Temesvári Hirlap, 1931. január (29. évfolyam, 2-23. szám)

1931-01-03 / 2. szám

___________ lasi a szombat. ■''rrmmms&mmmmmmmmmamammmmmmmmmmmsm. Mit kivárt magának ? Újév alkalmával kötelességünknek tar­tottuk kipuhatolni, hogy a város vezetői mit kívánnak önmaguknak és egymás­nak. Utóvégre a temesvári polgár szem­pontjából nem lehet közömbös, hogy a város urai milyen újévi jó és rosszh­i­vánságokkal ébrednek január elsején. ]"Egy ilyen kívánalom döntő kihatással lehet a város jövőjére, tehát nem, feles­leges munkát végzünk, ha az újságíró hetedik, a telepátiát súroló érzékével az illető városi urak lelke mélyén szunnyadó ,újévi kívánságokat, amelyek egyébként­­sohasem fognak elhangzani, megérzékel­tetjük. ! Balta Corielan dr. főpolgármester.­­! _ Mit kívánok magamnak újév nap­ijánt? Bosszú nemzeti-par­a­s­z­t­párt­i ural­mat és rövid városi nagytanácsi közgyű­léseket. ! Schmitt Ferenc dr. alpolgármester: — Kívánok magamnak olyan városi­­nagytanácsot, amely életem végéig alpol­gármesternek választ. De a főpolgármes­teri állást sem utasítom vissza. Kívánok­­magamnak olyan városi tisztviselőket, akik ne haragudjanak rám még akkor sem, ha fizetésüket a felére csökkentem­ le. Isten bizony, megtenném, ha lehetne. Mit kívánok Temesvár városának? Egy­szerű a felelet: Mindig olyan alpolgár­mestere legyen, mint amilyen én vagyok. Sagovics Sámuel dr. városi fő­­őjegyző: — Egy olyan szobát kívánok magam­nak, ahová senki sem léphet be, legke­vésbbé az újságírók, akiknek egyébként sem mondok soha semmit. A jövőben még kevesebbet fogok nekik mondani Gimponeriu Virgil de. városi fő­ügyészt — Azt kívánom, hogy minden ügye­met megnyerjem a revíziós bizottság előtt. C­­­set­a Pál pénzügyi tanácsnok: — Olyan költségvetést, amelyet meg­­jegyzés nélkül elfogadnak. Be­im Ernő dr., a szociális osztály főnöke: — Nem akarok többé szegény embert látni. Vagy adjanak annyi pénzt, hogy mindenkin segíthessek.­­ Gredinsk­y Emil kulturtanácsnok:­­ — Operát, rádióleadóállomást, minden­nap zsúfolásig telt színházat, városi ze­nekart.­­ B­or­se­a Pál városi főmérnök: — Magamnak semmit, legnagyobb el­lenségemnek azt, hogy élete végéig azo­kon a járdákon botorkáljon, amelyeket sohasem fogok kijavíttatni. Suciu Adrian városi mérnöki — Hatásos fogyókúrát. Konstantin­o­vics János városi főszámvevő: — Pénzt, pénzt, pénzt. Melyhez hasonló jókat kívánunk az ol­vasónak és szerény önmagunknak. Ha kigyúlnak­ a ... 2870 villanylámpa , 270,000 gyertyafény , 7 millió lej -- Temesvár villanyfényben A legrövidebb éjszakán 6, a leghosszabb éjszakán 15 óráig égnek a lámpák T­emesváron Temesvár, január 2. Tegnap reggel, mikor csak az órái száma sz­eint volt reggel, de a való­ságban még sűrű sötét éj­jel terpeszke­dett el a város fölött, a Pü­spökhídről körülnézve megállapítottam, hogy szép nagy számú villanyiamra veszi föl a küzdelmet az éjszakával és suga­raival próbálja eloszlatni a sötétséget Temesvár utcáiról. Egy szóval fölfe­deztem Temesvár utcai világítását. Ne tessék kérem mosolyogni ezen. Csak az nevessen, aki meg tud felelni azokra a kérdésekre, melyek a temes­vári világítással kapcsolatban reggeli utamon eszembe jutottak. Míg a szer­kesztőségbe értem, azon töprengtem, mennyi lámpa szolgáltatja tulajdon­képpen a világítást Temesvárt, miyen nagy az égőtestek fényereje, mennyit ér az egész berendezés, mil­yen hosszú a világítás hálózata, és miibe