Temesvári Hirlap, 1934. október (32. évfolyam, 219-244. szám)
1934-10-02 / 219. szám
60 XXXII. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM 1934 OKTÓBER 2. KEDD SZERKESZTETTE : POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP AI* 42 OLDAL, ÁRA 4 LEJ % ~ S FELELŐS SZERKESZTŐ» it fel POGÁNY LÁSZLÓ Felháborodottan beszélt Maniu Gyula arról, hogy huszonkét nemzeti(parasztipárti rendőr- főtisztviselőt elbocsátottak állásából. Már tudniillik olyan rendőrfőtisztviselőket, akiket a nemzeti paraisztpárti kormány nevezett ki Nyilatkozatában kifejtette, hogy elitél minden rendszert, amely a tisztviselők elbocsátásával kezdi a kormányzást, elvileg ellene van annak, hogy a politikát bele vigyék a tisztviselők dolgába. Csupa okos és aláírható, helyeselhető, rokonszenves dolgot mond Manius Gyula, akinek szavára ma is különös szeretettel figyel az egész ország. Továbbiakban is rokonszenves volt ez a nyiatkozat, csupa megdönthetetlen igaz«ság. kormány Programmnak is szép volna, sőt azt hisszük, ellenzéki vezér« férfiú részére nincs is szebb kormány« Programm: politikamentes tisztviselői kinevezések, elmozdíthatatlan állások a tisztviselői karban és általlágban mindenhol, ahol az állandóság adja meg a karnak a biztosságot, az ügyek vitelének teljes tudását, a készséget és a hagyománynak kötelező tisztességét. Nemhisszük, hogy elvben a kormány is ne helyeselné az ellenzéki vezérférfin nyilatkozatának minden sorát, a fentebb mondottakat, sőt a továbbmondottak _ egy részét is. Mert így folytatta Manón Gyula: —* Szociális szempontból súlyosan ■ elítélendő, ha diplomás családos amibereket fél küszöbén az utcára dobnak.... Itt már nem írjuk szó szerint a jeles Maniu nyilatkozatát, mert tél elegjén akkor sem szociális dolog valakit állásából kidobni, ha nem is diplomás. Ez azonban, hogy diplomás, bizonyára nem feltétel, ez csak a hangsúly miatt mondatott, reméljük, így van. Ami azonban nyilatkozatának többi részét illeti, abban már reményünk sincs, abban már szinte nem ismerünk Mamura. Arra a kérdésre, hogy a kisebbségi tisztviselők elbocsátásához mit szól, Mataiu nem válaszolt ilyen kategóriákus egyszerűséggel, nem válaszolt ilyen közérthető és félre nem érthető értelmességgel, sajnos, itt már Maniu Gyula így szólt: — Mindenkinek meg kell értenie, hogy tizenhat évi román uralom után teljes joggal meg lehet követelni, hogy minden köztisztviselőnek és minden állami alkalmazottnak beszélnie kell az államnyelvet. Elítélem a zaklató intézkedéseket, de sajnálatos, hogy az egyik szomszéd állam revizionista propagandája kedvezőtlenül befolyásolja az e probléma megoldásához szükséges légkört.... Ez a beszéd nem illik Mániához, ezt nem vártuk tőle, a kérdés nem úgy volt feltéve, hogy Maniunak, az Alba Iulia (gyulafehérvári) pontok szellemi apjának ezt lehetett volna válaszolni.. Senki nem beszélt arról, hogy a köztisztviselő ne tudja az állam nyelvét, senki sem beszélt semmiféle szomszéd állam revizionista propagandájáról. Arról volt szó, egyszerűen és tisztán, hogy mi a véleménye a kisebbségi tisztviselők tömeges elbocsátásáról az ellenzéki vezérnek. Ha, tudja, a tisztviselő az államnyelvet, ha semmi köze a propagandához, tekintet nélkül arra, van-e ilyen, vagy nincs. Erről volt szó és mi azt vártuk, hogy Manon Grute akar, most sarkára áll és azt mondja: nem tűröm, hogy engem azzal sértse’ nek meg, hölgy feltételezik rólam, mintha én a derék, románul tató, iogiálás, hivatalát tisztességgel és szaktudással betöltő köztisztviselőnek más elbírálást akarnék, mint az ország többi fiának.. Mi ezt vártuk, sőt még ezek’""**“ ". 25 fok ". „A színfalak mögött rejtélyes játék folyik“ Nyugtalanság Párisban Papén budapesti és Gömbös varsói utazása miatt ___ Paris. október 1. