Temesvári Hirlap, 1931. január (29. évfolyam, 2-23. szám)

1931-01-03 / 2. szám

___________ lasi a szombat. ■''rrmmms&mmmmmmmmmamammmmmmmmmmmsm. Mit kivárt magának ? Újév alkalmával kötelességünknek tartottuk kipuhatolni, hogy a város vezetői mit kívánnak önmaguknak és egymásnak. Utóvégre a temesvári polgár szempontjából nem lehet közömbös, hogy a város urai milyen újévi jó és rosszhivánságokkal ébrednek január elsején. ]"Egy ilyen kívánalom döntő kihatással lehet a város jövőjére, tehát nem, felesleges munkát végzünk, ha az újságíró hetedik, a telepátiát súroló érzékével az illető városi urak lelke mélyén szunnyadó ,újévi kívánságokat, amelyek egyébkéntsohasem fognak elhangzani, megérzékeltetjük. ! Balta Corielan dr. főpolgármester.! _ Mit kívánok magamnak újév napijánt? Bosszú nemzeti-parasztpárti uralmat és rövid városi nagytanácsi közgyűléseket. ! Schmitt Ferenc dr. alpolgármester: — Kívánok magamnak olyan városinagytanácsot, amely életem végéig alpolgármesternek választ. De a főpolgármesteri állást sem utasítom vissza. Kívánokmagamnak olyan városi tisztviselőket, akik ne haragudjanak rám még akkor sem, ha fizetésüket a felére csökkentem le. Isten bizony, megtenném, ha lehetne. Mit kívánok Temesvár városának? Egyszerű a felelet: Mindig olyan alpolgármestere legyen, mint amilyen én vagyok. Sagovics Sámuel dr. városi főőjegyző: — Egy olyan szobát kívánok magamnak, ahová senki sem léphet be, legkevésbbé az újságírók, akiknek egyébként sem mondok soha semmit. A jövőben még kevesebbet fogok nekik mondani Gimponeriu Virgil de. városi főügyészt — Azt kívánom, hogy minden ügyemet megnyerjem a revíziós bizottság előtt. Cseta Pál pénzügyi tanácsnok: — Olyan költségvetést, amelyet megjegyzés nélkül elfogadnak. Beim Ernő dr., a szociális osztály főnöke: — Nem akarok többé szegény embert látni. Vagy adjanak annyi pénzt, hogy mindenkin segíthessek. Gredinsky Emil kulturtanácsnok: — Operát, rádióleadóállomást, mindennap zsúfolásig telt színházat, városi zenekart. Borsea Pál városi főmérnök: — Magamnak semmit, legnagyobb ellenségemnek azt, hogy élete végéig azokon a járdákon botorkáljon, amelyeket sohasem fogok kijavíttatni. Suciu Adrian városi mérnöki — Hatásos fogyókúrát. Konstantinovics János városi főszámvevő: — Pénzt, pénzt, pénzt. Melyhez hasonló jókat kívánunk az olvasónak és szerény önmagunknak. Ha kigyúlnak a ... 2870 villanylámpa , 270,000 gyertyafény , 7 millió lej -- Temesvár villanyfényben A legrövidebb éjszakán 6, a leghosszabb éjszakán 15 óráig égnek a lámpák Temesváron Temesvár, január 2. Tegnap reggel, mikor csak az órái száma szeint volt reggel, de a valóságban még sűrű sötét éjjel terpeszkedett el a város fölött, a Püspökhídről körülnézve megállapítottam, hogy szép nagy számú villanyiamra veszi föl a küzdelmet az éjszakával és sugaraival próbálja eloszlatni a sötétséget Temesvár utcáiról. Egy szóval fölfedeztem Temesvár utcai világítását. Ne tessék kérem mosolyogni ezen. Csak az nevessen, aki meg tud felelni azokra a kérdésekre, melyek a temesvári világítással kapcsolatban reggeli utamon eszembe jutottak. Míg a szerkesztőségbe értem, azon töprengtem, mennyi lámpa szolgáltatja tulajdonképpen a világítást Temesvárt, miyen nagy az égőtestek fényereje, mennyit ér az egész berendezés, milyen hosszú a világítás hálózata, és miibe kerül a városnak