Temesvári Hirlap, 1931. január (29. évfolyam, 2-23. szám)

1931-01-03 / 2. szám

ALAPÍTOTTA: FÜGGETLEN FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY MIHÁLY MAGYAR NAPILAP POGÁNY LÁSZLÓ A szeri diktatúra vége Január 6-án állítólag újra a parlamentáris rendszer váltja fel Jugoszláviában a diktatúrát, mert Franciaország nem ad köl­csönt a diktatúra­ Jugoszláviának . A könyörtelen adóbehajtá­sok a lakosság körében nagy elégedetlenséget váltanak ki Harc és bomba az adó ellen A jugoszláv diktatúráról az utóbbi időben balkáni és francia politikai körökben különös hírek terjedtek el A diktatúra formájá­nak közeli meg­változta távjéról be­széltek, am­i többé-kevésbbé nyílt bevallása volt annak, hogy az ál­­lamrezsim, amely két év óta áll fenn Jugoszláviában, immár nem tarthatja magát. Nemrég Sándor jugoszláv király kiált­vánnyal fordult az országhoz, amelyben az egységes Jugoszlá­viát hangoztatta, értvén ez alatt, hogy Jugoszláviában elsősorban csak állampolgárok vannak­: nem­zetiség, vallás mellékes, amennyi­ben­ nem az uralkodó faj, nemzeti­­sége és vallása, úgy látszik azon­ban a királyi üzenet nem nyugtat­ta meg sem a belföldet, még ké­résüké a külföldet, mert a leg­­újabb hírek szerint éppen Franciaország az, aki a diktatórikus rezsim megváltoztatását kö­veteli és ennek teljesítésétől teszi füg­gővé újabb kölcsönök folyósítását. Január 6-a Jugoszlávia gyász­napja A táviratok szerint január 6-ika volna a fontos dátum, ami­kor is a jugoszláv diktatúra for­mát változtat és alkotmányos köntöst ölt. Január 6-án lesz két éve, hogy Jugoszlá­viában kikiáltották a diktatúrát, és azóta ott minden alkotmányos és politikai élet megszűnt. Senki sem nyilváníthatott politikai vé­leményt, kisebbségi élet nem léte­zett, megmozdulni senki sem mert. Az eredmény: feltűnést keltő és a­, ország presztízsének ártó politikai perek, a horvát emigráció, amely Genf­­hot irányítja a harcid­ó diktatú­ra ellen és az országban egyre fo­­valódó elégedetlenség Kíméletlen adóbehajtások A horvátok elégedetlensége mellé sorakozott a csatolt terüle­­tek lakosságának elkeseredése is, amely különösen az adóbehajtá­soknál robbant ki. A jugoszláv hatóságok ugyanis az adó behajtásánál nem ismernek tréfát Néhány nappal ezelőtt a Trans­­atlantic­ rádió hírül hozta, hogy Szerém megye két falujában, az adónak kényszer, úton történt behajtár­sa miatt a parasztok és csendőrök között összetűzésre került a sor. A parasztok há­rom csendőrt agyon­lőttek, a föld­mi­vesek részéről egy ember a veszteség, iíz súlyo­­s­a­n megsebesült, és ha a jugoszláviai lakos ezt a szót hallja „porez“, adó, már el­­sötétedik szeme elől a világ. Az adó nemcsak horribilis, de annak behajtása is kíméletlenül történik. Az adóknak kényszer után tör­ténő behajtása december 8-ika óta történik. Dalmáciában és Bosz­niában a lakosság el­keseredése határta­lan. A varasd megyei Sveti Ivan köz­ségben három esetben bomba­ m­­erény­letet kísérel­tek meg a hatóságok el­len a kím­él­etlen adó­behajtás miatt. Véres összetűzések az adóbehajtások miatt Pénz és diktatúra Amikor két évvvel ezelőtt Sándor ki­rály bizalmas emberei tanácsára meg­honosította a diktatúrát, a laikusok előtt is nyilvánvaló volt, hogy ezt a lépést kétségbeesés irányította. A horvátok függetlenségi harca az örvériv szélére sodorta az új államot, amelynek közvetlen szomszédságában tulajdonképpeni barátai nem­ voltak és ma sincsenek. Hozzájárult a bi­­zonytalanság fokozásához a macedón kérdés, amely a bolgár-macedón for­radalmi bizottság révén állandóan nyugtalanította a kormányt Konszo­lidáltabb, régibb állam sem bírta vol­na idegekkel ezt a harcot, még ke­vésbé bírhatta Jugoszlávia, amelynek lakosai hagyományok, vallás, kultúra és mentalitás szempontjából a legfur­csább rétegeződést mutatták. Sándor király és hí­vei úgy vélték, hogy a széthúzó erőket, a szerintök destruáló célzatokat csak diktatúrá­val lehet összefogni és elnyomni. Így született meg két évvel ezelőtt Európa legifjabb és legérdekesebb diktatúrá­ja, amely azonban célját tévesztette. A horvátok Genfbe