Temesvári Hirlap, 1930. október (28. évfolyam, 222-248. szám)

1930-10-01 / 222. szám

2 HA nem előfizetője a lapnak, akkor ezeket a kockákat vágja ki és gyűjtse össze. MERI egy ugyanazon hónap öszszes szelvényeiért kap egy ingyenregényt a közbeeső állomás. Miért nem hozzák a gabonaárakkal arányba a lisztárakat is? Félmunka volt a kenyérárak rendezése, anélkül, hogy egyúttal a lisztárakat is szabályozták volna az illetékesek. * Orosz dumping gatottan tárgyalja Oroszország Defenzíváját az európai gazdaság ellen. Azt olvassuk, hogy Moszkva dumpingárakon búzát dob a piacra, azzal a célzattal, hogy az amúgy is nyomorúságos gabonárakat még jobban nyomja, és ezáltal a kontinens parasztságának bolsevizálását elősegítse. Nem ismerem Moszkva haditervét, nem tudom, hogy tényleg úgy áll-e a dolog, ahogy ezt a világsajtó beállítja. Én csak annyit tudok, hogy senki sem kötelezi az európai államokat arra, hogy az orosz búzát beeresszék országaikba. Ha ugyanis a kormányok látják, hogy az orosz bolsevizmus parasztforradalmat akar előidézni a kontinensen és e célból túl alacsony áron búzát dob az európai piacra, miért nem eresztik le a határsorompókat az orosz búza elől? Egy nagyon szimpla kérdés, amelyre épp oly kevéssé tudnak válaszolni a fémjelzett állambölcsek, mint egy másikra: ha folytonosan szó van a bolseviszta veszedelemről, ha még Genfben is szóba kerül az orosz fegyverkezés, miért vannak államok, mégpedig a Népszövetség tagjai, amelyeknek ipara nyakra-főre szállít hadianyagot a szovjetkormánynak? Illetve erre a második kérdésre a felelet talán könnyebb. A szovjetaranynak nincs szaga. Schneider-Creuzot, Skoda és a többiek csengő aranyat kapnak Moszkvából a szállított anyagért és a muszkák a különböző hajó- és torpedógyáraknak is jó vevői. Tehát pecunia non élet. És a non élet respektálása a legjobb bizonyítéka annak, hogy egy hatalmas blöffel állunk szemben: a felszínen szidják a bolsevistákat és a suba alatt szállítanak nekik mindent, amit szem és száj megkíván. Európa ugyan még nincs egészen amerikanizálva, azonban a hatalmas vállalatok, amelyek igazgatóságai tömve vannak politikusokkal, az amerikai jelszónak hódolnak: business is business . . . K. S. Egy újságíró lett az Amerikai Egyesült Államok új budapesti nagykövete. Az U. S. A. Roosevelt Miklóst, a Newyork Times szerkesztőjét nevezte ki budapesti ügyvivőnek. 1930 OKTÓBER 1, SZERDA T. H Maniu mai királyi kihallgatásától függ: bukik a kormány, vagy sem? Maniu a parlament megnyitásának elhalasztását kéri Ha a király megtagadja a kérés teljesítését, Maniu megy és Junian jön új parlamenttel tehát mégis csak Maniu BUKAREST, szept. 30. Maniu miniszterelnök ma jelenik meg Károly királynál kihallgatáson, akit arra kér, hogy fel engedje meg a parlament megnyitásának november 15-ére való elhalasztását. A politikai körök nagy érdeklődéssel várják, várjon sikerül-e Maminak rávenni az uralkodót, hogy beleegyezését adja a parlament munkájának elhalasztásába. A Curentul mai száma a kihallgatással összefüggő várható eshetőségekről hosszú cikket ír. Ha Maniu audienciája sikerrel jár, ez újabb jele az uralkodó teljes bizalmának, bár a kormány helyzetét továbbra is megnehezíti az általános gazdasági válság és a népszerűség elvesztése, amivel pedig a kormány uralomra jutásakor még teljes mértékben bírt. A lap szerint nem lehetetlen, hogy Maniu kívánságának megtagadása után lemond és kormányválsággal lehet számolni. Nincs kizárva, hogy a király Junan igazságügy minisztert bízná meg a kormányalakítással,, aki persona grata a királynál. Junian megint a nemzeti parasztpártból alakítaná meg a kormányát, azonban tekintve azt, hogy a jelenlegi parlamenttel gyakran heves összeütközése volt, lehetetlennek látszik az együttműködés a mostani parlamenttel és útválasztás válna szükségessé. Csakhogy az uralkodó már ismételten kifejezte ama óhaját, hogy a jelenlegi parlament mandátumának lejártáig nem szeretné feloszlatni a parlamentet, mert nem akarja az ország lakosságát olyan sűrűn kitenni a parlamenti választás izgalmainak, így kormányának van a legtöbb kilátása, hogy továbbra is malmon marad. Az bizonyosnak vehető, hogy a Maniukormány vezeti az ország ügyeit a költségvetés megszavazásáig és alkalmazásáig és legföljebb csak azután adja át a helyét annak a kormánynak, amelyet a király bizalmával megtisztel. KOKSZ olcsón házhoz szállítva nagy benn és kicsinyben Ifj. Simon Reifer Timişoara, Kürtl-tér Tel. 2-38 Tel. 2-38 Bonyodalmak a parlamenti őszi ülésszak megnyitásának ideje körül Bukarest, szept. 