Temesvári Hirlap, 1931. július (29. évfolyam, 143-169. szám)

1931-07-01 / 143. szám

Aradi mérnök vitorlázó repülőiskolát létesít Romániában Stein Imre telsztilmérnök találmánya a motornélküli repülés terén . Az új sport: a vitor­arepülés A repülőgép olyan elterjedt lesz, mint a motorbicikli aerodynamika fejlesztésére, körülményei között kitűzött célt csak úgy lehetett el­érni, ha a levegő ellenállásának megfelelő motor nélküli repülő­gépeket építenek. Érthető is, hogy kevesebb lóerő szük­séges az olyan repülőgép gyorsabb előreviteléhez, amely motorhajtás nél­kül is képes a levegőben, vitorlázni. Az adott A Temesvári Hír­Lap ol­­vasóközönsség­e előtt nem isme­retlen Stern Imre aradi textil­­mérnök neve, a­ki hosszú időn át kísérletezett a repülőisportjpan korszakot alkotó azon probléma megoldásával, hogy setate ab­­seolvat biztonságot kölcsönözzön a repülőgépnek és lehetővé te­­s­gye a helyiből való fel- és leszál­lást. Már tavaly köz­öltük la­punkban, hogy Stern Imre szen­zációs találmánya iránt a kül­földi repülőgépgyárak nagy ér­deklődést mutattak és többek között a Dornier és a Junkere berlini repülőgépgyárak ajánla­tot tettek Stern mérnöknek, hogy találmányát megvásárol­ják. A feltaláló azonban a bel­földön szándékozott értékesíteni találmányát és ezért II. Károly királyhoz fordult, mint a romá­niai repülőtechni­ka legfőbb pa­­trónusához. A bukaresti­­szak­értő körök nagy jelentőséget tu­lajdonítottak Stern Imre talál­mányának, mindamellett nincs biztos értesüléseink afelől, váj­jon Sternnek sikerült-e a­zt a s­zámdé­kát megvalósítani, hogy találmányát a belföldön értéke­sítse. Stern sokáig nem halla­tott magáról semmit, míg végre most váratlanul Németország­ból érkezett levele a feltaláló fejlődésének n­j fokozatáról szá­mol be. Stern Imre levelében közli, hogy eddigi elméleti tudását gyakorlati ismer­etetik­el egészíti ki és a németországi Wasser­­kuppe Eb­en repülőtéren már hetek óta a motor nélküli siikló- és vitorlázó-repülést gyakorolja és már eddig is két vizsgát tett le szép sikerrel. A jövő hónap­iban leteszi a harmadik vizsgát is és azután visszatér Romániá­­ba, ahol kellő felkészültséggel sikló- és vitorlázó-repülőiskolát alapít. Leveléihez csatolta a kö­vetkező cikket, melyben ismer­teti ennek a sportnak egész fej­lődését. Fliegerlager Wasserkuppe (Rhön) A Wasser­kuppe B­dön 950 méter magasban fekvő­­kis kilátóhely volt még 1918-ban és akkor még senki sem­ gondolt arra, hogy ez a hely milyen nagyjelentőségű lesz az egész világ autonautikájában. A háború befeje­zése a német repülőipar pusztulását jelentette, mert a hadsereg részére ti­los volt hadirepülőgépeket építeni és csak meghatározott nagyságú kis sportgépek építését engedte meg a békeszerződés. Ezen kis sportgépek­­ motorja legfeljebb 60 lóerős lehetett. Az aerodynamika terén nyert háborús tapasztalatok nem voltak elegendők arra, hogy ezen kis lóerőszámmal gaz­daságos repülőgépeket építsenek,­­azonkívül Németország gazdasági vi­szonyai sem engedték meg, hogy drága gépekkel kísérletezzen. A né­met állam belátta a repülőgép, mint a jövő jártmiűvéneik nagy jelentőségét és ha úgy segítenek ezen a bagón,­­ hogy a messziről telefonon jelzett vi­harfelhő elé vontató repülőgépen viszik a vitorlázó