Temesvári Hirlap, 1930. december (28. évfolyam, 274-297. szám)
1930-12-02 / 274. szám
Magyar Ház-avatás XXVIII. ÉVFOLYAM, 271 SZÁM 1930 DECEMBER 2. KEDDI OLDALÁRA 8 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP ALAPÍTOTTA, FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP POGÁNY LÁSZLÓ A Magyar Párt Intézőbizottsági ülése Vasárnap reggel 9 órakor a Magyar Házban a Magyar Párt intézőbizottsága ülést tartott. Az ülést Ambrózy Andor báró elnök nyitotta meg, üdvözölve a megjelenteket. Páll György dr. főtitkár: A fótit- úgynevezett agrársérelmek kivizsgálták jelentést olvassa fel, amely a párt négy különösen fontos működési ágáról számol be. A jelentés széles vonásokban emlékezett meg arról a hatalmas munkáról, amelyet a párt az Nagyszabású ünnepségek között avatták fel a bánsági magyarság otthonát, a Magyar Házat Temesvár egyik impozáns útvonalán, nemesen egyszerű architektúrájában áll a Magyar Ház, a bánsági magyarság hajléka. Magyar áldozatkészség és magyar akarat építette fel ezt az otthont, a jelenlegi generáció ajándékozott itt hajlékot eljövendő utódoknak, emelt várat a magyar gondolatnak, kultúrának és magyar öntudatnak. Kétségtelen, hogy ezzel a bánsági magyarságúttörővé vált, mert még egyetlen utódállam egyetlen városában sem épült fel a magyarságnak ilyen mentsvára. Jelentősége, fontossága éppen abban van, hogy a maroknyi bánsági magyarság emelte, a kisebbségi sorsban élő magyarok legszegényebb és számban, a többi nagy magyar szigetekhez visszanyitva, aránylag leggyengébb csoportja. Szombaton este kilenc órakor a városi színházban díszhangverseny és irodalmi estély volt. A színházat előkelő közönség zsúfolásig töltötte meg. Ott volt mindenki, akinek a magyar kultúrához valamelyes köze van. Az estély Liszt ünnepi prelúdiumával kezdődött, amelyet a Zenebarátok Társaságának ötven tagú zenekara Neubauer Gida karnagy vezetése alatt nagy tökéllyel adott elő. Nemes Elemér igazfalvai református lelkész, a Magyar Párt bánsági tagozatának alelnöke mondott üdvözlő beszédet kifejtvén, hogy a Magyar Ház szimbólum és azt jelenti, hogy a magyarság ezen a földön otthon van, ez a hazája még akkor is ha a a többségi nemzettől eltérő nyelvet beszél és különálló kultúrát vall. Dr. Kriván Gyuláné, a Temesvári Nőegylet alelnöke nagy átérzéssel adta elő Jörgné Draskóczy Ilma A dómot építők című szép költeményét, majd a Magyar Dalárda férfikara Szegő Ferenc országos karnagy vezetés mellett elénekelte Lányi Ernőnek Kölcsey Ferenc „Rákos nimfájához’ irt költeményére szerzett dalát. Szombati-Szabó István a Bánság magyar költőpapja négy hatásos költeményét olvasta fel. Jakabfffy Elemér dr.: Néhány napja ott álltam a nagyszerű alkotás előtt. Lelkemre vetítettem kompozíciója igazi hatását, amikor egy nem magyar ismerősöm szólított meg és a következő kérdést intézte hozzám: Mit gondolnak az urak, ha egy külföldi eljut ide és az út egyik oldalán a német kultúra nagyszerű otthonát, a Banatiát látja, másikán pedig ezt a magyar palotát, elhiszi-e, hogy a nemHa a gazdaságilag tönkretett kis bánsági magyarságban ennyi erő és az életnek ilyen hatalmas igenlése lakozik, a magyar sors szivárványos szikekkel világít felénk. Kémmel félteni a magyart, aki a földre terítve, megtépázva, gazdaságilag megrokkanva ilyen erőferűlésre képes. A Magyar Ház Székely