Temesvári Hirlap, 1930. május (28. évfolyam, 98-121. szám)

1930-05-01 / 98. szám

XXVII. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1930 MÁJUS­­, CSÜTÖRT­ÖK­­­ OLDAL, ARA­D LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA, FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP POGÁNY LÁSZLÓ „Új kisebbségi pártok” Branişte Teodorescu Tudor a Dim­i­­neatában „Új kisebbségi pártok” cím alatt figyel­emremél­tó vezércikket ír, amelynek alapgondolata, hogy a kisebb­ségi pártok nem lehetnek ártalmasak az államra nézve. Mindazonáltal a cikk min­den állítását nem írhatjuk alá, mert a ki­sebbségi pártpolitikai gondolatnak téves magyarázatával olyan területekre téved, ahol csak hamis következtetéseket­ von­hat Braniste két új kisebbségi párt meg­­alakí­tásáról számol be cikkében. Az egyik az ukrán nemzeti párt, mely Cser­­­novicban, a másik a bolgár párt, mely Caliacrában lépett a politikai küzdőtérre. Temesvárott viszont, ahol a német párt eddig a kormánnyal való kartellek politi­káját folytatta, önálló német jelöltek szükségessége felett folyik a vita. Mond­juk ki már a kezdetnél — írja Branişte — hogy ezeknek a pártoknak létesése nem jelenthet veszélyt a román államra néz­ve, mint azt a hazafiaskodó sajtó állítja. Reméljük, hogy azok, akik ezt állítják, maguk sem hisznek állításuk valódiságá­ban. Mert senki sem képzelheti el, hogy a román állameszme annyira gyenge, hogy néhány kisebbségi párt veszélyeztetheti.■ A nemzeti kisebbségi pártok csak ott je­lenthetnek veszélyt, ahol az államok erő­szak révén keletkeztek és erőszak segítsé­gével léteznek. Az osztrák-magyar mon­­arkia ebből a szempontból teljes joggal nézte rossz szemmel a román nemzeti pártot, vagy cseh pártot. Az olyan állam­nak azonban, amely a jog alapján áll — amint a román állam is — nincs mit tar­tania kis nemzetiségi csoportoknak ön­álló pártokba való tömörülésétől. Mindezek ellenére, az ország politikai szimmetriája és politikai arculatának szépsége érdekében jobban szeretnék, ha a kisebbségek a különböző román pártok­ban oszlanának meg osztályérdekeik alap­ján, amelyek egyedül uralják egy közös­ség normális életét. A magyar paraszt­nak ugyanazok a kívánságai és szükség­letei vannak, mint a román parasztnak. A bukovinai vagy bánsági proletárnak ugyanazok az érdekei, mint a román pro­letariátusnak. Ami pedig a kisebbségi középosztályt illeti, érdekei azonosak a román polgárságéival. Mindem­esetre kü­lönös, hogy egy párt keretén ívesül egy földmi­ves, egy munkás és egy nagyipa­ros küzdjön egymás mellett, bár érdekeik homlokegyenest ellentétesek — hogy eze­ket az embereket egy nemzetiségi eszme foglalja össze, amelynek — jogállamban — egyáltalában nincs jogosultsága, mi­után az erdélyi magyar kisebbség semmi körülmények között sem lehet irredenta, ahogyan az a túlnyomó román többség az osztrák-magyar monarkia keretén be­lül volt De éppen a végső cél érdekében — mely a kisebbségeknek a különböző ro­mán pártokban osztályérdekek szerinti elhelyezkedése volna — kértük mindig — írja Branişte —, hogy az összes román pártoknak egyazon politikájuk legyen a kisebbségekkel szemben. Sajnos, egyes pntrtok a kisebbségekkel szemben az igaz­ságtalanság, mások a csábítás politikáját folytatták. A két egyaránt hibás taktika ahhoz az eredményhez vezetett, hogy a román pártok által ígéretek be nem tar­tása kedvező alkalmat nyújtott a kisebb­ségi vezetőknek, hogy a tömegeket