repülőgépet és amikor a felhőt elérik, a vontató­kötelet kikapcsolják és a repülő­gép a felhő körül vitorlázik. Ilyen vontatással sikerült Kronfold Róbertnek átrepülnie a La Manche­­csatornát és még aznap vissza is térni, amivel egy angol lap huseezeri márkás díját is megnyerte. A vitorlázó repülőgéppel nyert ta­pasztalatok révén már számos 5—20 lóerős egy- és kétüléses sportrepülő­gép került forgalomba, melyeknek benzinfogyasztá­sa nem sokkal több egy motorbicikliénél. Ha az eddigi fejlődés gyors iramában halad tovább a repülés ezen ága­, úgy nemsokára éppen olyan elterjedt, lesz a repülőgép, mint a motor­­bicikli. Hogy ennek a sportnak milyen fon­tosságot tulajdonítanak, azt mi sem bizonyíthatja jobban, minthogy Kohl kapitány, a híres német óceánrepülő szintén itt gyakorlatozik egy motor nélküli repülőgépen és az itteni kísér­leti állomáson építenek számára egy újfajta csak szárnyrepülőgépet. Eb­ből a r­epülőtá­borból került ki Kron­­feld is, aki most az Alpesekrben végez kísérleteket. Itt van C. K­a­y híres angol pilóta is, aki nemrégen­ London­ból Ausztráliá­ba repült motoros re­pülőgépén és most áttért a vitorlázó repülésre. Egy beszélgetésem során kijelentette, hogy sokkal nagyobb él­vezetet nyújt ezen sport, mint a mo­toros repülés és hazautazása után ő is ilyen repülőiskolát a­kar létesíteni Angliában. Remélhetőleg ezt a nemes sportot, mely most minden külföldi államban rendkívül elterjedt, Romániában is kellő támogatásban fogják részesíteni annál is inká­bb, mert ez a sport, ha azt egyesületi alapon művelik, egyál­talában nem drágább, mint a labdá­mé, mivel a tájékozás és egyensúlyo­ __ ^ ___ ^ _ zás lehetősége a sötétben nagyon csök- ingás, amellett kellő vezetéssel majd­­nen, nem teljesen veszélytelen. Mig a vitorlázó repülésnek az est be­álltával rendszerint be kell f­ejeződ­a felhők felhajtó erejével vitette magát. Ilyen repülést végzett Robert von K­r­o­n­f­e­l­d is, aki már 162 kilométe­res távolságot repült be. Ezen módon még nagyobb távolságot is el lehet érni, hiszen egyik-másik viharfelhő több száz kilométeren keresztül vonul el, azonban az ilyen nagy út megtéte­léihez nem elegendő a nappal, már pe­ ezért minden erejéből iparkodott az U r s­i­n­u­s Oszkár kísérletezett elő­ször a háború után az úgynevezett függő siklószárnyakkal, melyek egy­szerű kifeszített szárnyfelületek vol­tak és a repülő karjánál fogva füg­gött azokban. Később úgy alakították á­t ezeket a repülőgépeket, hogy a pi­lóta ülő helyzetben is siklórepülést végezhetett. Egy évvel később, 1931 ben Klemperer mélyszárnyú repülő­géppel kísérletezett, ami nagy feltű­nést keltett a gép különös szerkezeté­nél fogva. Gépével öt percig vitorlá­zott a levegőben. A mostani repülő­gépek alakja alig különbözik Klem­perer gépétől. Az állam támogatásá­val még 1921-ben iskola létesült a siklós- és vitorázó-repülés fejleszté­sére és elterjesztésére. Az iskola ve­zetésével Stamer Fritzet és Li­pi­sek Albertet, a Dornier-művek két mérnök­ét bízták meg. E k­ét ki­váló szarki emibe­r keze alól sok újítás került ki, melyet a repülőgépgyárak a további gépek építésénél eredménnyel használtak fel. Tapasztalataikat több­kötetes munkáiban fektették le, ezzel is hirdetve az egész kulturvilágnak a német