton ismét tragikus esemény történt: Dián Ferenc medvesi malomtulajdonos hosszú küzdelem után hősi halált halt. Pénzügyminiszter úr! A Duna hul­lámai valahol Orsova környékén hul­lát vetettek ki a partra. Ez a hulla egy meggyötört, földi küzdelmekben kifacsart, adóprés által megsanyarga­­tott állampolgár földi maradványa volt. A rendőri jelentés szokott hiva­talos pontosságával átvizsgálta a hulla minden zsebét és megállapí­­totta, hogy az Dián Ferenc medvesi 53 esztendős malomtulajdonos, ön­gyilkos lett, tettének oka ismeretlen. Ennyit mond a rendőri jelentés, egy szóval sem többet. Miniszter úr, ez a jelentés nem őszinte. Dián Fe­renc malomtulajdonos tettének oka nem ismeretlen, sőt túlontúl ismert. Dián Ferenc nem könnyelműen, nem meggondolatlanul vetette el magától az életet, hanem hosszú, kínos mérle­gelés után. Dián Péter a százszázalé­kos dolgozó polgár mintaképe volt. Fiatal korától kezdve dolgozott, ipar­kodott, törekedett, egzisztenciát te­remtett magának, fiát gondosan ne­veltette, szóval eleget tett mindazon kötelességeinek, amelyet az élet mint állampolgárnak és apának előírt. Dián Ferenc ezzel azt hitte, hogy miben rendben van. Pedig dehogy is volt. Évtizedek munkássága után _ a malomtulajdonosnak új és addg _ is­meretlen rémekkel kellett felvennie a küzdelmet. Miniszter úr, önnek nem kell külön bemutatnunk ezt a rémet, ez volt az adóprés. Az adóprés __ nem kímelte a malmot, mert az adóprés­nek általában az a szokása, hogy senkit nem kimér. Dián Ferenc mindent megtett, hogy a rém ellen eredményesen küzdhes­­sen, azonban hiába, az, mint számos kimerült állampolgárnál, nála is erő­sebbnek bizonyult. Az adóprés győ­zött. A malom leállt. Szorgalmas ke­zek nem szállították már többé az őrlésre szánt búzát, a gépek nem dü­börögtek, kerekek nem forogtak munkásgyem­ekek munka nélkül ma­radt atyjuk gondterhelt aljából kezd­ték tandlni a nélkülözés ábécéjét. Az üzem megállóit, hogy többé ni­’,’ se indu’jon. Dián Ferenc vissza­adta iparengedélyét. Keserű szájízzel Temesvár, április 15. A munkanélküliek egy küldöttsége Müller Kálmán vezetése mellett tegnap délben újból megjelent B­a­­r­a­n (Joh­ulan dr. ideiglenes­­ városi bizottsági elnök előtt. Müller Kálmán közölte Baran arral, hogy a munka­­nélküliek nem veszik tudomásul a rá­_______ .. .. ros ideiglenes vezetőségének azon ha­évtizedes munkája eredménytelen ha­­tározatát, hogy a segélyezéseket az belátás győzött, hanem is­mét csak az gének fájdalmas tudatában. Meg kel­lett azonban tennie, mert más meg­oldást nem talált. És azonkívül vall­juk be, remél is. Nem akarta elhinni, hogy hiába teltek el a küzdelmes fia­tal évek, nem akarta megérteni, hogy hiába dolgozott. Azt hitte, azt remélte, azt várta, hogy majd csak megváltozik a helyzet, majd csak le­szállítják az adóját, majd vak gy­z a jobb belátás. Csalódott, v’­na jobb adóprés. És a legyőzött ismét Dián Ferenc lett. Dián Ferenc ekkor utoljára vesz­tett csatát az adófronton. Erős kéz­­zel szakított szét minden köteléket, ami csak eddigi életéhez fűzte, leuta­zott Orsovára és ott megtalálta az utolsó megoldást: a Dunát . . . Miiniszter ú­r, ez volt Dián Ferenc története, amelyről a rendőri jelentés nem számolt be. Dián Ferenc már csendes, nagyon csendes, nem hagyja el ajkát zokszó, vagy panasz. Halála azonban néma vád az adóprés ellen, amely nem ismer kíméletet . . . (K. L) ontnól.int­y­­Universal Storms Maiorescu József dr. megcáfolja lemondását Továbbra a kerületi igazgatóság vezértitkára marad Bukaresti lapokban olyan hírek ter­jedtek el, hogy Maiorescu József d­r. a bánsági kerületi igazgatóság vezértitkára lemondott állásáról.