füg­getlen pártokba megszervezzék és a kis és nagy kisebbségi csoportok között kar­tellt létesítenek. A múlt hibáin kívül, amelyek közül sok a jelenben is megismétlődik, itt van még a jelenlegi választási törvény reak­ciós rendszere, amely a kis nemzetiségi pártoknak a nagy nemzetiségi csoportok által történő megszervezéséhez és a ro­mán pártok elleni szövetkezéséhez vezet. Ezzel a rendszerrel a kisebbségeknek csak igen kevés megyéből lehet képvise­lőjük a parlamentben és csakis olyan me­gyékben, ahol a többséget alkotják. Ezért a politikai pártoknak választani kell, vagy l­emondanak a reakciós választási rendszerről,­­amely a kormányoknak a botrányos prémiumot biztosítják, amely különösen a kis román pártokat és a ki­sebbségeket érinti súlyosan és amely vagy erkölcstelen választási kartelleket szül vagy pedig a független kisebbségi sorokat tömörülésre készteti, vagy ha nem tudják magukat erre elhatározni, úgy a román pártok maguk készítik elő az összes romániai kisebbségeknek jövő nagy pártját. Branistének abban igaza van, hogy a kisebbségi pártok nem jelenthetnek ve­szélyt az országra, de súlyosan téved ott amikor azt tartja, hogy a kisebbségi ele­meknek osztályérdekeik szerint kellene az egyes román pártok keretén belül el­helyezkedni. A tévedés ott van, hogy Romániában mindenkitől keresztlevelét kérik, mielőtt vele szóba állanának és a kisebbségi munkás, tisztviselő vagy ipa­rossal szemben egészen más elárást kö­vetnek, mintha az illető román volna. A magyar munkásnak tehát lehetnek osz­tályén­­ekei, de ezeken felül létérdeke kapcsolja a Magyar Párthoz, amelytől egyedül remélhet védelmet és esetleges munkaalkalmakat, a magyar tisztviselő­nek sincs mit keresni a román polgári pártokban, ahol nem védik érdekeit és csak a Magyar Pártban lehet helye, ahol törődnek vele, igyekszenek rajta segíte­ni. Amit a trikkíró óhajt, a kisebbségek­nek felolvadását a román pártokba, so­hasem fog bekövetkezni, mert az egyes kisebbségeknek vannak különleges érde­keik és ezek éppen úgy vonatkoznak a munkásra, mint az iparosra és a tisztvi­selőre. A kisebbségi állapot sorsközössé­­get­ jelent, amelyet semmiféle mestersé­ges machinációval megbontani nem le­het. Képviselők Hiánya miatt félbe­­szakították a kamara ülését Landau interpellációja a buenosayi antiszemita konzulról Holnap kezdődik a liberális párt kongresszusa Bukarest, ápr. 30. A pan­demi, ülléseit a képviselők egyre kisebb számban látogatják. Tegnap már olyan kevesen voltak, hogy az ülést félbe kellett szakítani. Pap-Csicsó István felkérte a kép­viselőket, hogy pontosan és rendsze­resen jelenjenek meg az üléseken, kü­lönben a pártvezetőség az ülésekről távolmaradó képviselők ellen erélye­sem fog eljárni. Landau zsidó képviselő interpel­lál a buenos airesi román konzulátus vezetőjének antiszemita tényke­dése ellen, egyben interpellációt intéz az igazságügyminiszterhez az állampol­gársági törvény ügyében. Bár már a tavaszi ülésszak második felében tart a parlament, az állampolgársági tör­vényjavaslatot még mindig nem ter­jesztették be, ami miatt a polgárok tízezrei állandó vegzálásnak vannak kitéve. Vajd a belügyminiszter válaszol és kijelenti, hogy az illető konzulátu­si vezető, aki ellen Landau panaszt tett nem Buenos Airesben, hanem Rio de Janeiroban volt, de másfél évvel ezelőtt már visszahívták. Felol­vassa ezután a régenstanács átiratát, amellyel a parlament munkáját május 31-ig