az utcák világítása? Délelőtt villamoson kiutaztam a városi villanytelepre, hogy a legilletékesebb tényezőtől, Miklósi Kornél dr. igazgatótól kapjam meg a választ ezekre a kérdésekre. Miklósi igazgató barátságosan, de — mit tagadtam — csak nagy sokára fogadott. — Bosszúm rettenetes lesz, kedves direktor úr — köszöntöttem be hozzá — készüljön el szörnyű nehéz kérdésekre. Laikus kérdez — szakember felel — Iparkodom majd kielégítő választ adni minden kérdésére — mondotta tréfára fogva a dolgot Miklósi dr. — Megkezdődik a vizsgáztatás. Én, a laikus kérdezek és ő, a szakember felel. Sorba felteszem a kérdéseket és Miklósi dr. nagy fali térképhez vezet, azon magyarázgat. Előttünk a város tervrajza és az utcákon mindenütt különböző színű, piros, kék, sárga, csillagok az utcai lámpák jelei. 40, 75,100,150, 200,500, 1000 wattos lámpák — A legtöbb a 40 Wattos lámpa — mondja az igazgató — ebből 2524 darab világít az utcákon, összesen 100.960 Watt erejű áramot fogyasztva, ami ugyananny gyertyafénynek is felel meg. 47 darab 75, 100 és 150 Wattos lámpa összesen 4825 Wattot fogyaszt. A főútvonalakat az utcák közepén kábeleken függő 200 Wattos izzó testekkel világítjuk. Ezekből 224 darabot szereltünk már fölmelyeknek fényereje körülbelül 89.600 gyertyafénynek felel meg. Legutóbb a gyárvárosi román székesegyház környékét és a Békási utat láttuk el ezekkel a lámpákkal. A Lloydsoron és a Belváros terein 74 darab 500 Wattos és egy 1000 Wattos lámpa árasztja a 76.000 gyertyával vetekedő Fényt összesen tehát 2870 villanylámpa szolgáltatja a város világítását. Ha gyertyával világítanánk az utcákát, úgy legalább 270.000 gyertyára volna Temesvárnak minden este szűksége. — Ivlámpa már nincs használatban? Sehol sem látni olyat. — Az ivlámpa nagyon költséges, mert a szénszálakat nyolc óránkot kell kicserélni, ezek a szénrudacskák pedig meglehetősen drágák. Azonkívül az ívlámpa folytonosan pislákol. Azért már évekkel ezelőtt áttértünk a fémszálas lámpákkal való világításra, melyek egyenletes fényt árasztanak. Egy izzótest — 2500 lej — Ugyan miibe kerül a városnak egy-egy izzótest? — Teljesen fölszerelve a tartó vaskarokkal, vagy faoszlopokkal, sodronnyal együtt darabja 2500 lejbe kerül. Mind a 2870 darab tehát több mint hétmillió lejnyi értéket képvisel. — Mibe kerül a világítás a városnak? Sokba ! Hirtelen nem tudom megmondani, de várjon csak, mindjárt meglesz az is. Miklósi direktor megnyomja a csengőt és a besiető tisztviselőtől bekéreti a világítási táblázatot. Pár perc múlva az Íróasztalán fekszik a kívánt táblázat. El kil ismerni, rend van itt a villanytelepen. Csak kivárni kell valamit és tüstént teljesül az ember óhaja A táblázaton az év minden egyes napja szerepel és a mellette lévő rovatban két szám. Az egyik azt mutatja, hogy mikor kell fölgyújtani aznap a lámpákat és a másik, hogy mikor kell azokat eloltani. A központban gyújtják föl és oltják el az utcai lámpákat? — Nem. A város több körzetre van felosztva és minden körzetben emberek végzik ezt a munkát. Csak a külső részeken, ahova nehéz eljutni, szereltettem föl mostanában úgynevezett asztronómikus kapcsolókat, melyek egy óralappal vannak ellátva és az időnek megfelelően önműködőleg gyújtják föl vagy oltják el a lámpákat. Később a város központjában is fölszereljük ezeket az önműködő kapcsolókat. — Mennyi