­ A hírt megerősíteni látszik az a tény, hogy Maiorescu dr. egészen váratla­nul bizonytalan időre szabadságra utazott és Nagyváradra ment Töb­bek között azt is híresztelték, hogy Maiorescu dr. mint ügyvéd fel fogja vétetni magát az ügyvédi kamara tagjai közé, vagy pedig egy erdélyi tor­n­ász igazgatója. Maiorescu dr. most ezekre a hírek­re vonatkozólag nyilatkozott egy naivváradi újságnak. — Ideiglenesen — mondta — más irányban voltam elfoglalva, ami azt a látszatot keltette a közvélemény szemében, hogy lemondtam és távoz­tam a bánsági kormányzóságtól. Eb­ből egy szó sem igaz, továbbra is a bánsági kormány­zóság államtitkára vagyok és maradok mindaddig, míg — és ezt­ magam sem tudom — a miniszter­elnök jónak látja. Eddig Maiorescu dr. nyilatkozata, amelyhez nincs hozzáfűzni valónk. Tény az, hogy Maiorescu dr. már na­pok óta távol van és eddig még nem bizonyos, hogy mikor tér visza- EGYIPTOM — NEFRETETÉÉRT! Mint emlékezetes, a kairói múzeum már hosszabb ideje tárgyalásokat foly­tatott arra nézve, hogy a berlini múzeum birtokában levő Nefretete-fejet megszerezze. A berlini múzem a Nefretete szobrot most át is engedte Kairónak, mely ezért cserébe Amenhotepnek egy ülő homokkőszobrot (bal) és Ranofernek egy mészkőszobrát ajánlotta fel. A munkanélküliek, szúrna el éne­­­emes a Ismételten sürgették a városnál a munkanélküliek segélyezését őszi hónapokig beszünteti és kérte Baran ait intézkedjék, hogy ezt a se­gélyt továbbra is folyósítsák. Müller igen elkeseredett hangon beszélt és a többek között kijelentette, hogy a munkanélküli segély beszüntetése olyan emberektől származott, akiknek millióik vannak és a szegény emberek nyomorát nem értik meg. Baran dr. újólag hangsúlyozta, hogy a városnak erre a célra nincsenek alapjai és ősz előtt nem lehet szó a munkanélküliek segélyezéséről. A küldöttség egyik tagja erre ki­jelentette, hogy a városnak minden körülmények között segíteni kellene a munkanélkülieket akiknek száma egyébként is rohamosan emelkedik és ma már — a családtagokat beleszá­mítva — elérte a hétezret. Egyedül a Ferencvárosban 1500 mun­kanélküli van, a Gyárvárosban 3400, a Józsefvárosban 1900. Baran dr. újból csak azt válaszolta, hogy a város nem segthet, mert nin­csen erre a célra alapja. A munka­nélküliek helyzete kétségenkívül szo­morú és segítene kellene rajta, de nincs honnan. Forduljanak a munka­­nélküliek az államhoz és attól kérje­nek segítséget, mert a munkanélküli­sg állami probléma. A háborító — jegyezte meg a kv.­g egyik tagja, hogy a város tudja, hogy van munkanélküliség és mégsem segít. Müller Kálmán azzal távozik a küldöttséggel Burán Goriolan­dr-tól, hogy az ideiglenes bizottságnak a se­gély beszüntetésére vonatkozó végle­ges elhatározását közölni fogja a munkanélküliekkel. Drágább van! Jobb nincs Győződjék meg ! Kész tavaszi és nyári férfi- és fiúöltönyöla, termton és ti enc­­eoa­ok óriási választék­ban, Temesvár és vidéke legnagyobb készruhaáruházában előnyösen beszerezhetők. Hitelképes személyek részletre is készpénzárban vásárolhatnak. — Külön mártékosztályi 3291 Temesvár-Gyárváros, Andrássy-út. Telet­: 18­53 KINCS A R­T II H

Next