aerodynamika nagyszerű ered­ményeit. Ugyanebben az évben a hannoveri repülőcsoport szép sikerrel kísérlete­zett Madelung egyetemi tanár Vampi­r nevű gé­pén. A következő év­ben B­o­­­s­c­h állította fel az első tá­volsági rekordot Konzul nevű gépén, Ha­chmach pedig 350 méter ma­gassági rekordot ért el. Kegelnek öt­lött először az a merész terv az eszébe, hogy a vihar erejét használja fel a re­püléshez, vagyis egy közeledő vi­harfelhőhöz vitorlázott és azután Kronfeld, aki motornélküli repülőgépével átrepülte a La Manche-csatornát. T­emesvár iskolák évzáró ünnepélye A városi színház zsúfolt nézőtere előtt folyt le a nívós ünnepi műsor Temesvár, június 30. A temesvári iskolák tegnap délelőtt tartották közös évzáró ünnepélyüket a vár­osi színházban, melyet ez alkalom­mal zsúfolásig megtöltött a hallgató­ság. Az ünnepi műsort az állami ta­nítóképző intézet zenekara nyitotta meg a királyhimnusszal. Ezután P­e­­ter Julián dr. kormányzó mondotta a megnyitóbeszédet, majd H­a­­­c­a Já­nos belvárosi elemi iskolai tanuló sza­valt el egy hazafias költemény­t. Cio­­banu János tanfelügyelő az elemi iskolák mult esztendei működését is­mertette és a legjobb elemi iskolai ta­nulók között jutalmat osztott szét. A mehalai és az erzsébetvárosi elemi is­kola vegyes énekkara Puscal Va­zul tanító vezénylete mellett egy jól sikerült énekszámmal szerepelt. P­o­­p­o­v­i­c­s Sándor, az állami tanító­­képző intézet igazgatója számolt be, ezután az intézet elmúlt tanévéről és jutalomban részesítette a legjobb elő­menetelő növendékeket. F­r­­­n­z Lipót, a német állami reál 7. osztályos vég­zett növendéke Alexandri Vasile egy szép költeményét szavalta el nagy tet­szést aratva. d­­a-M­egér­dem­­elt szép sikert ért Stoia Jenő piaristagimnáziumi nuló Dancia „Tűnődés"* című zenemű­vének hegedűelőadásával, melyet Schweiger Béla piaristagimná­­ziu­m­i tanuló kísért zongorán finom megértéssel. Vardu e a Viktor álla­mi líceumi növendék szavalatát nagy tetszéssel fogadta a közönség, amely lelkesen megtapsolta V­i­d­u Liának, a háztartási iskola másodéves növen­dékének kiforrott hegedüjátékát, me­lyet Isai­u Angéla kísért zongorán. Horvát József, a magyar polgári iskola 3 oszt. tanulója Alexandri „Bal­­cauul si Canpatul*’ című versét szaval­ta nagy hatással. Lelkes tapsot kapott a Bánáti­ diákotthon zenekara, mely E­c­k János tanár vezényletével Mozart Varázsfüvem­ -nyitányát adta elő. A Carmen Syitva leánylíceum nö­vendékeinek nemzeti táncaival és a felső ipariskola növendékeiből alakult énekkar számával zárult be a szép ün­nepély, melyben a temesvári iskolák­ tanulói művészi felkészültségükről tettek tanúságot. Kirakataink Temesvár látványossága! Azt hisszük, tetszeni fog minden takarékos háziasszonynak a nagyméretű Whitehouse nyári vásár, amely sok kellemes meglepetéssel szolgál. Mosódelének, elsőrendű minősé­gek (Rosmanos, Rosenthal stb.) e­gy­s­ég­e­s ára Lej: 28 Divatmasszrnek, finom színes opál, Kosmanos, kretonok, fél­gyász szatén, divatszövet és az összes idénycikkek fővárosi választékban. Népszerű selyemvásárunk tovább tart! Crepe de chinek, brokát, Ivette és Lyonette divat­­selymek legolcsóbban. Bővebb fel­világosítással 12 kirakat szol­gál a WHITEHOUSE kelme nagyáruházban (ezelőtt Délvidéki)

Next