30. A politikai élet legnagyobb problémája jelenleg kétségtelenül a parlament megnyitásának kérdése, amely körül sajtóháborúság indult meg. Jól beavatott, körök azt hangoztatják, hogy Maniu miniszterelnöknek sikerült megnyernie az uralkodó beleegyezését ahhoz, hogy a parlament őszi ülésszakát október 15-ike helyett november 15-én nyissák meg. Más körök kategorikusan cáfolják, hogy az uralkodó ehhez beleegyezését adta volna. Új szint jelent a vitában Miro volt kereskedelemügyi miniszter viszszatérése Bukarestbe, aki ebben, a kérdésben nyíltan pártelnök ellen foglalt állást. Állítólag Stere és a nemzeti parasztpárt nagy része is Mirto véleményét osztja. Maniu Gyula miniszterelnök a hét folyamán kihallgatáson jelenik meg a király előtt és ekkor megoldódik a parlament megnyitási elhalasztásának kérdése is. Ha a király hozzájárul Maniu kéréséhez, úgy a miniszterelnök elutazik szabadságra. Ha ellenben a király nem egyezik bele, úgy abban az esetben Maniu szabadsága elmarad, hiszen két hét múlva meg kell nyitni a parlamentet. Az utóbbi eset politikai körökben nemcsak presztizssérelmet jelentene Maniu Gyulára, hanem határozottan politikai balsikert is, mert ebből azt látszik, hogy akaratát nem képes keresztülvinni. A borsai segélyakció teljes kudarcot vallott: 1500 ember várja hajléktalanul a telet A kormány által megszavazott egymilliót még nem űzették ki, a külföldről nem érkeznek adományok Bukarest, szept. 30. A Temesvári Hírlap bukaresti tudósítójának alkalma volt tegnap Riesel Jakabbal, a borsai segítő akció főtitkárával beszélgetést folytatnia, aki megrendítő képet nyújtott a borsai tűzkataszrófa áldozatainak helyzetéről. Borsa községet, amelynek lakói túlnyomó részben zsidók, tudvalevőleg július negyedikén érte a katasztrófa. Azóta már majdnem három hónap telt el, de ezen idő alatt a mentőakciónak mindössze annyi pénzt sikerült összegyűjtenie, hogy húsz faházat lehetett újra építeni. Százharminchét család azonban ma is odúkban és elképzelhetetlen lebujokban még az állatoknál is rosszabb sorsban tengődik. A tűzkatasztrófa után azonnal egymillió lejnyi segítséget szavazott meg a kormány, azonban ezt az összeget még mindig nem folyósította. 3168 Porosz Erdély és a Bánság zsidósága kétmillió lejt, az ókirályságbeli zsidóság pedig háromszázezer lejt adott össze. A borsai segélyakció vezetősége Fischer József dr.-ral az élén a legnagyobb önzetlenséggel dolgozik, de fáradozását nem kíséri a kívánt siker. Eddig csak húsz faházat sikerült felállítani, azonban legalább még tizenkétmillióra lenne szükség, hogy a borsai hajléktalanokat sürgősen tető alá lehessen helyezni. A segélyakció vagy hatezer levelet küldött szét a világ minden részébe a zsidó egyesületekhez, azonban eddig külföldről semmiféle segítség sem jött. Úgy látszik, a külföldi zsidóság arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kormány kötelessége újjáépíteni Borsát, ha már nem tudta megakadályozni a gyújtogatást. A máramarosi hegyek között október közepe táján már beáll a tél és 1500 hajléktalan néz aggodalommal a tél elé. A tüdővész és más súlyos betegség rendkívül elharapódzott a lakosság között és egyre-másra szedi áldozatait. A napokban halt meg Roth borsai lakos, aki tüdőbaját a gyújtogatás óta szerezte. Nyolc árvát hagyott hátra. Az erdélyi zsidó árvaház eddig már 30 borsai árvát vett gondozása alá. Borsa község tanácsa 262 hold erdőt ajándékozott a tűzvész áldozatainak felsegélyezésére, ami körülbelül 3 millió lejnek felel meg, azonban míg a felsőbb hatóságok a községi tanácsnak ezt a határozatát jóváhagyják és míg az erdő eladásából befolyik ez az összeg, addig hónapok telnek el, már pedig itten gyors segítségre van szükség, különben a szerencsétlen borsai lakosok a hideg és éhség áldozatául esnek. Manoilescu meg akarja szüntetni a vasút önkormányzatát Bukarest, szept. 30. A közlekedésügyi minisztériumban szerzett értesülések szerint Manoilescu közlekedésügyi miniszter a napokban kérni fogja az államvasút igazgatótanácsának feloszlatását, mert nincs megelégedve az igazgatótanács működésével. A miniszter javasolni szándékozik a vasút önkormányzati jogának megszüntetését is azzal az indokolással, hogy az autonómia létesítése óta a vasút deficitje több milliárdra rúg és ahelyett, hogy csökkenne, egyre növekszik. A kormány komolyan foglalkozik azzal a kérdéssel is, hogy nem volna-e előnyös a vasutat idegen vállalkozónak bérbe adni, amint azt a gyufamonopóliummal és a távirdaés ■telefonintézménnyel történt.