ideig ég a leghosszabb este az utcai világítás és meddig a legrövidebb étel? Évente 3903 óráig égnek a lámpák — December 21-én délután 3.55 órakor kell fölgyújtani és reggel 7.35 órakor eloltani a lámpákat. Nyáron, június 21-én este 9-től reggel 3.20 óráig égnek a lámpák az utcákon. A leghosszabb éjjel tehát több mint 15 óra, a legrövidebb éjjel pedig több mint 6 óra hosszat égnek a lámpák. Egész éven át a lámpák 3903 óra hosszat izzanak és körülbelül 15 millió lej értékű áramot fogyasztanak el. A lámpákat itt a villanytelepen külön laboratóriumban vizsgáljuk meg fénykihasználás és égési időtartam szempontjából és csak azután vesszük használatba és azután bocsátjuk a közönség részére forgalomba. — Most még egy bizarr kérdést! Nem lehetne-e olyan hatalmas világitótestet készíteni, amelyet a város központja fölött elhelyezve közös fényforrásból látná el a várost világítással? — A mai korban már nem válaszolhatja az ember semmire sem hogy lehetetlen. A technika mai állása mellett egyelőre erről beszélni sem lehet, azonban nincs kizárva, hogy talán sikerül később valahogyan a városok fölött a levegőt ionizálni és a jövőben már ilyen módon világítják a nagy városok utcáit Kostyala Árpád. TH A DVI harisnya tantr csebb mint más tiota selyemharisnya. Ön megtalálta asf h árnyalatot amely mobájával harmonizál. A filmbetiltások sAz egyik budapesti lap karácsonyi számában szóvá teszi azokat a furcsa, szempontokat, amelyek a budapesti filmcenzurát vezetik, amikor az eléje kerülő drámák és vígjátékok élete és halála fölött dönt. A filmcenzura betiltásaihoz most egy újabb csatlakozik. Ugyanis a filmcenzura nemrégiben betiltotta a „Der Greifert* című német filmet, amelyet Budapesten az „Embervadász*” címen akartak bemutatni. A film rendkívül nagy sikerrel fűtött odakint a külföldön és kifogást sehol nem emeltek ellene. A budapesti filmcenzura azonban azzal az indokolással tiltotta be a filmet, hogy annak témája „túlságosan izgalmas’” és káros hatással lenne a mozipublikum idegeire. Mindenesetre különös, hogy a filmcenzúra ilyen bizonyítványt állít ki a filmről, mert hát egy detektív, vagy kalandor dráma annál jobb, minél izgalmasabb. Végeredményben pásztorjátékot mégsem játszhatnak a film megszokott lövöldöző banditái. Az a filmgyár, amelyik a Greifert forgalomba akarta hozni Budapesten, megfelebbezte a cenzúrabizottság döntését. A Forum Mozgó ügyességére vall, hogy ezen előreláthatóan nagysikerű filmet, — mihelyt a román cenzúrabizottságon keresztül ment — azonnal megszerezte, sőt szerdán más előadásra is kitűzte. Letartóztatások Spanyolországban Madrid, január 2. A spanyol fővárosban még mindig napirenden vannak a letartóztatások. Tegnap három előkelő személyiséget tartóztatott le a rendőrség, úgymint Solar ismert köztársasági vezért, Riqualemma tábornokot és még egy tábornokot. Riqualemma tábornok letartóztatása a szenzáció erejével hatott, mert a tábornok" a spanyol hadsereg egyik legkiválóbb vezérkari tisztje volt. Hir szerint a tábornok letartóztatása XIII. Alfonz király és Bérenguez miniszterelnök egyenes parancsára történt. Franco Mello repülő őrnagy, az ismert óceánrepülő, aki szintén résztvett a forradalmi mozgalmakban Antwerpenbe érkezett és ottani hírlapíróknak kijelentette, hogy Spanyolországban nem lehet többé elnyomni a köztársasági gondolatot.