kerül a városnak az utcák világítása­? Délelőtt villamoson kiutaztam a vá­rosi villanytelepre, hogy a legilletéke­sebb tényezőtől, Miklósi Kornél dr. igazgatótól kapjam meg a választ ezekre a kérdésekre. Miklósi igazgató barátságosan, de — mit tagadtam — csak nagy sokára fogadott. — Bosszúm rettenetes lesz, kedves direktor úr — köszöntöttem be hozzá — készüljön el szörnyű nehéz kérdé­sekre. Laikus kérdez — szakember felel — Iparkodom majd kielégítő vá­laszt adni minden kérdésére — mon­dotta tréfára fogva a dolgot Miklósi dr. — Megkezdődik a vizsgáztatás. Én, a laikus kérdezek és ő, a szak­ember felel. Sorba felteszem a kérdéseket és Miklósi dr. nagy fali térképh­ez vezet, azon magyarázgat. Előttünk a város tervrajza és az utcákon mindenütt kü­lönböző színű, piros, kék, sárga, csilla­gok az utcai lámpák jelei. 40, 75,100,150, 200,500, 1000 wattos lámpák — A legtöbb a 40 Wattos lámpa — mondja az igazgató — ebből 2524 darab világít az utcákon, összesen 100.960 Watt erejű áramot fogyasztva, ami ugyananny gyertya­fénynek is felel meg. 47 darab 75, 100 és 150 Wattos lámpa összesen 4825 Wattot fogyaszt. A főútvonalakat­­ az utcák közepén kábeleken függő 200 Wattos izzó testekkel világítjuk. Ezek­ből 224 darabot szereltünk már föl­­melyeknek fényereje körülbelül 89.600 gyertyafénynek felel meg. Leg­utóbb a gyárvárosi román székesegy­ház környékét és a Békási utat láttuk el ezekkel a lámpákkal. A Lloydsoron és a Belváros terein 74 darab 500 Wattos és egy 1000 Wattos lámpa árasztja a 76.000 gyertyával vetekedő Fényt összesen tehát 2870 villanylámpa szolgáltatja a város világítását. Ha gyertyával világítanánk az utcá­kát, úgy legalább 270.000 gyertyára volna Temesvárnak minden este szűk­sége. — Ivlámpa már nincs használat­ban? Sehol sem látni olyat. — Az ivlámpa nagyon költséges, mert a szénszálakat nyolc óránkot kell kicserélni, ezek a szénrudacskák pedig meglehetősen drágák. Azonkí­vül az ívlámpa folytonosan pislákol. Azért már évekkel ezelőtt áttértünk a fémszálas lámpákkal való világításra, melyek egyenletes fényt árasztanak. Egy izzótest — 2500 lej — Ugyan miibe kerül a városnak egy-egy izzótest? — Teljesen fölszerelve a tartó vas­­karokkal, vagy faoszlopokkal, sod­ronnyal együtt darabja 2500 lejbe kerül. Mind a­ 2870 darab tehát több mint hétmillió lejnyi értéket képvisel. — Mibe kerül a világítás a­ város­nak? Sokba ! Hirtelen nem tudom meg­mondani, de várjon csak, mindjárt meglesz az is. Miklósi direktor megnyomja a csen­gőt és a besiető tisztviselőtől bekéreti a világítási táblázatot. Pár perc múl­va az Íróasztalán fekszik a kívánt táblázat. El kil ismerni, rend van itt a villanytelepen. Csak­ kivárni kell valamit és tüstént teljesül az ember óhaja A táblázaton az év minden egyes napja szerepel és a mellette lévő rovatban két szám. Az egyik azt mutatja, hogy mikor kell fölgyújtani aznap a lámpákat és a másik, hogy mikor kell azokat eloltani.