László műépítész tervei szerint készült. Egyszerű vonalak jellemzik architektúráját, de éppen egyszerűségükben van a nemesség. Székely László, aki már nagyon sok épületet tervezett, valóban remekeit itt, hiszen nemcsak építői tudásával, hanem magyar szívével is dolgozott, mikor a terveket készítette. A Magyar Ház ünnepélyes felavatása tegnap ment végbe. A felavatás a magyarságnak a jövőbe vetett hitének, élni akarásának hatalmas megnyilvánulása volt. Letkisebbségek itt keserves napjaikat élik? Erre a kérdésre itt adok választ A román nemzet politikai múltjának nevezetes korszaka az, melyben az úgynevezett Memorandum készült, hogy ebben a Trón és Európa nyilvánossága előtt felpanaszolják azon sérelmeket, melyeket a magyar államhatalom részéről éreztek. Ennek a Memorandumnak politikai hullámai olyan magasra csaptak, hogy a román nemzet vezérei még a millennáris ünnepségektől is távol maradtak, ellenben ugyanekkor elhatározták, hogy Nagyszebenben „Nemzeti Házat” építenek 168.000 korona, vagyis mintegy 6 millió lej költséggel. Román polgártársaink tehát aligha tekinthetik egyegy ilyen kultúrépület emelését annak bizonyságául, hogy valamely kisebbség kulturális és politikai szabadságának szükséges mérvéhez jutott, mi pedig a román példára hivatkozottan adhatunk feleletet a külföldi érdeklődőknek is. Lelkesedés, áldozatkészség, szent hevület nélkül nem emelkedhetett volna a Magyar Ház, ilyenek nélkül nincsen jövőnk, de ilyenekkel mindnekfelé odakiálthatjuk a költő szavát: Szürke az ég magyarom, de ne csüggedj, estre ne gondolj. Ébredezünk, sürgünk, hajnali szürkület ez! Az estély befejező része az összes temesvári magyar dalosegyletek összkórusai által előadott népdal egyveleg volt, amelyet Levitzky György vezényelt nagy avatottsággal. Mására kiküldött hivatalos bizottsággal karöltve végzett. A hivatalos bizottság jóindulatú magatartást tanúsított és a július 7-iki törvény alapján a magyar hadiözvegyek, hadiárvák és hadirokkantak előreláthatóan ténylegesen meg is kapják földjeiket Sajználattal emlékezik meg a jelentés arról, hogy az említett törvénynek van egy rendelkezése, amely szerint a volt román voluntárokat soron kívül kell kielégíteni az állami rezervaföldekből. Temestáron túl vármegyében körülbelül hétszáz ilyen voluntar van, akiknek kielégítésére 3110 hold tartalékföldet szántak, vagyis éppen azt a mennyiséget, amely a bánsági telepesek legégetőbb sérelmeinek jóvátételére szükséges volna. Wilfer József dr. képviselő közbenjárásával egyidejűen küldöttség indul Madgearu földmivelésügyi miniszterhez és ha ezek az akciók nem vétség elé viszik. A jelentés kiemeli Aczél Oszkár dr. és Pogány László vármegyei tanácstagok érdemeit, akik a vármegye magyar érdekeinek képviseletében a pártnak rendkívül nagy segítségére voltak. Számos értékes erkölcsi és anyagi eredmény fűződik működésükhöz. A jelentés további fezében beszámol még a különböző városi szubvenciókról, amelyet magyar intézmények kaptak, azonkívül arról is, hogy a tanév elején tízezer lej jutalmat osztott ki jó és szegény sorsú tanulók között, amely összegnek felét a Temesvári Hírlap útján egy temesvári emberbarát, felét pedi a párt egyik vezetőségi tagja adományozta. Az iskolák helyzete a jelentés szerint változatlanul szomorú. Jelenleg a magyarságnak anyagi áldozatkészségének legteljesebb