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök közeli varsói útja, valamint Papén budapesti látogatása erősen nyugtalanítja párisi politikai körökben a kedélyeket. Az Excelsior azt írja, hogy Franciaország tulajdonképpen megelégedéssel vehetné tudomásul Gömbös Gyula miniszterelnök varsói utazását, mert hiszen — írja ironikusan a lap — „Lengyelország szövetségese és jóbarátja Franciaországnak“. Lengyelország rokonszenvez Magyarországgal s ugyanezt teszi Franciaország is, tehát mi sem volna kívánatosabb, mint hogy ha Magyarország csatlakozna az olasz-francia paktumhoz. Különös kapcsolatok Papén budapesti látogatása szintén gondokat okoz, különösen most Gömbös Gyula varsói utazása előtt. Biztosbra vehető, hogy Gömbös és Beck tárgyalásaira kihatással lesznek azok a megbeszélések, amelyeket a teljesen magánemberként és inkognitóban Budapestre érkezett Papén a leghivatalosabb körökkel folytatott. A lap figyelmezteti az illettékeseket, hogy a kulisszák mögött rejtélyes játék folyik. Berlin, Varsó és Budapest, valamint Bécs között egyre különösebbé válnak a kapcsolatok és ha bizonyos kormányok (itt a lap a német és a magyar kormányra céloz) cáfolnak is bizonyos híreket, így ezeket a cáfolatokat csak bizonyos fenntartással lehet elfogadni. A Le Jour cimű lap teljesen hasonló hangnemben foglalkozik Papén budapesti és Gömbös leendő varsói látogatásával. A lap utal arra, hogy Lengyelország abban a jegyzékben, melyet Barthonnak Genfben a keleti paktumra vonatkozólag nyújtottak át s melyben Lengyelország a legkategórikusabban fejti ki, hogy mely okokból nem csatlakozik a keleti paktumtervhez, ebben a jegyzékben Lengyelország oly célzásokat tesz, melyek félreérthetetlenek. Ebből a jegyzékből újból kitűnik, hogy Lengyelországban mit sem óhajtanak inkább, mint ama XVI. századbeli állapot visszaállítását, amikor Lengyelországnak és Magyarországnak közös határa volt. A lap itt felteszi a kérdést: vájjon mit képzelnek Varsóban és Budapesten, mit szól majd ehhez Csehszlovákia és vájjon mit szólnak a lengyelmagyar aspirációkhoz abban a Rómában, ahol a legközelebbi jövőben éppen arról lesz szó, hogy Csehszlovákia csatlakozik ahhoz a római hármas egyezményhez, amelynek egyik aláírója éppen az a Magyarorsszág, mely míg Rómában kezet nyújt Prágának, addig azt Varsóból hátba támadja? Német-magyar közeledés Budapest, okt. 1. Politikai körökben az a hír terjedt el, hogy a kormány októberi közepei felé 15 országgyűlési képviselőt Melcsér András képviselő vezetése alatt Németországba küld, hogy az ottani gazdasági helyzetet tanulmányozzák. Ugyanitt jeleníti a Magyar Távirati Iroda, hogy a német-magyar gazdasági tárgyalások oly előrehaladott stádiumban vannak, hogy már a legközelebbi napok folyamán befejezésre kerülnek és aláírják a magyar-német gazdasági szerződést, mely rendkívül kedvező megállapodásokat tartalmaz úgy Németország, mint Magyarország számára. A szerződés egyik szakasza bizonyos banküizedetekre vontkozólag oly képintézkedik, hogy a jövőben valamelyik magyar bank lesz a német import balkáni kifizető helye. Ezzel a megállapodással kapcsolatban intézkedés történik ama 31 millió német márka ügyében is, mely jelenleg a Magyar Nemzeti Banknál zárolva fekszik s melynek kifizetésére a magyar transzfermoratórium következtében eddig nem kerülhetett sor. A szerződés további részletei egyelőre ismeretlenek. Hitler „megtisztítja“ a Reichswehrt a nem megbízható elemektől Három tengernagy, nyolc tábornok és számos törzstiszt nyugdíjazása A német hivatalos lap szombati számában rendkívül érdekes nyugdíjaztatásokról számol be, melyek a Reichswehr körében történtek. A hivatalos lap jelentése szerint október elsejével három tengernagyot, nyolc tábornokot, számos ezredest, igen sok vezérkari tisztet, stb. nyugdíjaztak. A Reichswehr köréből megbízható magasrangú katonatisztről kijelentés hangzott el, melyben a magasrangú kratomnatiszt többek között a következőket mondta: — A nyugdíjaztatásoknak természetesen politikai okai vannak és további nyugdíjaztatások várhatók. Bronnborg tábornok, hadügyminiszter Hitler kívánságára megtisztítja a hadsereget azon elemektől, melyek világszemléletüket máig sem tudták összeegyeztetni a Harmadik Birodalom nemzeti szocialista kormányának eszmeirányával. Mária királyné londonban London, október 8. Mária román anyakirályné tegnap este Scarboroughból Londonba érkezett. Az anyakirályné az angol királyi pántos Baknoralból jövet csupán néhány napot időzött Scarrboroughban,