­­ A központban gyújtják föl és oltják el az utcai lámpákat? — Nem. A város több körzetre van felosztva és minden körzetben embe­rek végzik ezt a munkát. Csak a külső részeken, ahova nehéz eljutni, szereltettem föl mostanában úgyneve­zett asztronómikus kapcsolókat, me­lyek egy óralappal vannak ellátva és az időnek megfelelően önműködőleg gyújtják föl vagy oltják el a lámpákat. Később a város központjában is föl­szereljük ezeket az önműködő kap­csolókat. — Mennyi ideig ég a leghosszabb este az utcai világítás és meddig a legrövidebb étel? Évente 3903 óráig égnek a lámpák — December 21-én délután 3.55 óra­kor kell föl­gyújtani és reggel 7.35 órakor eloltani a lámpákat. Nyáron, júni­us 21-én este 9-től reggel 3.20 óráig égnek a lámpák az utcákon. A leghosszabb éjjel tehát több mint 15 óra, a legrövidebb éjjel pedig több mint 6 óra hosszat ég­nek a lámpák. Egész éven át a lámpák 3903 óra hosszat izzanak és körülbelül 15 millió lej értékű áramot fogyasztanak el. A lámpákat itt a villanytelepen külön laboratóriumban vizsgáljuk meg fény­kihasználás és égési időtartam szem­pontjából és csak azután vesszük használatba és azután bocsátjuk a közönség részére forgalomba. — Most még egy bizarr kérdést! Nem lehetne-e olyan hatalmas világi­tótestet készíteni, amelyet a város központja fölött elhelyezve közös fényforrásból látná el a várost vilá­gítással? — A mai korban már nem válaszol­hatja az ember semmire sem hogy le­hetetlen. A technika mai állása mellett egyelőre erről beszélni sem lehet, azonban nincs kizárva, hogy talán si­kerül később valahogyan a városok fölött a levegőt ionizálni és a jövőben már ilyen módon világítják a nagy városok utcáit Kostyala Árpád. T­H A D­VI harisnya tantr c­sebb mint más t­iota selyem­­harisnya. Ön megtalálta asf h árnyalatot amely mo­bájával harmonizál.­­ A filmbetiltások sAz egyik budapesti lap karácsonyi számában szóvá teszi azokat a furcsa, szempontokat, amelyek a budapesti filmcenzurát vezetik, amikor az eléje kerülő drámák és vígjátékok élete és halála fölött dönt. A filmcenzura be­tiltásaihoz most­­ egy újabb csatla­kozik. Ugyanis a filmcenzura nemré­giben betiltotta a „Der Greifert* című német filmet, amelyet Budapes­ten az „Embervadász*” címen akartak bemutatni. A film rendkívül nagy si­kerrel fűtött odakint a külföldön és kifogást sehol nem emeltek ellene. A budapesti filmcenzura azonban azzal az indokolással tiltotta be a fil­met, hogy annak témája „túlságo­­s­a­n i­z­g­a­l­m­a­s’” és káros hatással lenne a mozipublikum idegeire. Mindenesetre különös, hogy a film­cenzúra ilyen bizonyítványt állít ki a filmről, mert hát egy detektív, vagy kalandor dráma annál jobb, minél izgalmasabb. Végeredményben pász­torjátékot mégsem játszhatnak a film megszokott lövöldöző banditái. Az a filmgyár, amelyik a Greifert forgalomba akarta hozni Budapesten, megfelebbezte a cenzúrabizottság döntését. A Forum Mozgó ügyességére vall, hogy ezen előreláthatóan nagysikerű filmet, — mihelyt a román cenzúrabi­zottságon keresztül ment — azonnal megszerezte, sőt szerdán más­ előadás­ra is kitűzte. Letartóztatások Spanyol­­országban Madrid, január 2. A spanyol fővárosban még mindig napirenden vannak a letartóztatások. Tegnap három előkelő személyiséget tartóztatott le a rendőrség, úgymint Solar ismert köztársasági vezért, Riqualemma tábornokot és m­ég egy tábornokot. Riqualemma tábornok letartóztatása a szenzáció erejével ha­tott, mert a tábornok" a spanyol hadsereg egyik legkiválóbb vezérkari tiszt­je volt. Hir szerint a tábornok letartóztatása XIII. Alfonz király és Béren­guez miniszterelnök egyenes parancsára történt. Franco Mello repülő őrnagy, az ismert óceánrepülő, aki szin­tén résztvett a forradalmi mozgalmakban Antwerpenbe érkezett és ottani hír­lapíróknak kijelentette, hogy Spa­nyolországban nem lehet többé el­nyomni a köztársasági gondolatot.

Next