meghosszabbítják. M i r e s c u szocialista képviselő a május elsejei ünnep ügyében interpel­lál. Raducanu munkaügyi miniszter közli, hogy________________________ május elsejeig a magánvállalatok és hatóságok nem dolgoznak, a bí­róságok ellenben igen. A munkaügyi minisztériumnak nincs beleszólása abba­, mikor tart törvény­kezési szünetet a bíróság. Minthogy a bíróságok május elsején tárgyalnak, meg kellett engedni a bankok váltó­­osztályainak is, hogy dolgozzanak. Május 21-én viszont a bankok vá­ltó­­oszályainak tisztviselői lesznek sza­badnaposak. A szenátus ülésén Gyárfás Elemér tiltakozik az ellen, hogy a kisebbségi diákok utazási ked­vezményét megvonták. Gafencu kijelenti, ha­ Gyárfás idejében szól volna neki, már rég el­intézte volna az ügyet. Christea többségi képviselő- Vidrighin nem fogadja a képviselő­ket, csak akkor, amikor kabát és ka­lap van, már rajta, hogy távozzék hi­vatalából. '­v Gafeneu kijelenti, hogy csak az állami iskolák tanulóinak jár 50%-os utazási kedvezmény. Sándor József a kolozsvári ka­taszter ügy­ében interpellál, amelynek személyzetét a pénzügyminisztérium rendelkezésére bocsájtották, emiatt a kataszteri hivatal nem tud működni. Az állampolgársági törvény­­javaslat A Temesvári Hírlap buka­­­­resti tudósí­tója kérdést intézett V­o­i­­can Nitescu igazságügyminiszter­­­­­hez az állampolgársági tör­vény ügyé­­­­ben. A miniszter kijelentette, hogy a javaslaton jelenleg szakértői binofésé-igazságügym­iniszter semmiféle állam­polgársági törvénytervezetet nem adott át, úgyhogy a javaslatot teljesen alapjaiból kellett felépíteni. Reméli, hogy még ebben az ülésszak­ban az állampolgársági javaslatot a parlamentnek beterjesztheti. Holnap kezdődik a liberálisok kongresszusa A kongresszuson csak a megnyitó és a záróülés lesz nyilvános, a bizott­ságok zárt ajtók mögött tárgyalnak és csak kommünikét adnak ki végzett munkájukról. Szó volt arról, hogy az intézőbizottságba Bratianu Vinti­la, mint elnök mellé alelnököt delegál­nak. A párt öregebb tagjai Anghe­les­c­u volt közoktatásügyi minisztert ajánlották Duca mellé második al­­elnöknek, amit a párt fiataljainak frakciója úgy értelmezett, hogy ez ál­tal Duca működését korlátozni kíván­ják. Hosszas tárgyalások után úgy egyeztek meg, hogy alelnököt válasz­tanak, ellenben az intézőbizottságba az összes volt minisztereket beválaszt­ják. F 1 o r e s c u Th. J. volt igazság­ügyminiszter, mint az egyik erdélyi tagozat elnöke kapott meghívást. Flo­­rescu ezt sérelmezte, mert azt akarta, hogy mint minisztert hívják meg. Mi­után kérését Bratianu Vintila nem teljesítette, nem jelenik meg a kon­gresszuson és valószínűleg a pártból is kilép. MOZI Belvárosi mozi szerda, április 30 és csü­törtök, május 1 Gyárvárosi mozi péntek-szombat, május 4—5 "Erzsébetvárosi mozi vasárnap-hétfő, május 4—5 Mehalai mozi kedd, május 6 - t­­­ól. Pompás kiállítás!­arama egy gazdag le.. JAl JOS bCa­i' RAMON NOVARRO, RENEE ADORÉE MARCELINE DAY, CARMEL MYERS Rendezte: Herbert Hendkey Monopol; Metro-Goldwyn, Oradea Az előadások kezdete a Belv. és Gyárv. moziban 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap: 3, 3, 7 és 9 órasor Az erzsébetv. Doina moziban naponta este fél 9-kor., Jegyelővétel d. e. 10—12 óráig MOZI Belvárosi mozi szerda, április 30 és csü­törtök, május 1 Gyárvárosi mozi péntek-szombat, május 2—3 Erzsébetvárosi mozi vasárnap­ hétfő, május 4—5 Mehalai mozi kedd, május 6

Next