emigráltak és ma hangosabbak, harciasabbak, mint va­laha. Délszáriában pedig korántsem történt annyi merénylet és gyilkosság, mint éppen a diktatúra után. A pszichoanal­itikát nemcsak, egyénekre, hanem az­ami­t is lehet alkalmazni és ha az egyénnél az önként vagy mesterségesen lefojtott ösztönök és vágyak más úton, de okvetetlenül kivezető utat keresnek, az államok teste is megérzi, ha "so­por­­tok, területek vagy fajok ösztöneit kényszerrel elnyomják és a helyes utón nem vezetik le. Természetesen az egyedüli helyes mód lett volna a legégetőbb kérdése­ket alkotmányos módszerrel elintézni, teljesíteni a horvátok kí­vánságát és ha már a macedón la­kosság aspirációit nem is akarták va­lóra váltani, legalább adták volna meg neki a lehetőséget, hogy béké­ben és kultúrájában éljen. Ez azonban a központi kormányzat buká­sát jelentette volna, a nagyszerű esz­me halálát, amiről Belgrádban nem akartak hallani. Diktatúrát erőszakol­tak tehát az országra, tábornok került a kormány élére. A szó szoros értelmé­ben szuronyokkal kormányoztak, amin nem változtatott az sem, hogy visszaállították a régi bánságokat, meglehetős nagy és széles hatáskörrel. Most arról érkezik hír, hogy fran­cia kívánságra változtatni kell a diktatúrán. A franciák csak akkor adnak újabb kölcsönt, ha Jugoszláviában visszakapja jogait a parlamen­tar­izmus. Nem kell azt hinni, hogy a francia politika a dikta­túrák iránti ellenszenvből nem haj­landó pénzt adni. Korántsem- A poli­tika nem szemérmes és éppen a fran­ciák nyújtottak erről példát, amikor 1914 előtt a világ legönkényesebb kor­mányzatával, az orosszal kötöttek szö­vetséget és azt pénzzel tömték. A francia politika egészen, más miatt kéri az alkotmányosságot ju­goszláv szövetségeseitől. Kétségtelen, hogy­­Franciaország Jugoszláviát ütőkártyának tartogatja Olaszország ellen. Ezért folyósította eddig a kölcsönöket is- Ámde Francia­­ország tudatára ébredt valaminek. Annak ugyanis, hogy hiába tömi a je­m­én télén pénzt a jugoszláv fegyver­kezésbe ha ez a pénz a szükséges pil­lanatban nem hozza meg a gyümölcsét. A franciák tanultak az orosz példából és ez a tanulság azt mondja, hogy minden lefojtott cetfcén, gúzsbakötött akarat éppen a háborús időkben tör magának utat és hárít el maga elől minden akadályt, helyeseb­ben az abszolutisztikus uralmakat ép­pen a háború rendíti meg alapjukban és teszi tönkre. Csak azok az országok kerülhetnek ki győztesen minden meg­próbá­ltatásból, ahol a lakosságot kö­zös akarat és közös eszme kovácsolja össze, csak ott lehet sikerre száradtani, hol egység is van. Ezt a franciák súlyos miliárdok árán tanulták meg. Ezért kérnek lú­gosain­ciától alkotmányos rezelmet. Az új rendtörvény tüntetők és agitátorok ellen BUKAREST, jan. 7 Az igazságügyminiszt­éri­umban tegnap ismét értekezlet volt, me­lyen lefektették az új rendtörvény alapjait. A rendtörvény általában kegyetlen szigorral lép fel a ki­lengések tetteseivel szemben. A minisztérium értekezletét Voicu Nitescu igazságügy­­miniszter vezette, akin kívül Costachescu közoktatásügyi miniszter is megjelent. Az érte­kezleten elhatározták, hogy a ké­szülő rendtörvény rendkívül szigorú in­tézkedéseket tartal­maz majd az utcai tüntetők és az agitá­torok ellen. A rendtör­vényben külön paragra­fus lesz az erőszakot, brutalitást alkalmazók, vagy merényleteket elkövetők ellen. Drákói szi­gorral lép fel a törvény azokkal szemben, akik a közrendet megza­varják és utcai tüntetéseken vesz­nek részt. [//abb letartótt a Socor-merénylet miatt BUKAREST, jan. 2. A So­cor Emil ellen elkövetett merénylet ügyében a nyomozás to­vább folyik. Dumitrescu Kon­stantin vallomása alapján a rendőrség letartóz­tatta Nedea János­t a­z a­­­i diákot, aki be is vallotta, hogy több ízben fényképeket adott át Dumitrescu­nak Socorról és felvilágosítások­kal szolgált, amelyekkel meg­­könnyítette a merényletet. Kije­lentette, hogy­ egyéb része nem volt a merényletben. Dumitrescu Konstantinról meg­állapították azt is, hogy csak rö­vid ideig volt a jassif líceum nö­vendéke, mert magaviselete miatt kizárták onnan.

Next