Temesvári Hirlap, 1934. november (32. évfolyam, 245-269. szám)

1934-11-01 / 245. szám

XXXI. ÉVFOLYAM, 245. SZÁM !&#£# *&4 NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK 12 OLDAL, ÁRA 4 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP :ya :í:í:i&cy bEi POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 | FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP POGÁNY LÁSZLÓ Válsághírek a Doumergue-kormányról Az alkotmánymódosító javaslat nagy nehézségeket okoz a francia kormánynak Páris, okt. 51. A Rador román hivatalos távirati iroda jelenti: A kamarában tegnap a folyosókon nagy élénkség uralkodott és az őszi vegyült nagyszámú képviselők izgatottan tárgyalták annak a megbeszélésnek a fontosságát, amely Herriot a radikális szocialista párt vezére és Doumiergue a kormány elnöke között folyt le. Miként ismeretes, a radikális szocialista párt nantesi nagygyűlésén határozottan állást foglalt Doumergue azon alkotmánymódosító tervezete ellen, amely a kormány elnökét a parlamentfeloszlatás jogával akarja felruházni. Ezen határozat után a helyzet kulcsa Herriot és pártja kezében van, ezért tehát a radikális szocialista képviselők Heriot és Doumergue találkozását, valamint Herriot megbeszéléseit a kormányban helyet foglaló párthíveivel arra magyarázzák, hogy A DOUMERGUE-KORMÁNY ELHÁRÍTHATATLAN NEHÉZSÉGEK ELŐTT ÁLL, az alkotmánymódosító javaslat miatt. Van azonban a folyosón olyan vélemény is, hogy mégis sikerül összhangot teremteni a kormány és Herriot pártja között a javaslat módosítása által, amely szerint a szenátusnak áll jogában a komkrét feloszlatni, ezen jog azután később a köztársasági elnök kizárólagos joga lesz. A mindenkori miniszterelnök ellenjegyzésével. Ha létrejön ilyértelmű megegyezés, talán megmenthető a Doumergue-kormány, amely a kamara újramegnyitása után rögtön előterjeszti javaslatát azzal, hogy a versaillesi-i nemzetgyűlést november második felében hívja össze. » Halottak napján az emlékezés lángja gyűl a szívekben, az elköltözöttek lelkével ölelkezik az élők lelke, szinte megnyitottnak érezzük e napon a sorompókat, melyek a síron túlnak birodalmát elválasztják. Az elköltözöttek emléke imbolyog közöttünk, lépteinkben mellettünk haladnak, a mécses és gyertya lángjából tekintetük néz vissza ránk, életük csak testiségében múlott el, ami érték, szellemiség, tapasztalat, jóság és érzés világlott bennök, az e napon ismét fellobban, hogy emlékeztessen mindnyájunkat örök elválaszthatatlanságunkra. Kicsinynek és nagynak egyként vannak halottai és vannak halottai a nemzeteknek is, de vannak halottak, akikhez a halottak napján az egész emberiség lelkiismeretének el kell zarándokolnia. Átérezzük e napon a híres mondat mélységét, hogy a „halottak kormányozzák az élőket*” — és ezért tudván tudjuk, hogy az elköltözöttek élete, mennyire alapja a mi veszendő életünknek, mely íme legfeljebb annyiban mégis hasznos, hogy új életeknek lesz alapjává. A legközelebbi hozzátartozók, a legközelebbi rokonok halálának égő sebe mellett, oda kell zarándokolni azoknak a halottaknak sírjához is lélekben, mécsest kell gyújtani azok emlékére is a szívben, akik országok, nemzetek. A család halottai mellett gyújtsunk gyertyát halottak napján, ha csak egy pillanatnyi elmélyedés lángjának erejéig, azoknak a halottaknak is, akiknek elmúlása látható rendet vágott a nemzeteink élén, és akiknek sorában oly kegyetlenül pusztított az elmúlt esztendő vészes rendelése. A múlt évi halottak napja óta vesztette el az ■ország Duca miniszterelnököt, akit az erőszakos halálnermmel elpusztított államférfiak egész sorozata követett, mígnem egy koronás fő is áldozatául esett az elvakult és elvadult indulatnak. Meg kellett halnia Wolffuss kancellárnak, akit szelídsége és hite okán boldoggá akarnak avatni, meg kellett halnia Borthou francia külügyminiszternek és égő máglyaként világol ki még e nagy nevek közül is Sándor jugoszláv király, akinek a világ legnagyobb és legelőkelőbb békedíjának kitüntetését szánják, még halála utáni megdicsőülésében is. Meghalt Hindenburg német birodalmi elnök és meghalt Poincaré, hirtelenében csak ennyit hadd említsünk, ragyogó és világító nevek egész gárdáját, egész seregét lehetne még említeni a múlt év veszteséglistájában. Akiket öregség és az erők kimerülése szólított el az élők sorából, azoknak elég örökség van az emberiség számára életük nagy művében, de akiket galádság és orgyilkos indulat szólított el közülünk, azoknak nemcsak életműve, hanem halála is az emberiségért szenvedett martirum. Emlékeztessen bennünket töviskoszorújuk mindig arra, hogy áldozatos életük mellett, még a kínhalál fájdalmát is vállalták, láttassa meg velünk minden órán , minden percen a fékevesztett indulatok átkosan és terméketlenül pusztító hatalmát és erejét. Hallottak napján hulljon azokért is szemünkből egy könny, égjen azokért is szivünkben egy mécs, akik a dúlt és kilengő indulatok fájdalmas áldozataiként haltak meg.: ■ wwwwwwwwwwwwwwwwwwmwwwwwwwwwwweemwwwwwwwwwwwwwwwwwwwti Perics, a marseillei gyilkosság egyik főszereplője részes Rathenau meggyilkolásában . PARIS, október 39. A Havas-iroda bécsi jelentése szerint a francia ügyvivő megjelenik az osztrák kormánynál és kérni fogja az osztrák hatóságok által letartóztatott Percsevics kiadatását. Az Excelsior szenzációs hírt közöl a Lüttichben letartóztatott horvát terrorista, Perics dr. előéletéről. Az Excelsior azt írja, bizonyítékok és levelek vannak a birtokában, amelyből minden kétséget kizárólag kiderül, hogy Perics, akinek vezető része volt a marseillei királygyilkosságban, 1922-ben és 1923-ban egy titkos terrorszervezet kötelékébe tartozott, amely merényletek egész sorát követte el. Perics többek között szerepet játszott Rathenau meggyilkolásába® is. ■ : Perics abban az időben Berlinben tartózkodott. A német rendőrség hajszája miatt Rathenau meggyilkolása után Danzigba menekült. Perics több hetet töltött Danzigban, majd majd őrtött Danzigban, majd hírlapok közlése szerint Rathenau meggyilkolása után Perics berlini lakásán házkutatást tartottak, ahol valóságos arzenált találtak, bombákat, pokolgépeket, revolvereket és a legkülönbözőbb robbanóanyagokat.