megfeszítésével a felekezeti iskolák felállítását kell szorgalmazni. A jelentést az intézőbizottság egyhangúlag tudomásul vette. Az intézőbizottság ülése után a Magyar Dalárda Ambrózy Andor báró arcképének ünnepélyes leleplezését tartotta meg. A Magyar Dalárda vegyeskara Szeghő Ferenc országos karnagy vezénylete mellett művészi tökéllyel adott elő egy dalegyveleget utána pedig Horváth Antal, a da-Szatmáry László dr. (Oravica).; Nemzeti kataszterek felállítását sürgeti. Skuteczky Miksa dr.: A magyar kulturális intézmények rendkívüli anyagi nehézséggel küzdenek, amiért kérik, hogy a havi tagdíjat emeljék fel és a többletet a magyar kulturális intézmények javára fordítsák. Pogány László: A megoldás akadályokba ütközik. Utal a magyar gazdatársadalom szomorú helyzetére. Telepeseink a legcsekélyebb tagdíjat sem tudják pontosan megfizetni, így tehát a kulturális adózitatás, illetve tagdíjfelemelés kivihetetlen. Somoik Károly és Pál György dr. felszólalása után Veterány Viktor önkéntes adományozást javasol a kulturális intézmények javára. Horváth Antal: A különböző magyar kulturális intézményeknek egy magyar dalárdába és egy magyar műkedvelő együttesbe kellene tömnöe v a és üdöndvíd felésig egyesületek tradícióira hivatkozva, lehetetlennek tartja a terv kivitelét. Takács Antal: összműködést ajánl. Pogány László indítványozza, hogy a kérdést utalják a kulturális bizottság hatáskörébe. Szappanos Gyula hozzászólása után az intézőbizottság igy is határoz. Ungár Adolf dr.: Zárszavában a magyar egység mellett szólalt fel, ahogy a temesvári Magyar Házban, úgy Erdélyben és a Bánságban is egyesülnie kell a magyarságnak, Bethlen György gróf vezetése alatt. Ambrózy Andor báró: A jelenlevő Jakabffy Elemér dr. országgyűlési képviselőt, a magyar kisebbség kitűnő harcosát üdvözli. Mihalovitz István dr.: Felhívja a magyarok figyelmét, hogy decemberben egészítik ki a választói névjegyzéket, ami a magyarság szempontjából rendkívül fontos. Gárda elnöke üdvözölte Ambrózy Andor bárót nevenapja alkalmából. Éljenzés közepette hullott le a lepel Ambrózy báró arcképéről. Ambrózy Andor báró meghatott szavakkal mondott köszönetet a meleg ünneplésért. Ünnepélyes hangverseny a színházban Ambrózy Andor báró arcképének leleplezése A Magyar Ház R. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a Magyar Ház Részvénytársaság a Magyar Ház első emeleti nagytermében díszközgyűlést tartott amelyet Ambrózy Andor báró részvénytársasági elnök nyitott meg. Ambrózy báró üdvözölte a vendégeket s a megjelenteket. Köszönetét fejezte ki azoknak, akik a magyarságomé várának felépítéséhez hozzájárultak. Páll György dr. főtitkár, a Magyar Ház Részvénytársaság ügyvezetője kimerítően ismertette a ház ureg építését. Hajdú Frigyes dr. a részvénytár T. díszközgyűlése saság alelnöke: Mi a Magyar Ház? Téglának és malternek, cserépnek és vastraverzeknek puszta foglalata csupán? Ennél sokkal több. Szent szimbólum, amely hírrel hirdeti, hogy a Bánság maroknyi magyarsága életre van elhiva az Istenségtől,, hogyha ez az élet nem is áll egyébből, mint a létért vívott, folyton megújuló és soha meg nem szűnő harcból és még szüntelenebb szenvedésből. De jelenti nekünk szent szimbólumként a Magyar Ház azt is, hogy vész és vihar tördelte, földbirtokreform és gazdasági válság (Folytatása a második oldalon).