Temesvári Hirlap, 1935. február (33. évfolyam, 23-45. szám)

1935-02-01 / 23. szám

~A&t jo, Wfthu^adm^rni^ma- xxti­ évfolyam, m, szám IVé FEBRUÁR A PÉNTEK, 7. ^g/a Ua&dL /3 12 OLDAL­ÁRA 4 LEJ TEMESVÁRI HÍRLAP SZERKESZTETTE. POGÁNY MIHÁLY 1903-1924 FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP JEUSLÖS SZERKESZTŐI POGÁNY LÁSZLÓ Anglia beleavatkozik a kontinens politikájába Nem várható döntő jelentőségű eredmény Laval és Flandra londoni Pária, január 31. Francia politikai körökben teljesen tájékozatlanok, ami a londoni látoga­­tás lényegét illeti. Annyi bizonyos, — hangsúlyozzák, — hogy végleges vagy a döntő jelentőségű megállapodás nem jön létre Londonban, mégis: valami egészen különleges izgalommal tekin­tenek politikai körökben London elé Anglia is beleszól Anglia immár közel egy évtizede azt hangsúlyozza, hogy a» kontinentál­­is politikában nem óhajt résztvenni. Ha a szigeten nem is támasztották fel a splendid isolationt, azért London po­litikusai mindig csak mértékkel szól­­tak hozzá a kontinentális ügyekhez és legfeljebb Sir Artur Henderson volt az, aki beutazta fél Európát, hogy a leszerelési konferencia ügyé­­ben — melyet már szinte személyes ügyének tekint — valamilyen ered­­ményt elérjen. Mindenhol azt a vá­laszt kapta, hogy: szívesen, azonban majd csak akkor, ha Anglia hajlandó lesz részt venni a többi kontinentális kérdések megoldásában is. Nos, most elérkezett az az idő, ami­­kor Londonban elhatározták, hogy Anglia beleszól. A kontinentális problémák annyira kiéleződtek, a kü­­lönböző kérdések annyira „utolsó for­galmazásban“ fekszenek a szőnyegen, hogy Anglia elérkezettnek látta az időt arra, hogy beleszóljon az ügyek intézésébe. Természetesen nem önzetlen önfelál­dozás ez Anglia részéről, hanem a ri­­deg és nagyon is komoly érdekek ve­zérlik. Azonban ezekről az érdekek­ről Génftől Londonig mindenki tud­­ja, hogy ellentétben az úgynevezett „nagy politika“ kérdéseivel, nem ál­­lanak összhangban­­Parin érdekeivel. Éppen ezért Randin és L­a­v­a­l londoni útja óriási jelentőséget nyer, mert most kerül sor első ízben arra, hogy összeegyeztessék az angol és francia kontinentales- érdekeket. An­­glia megpróbálja, sikerül-e Francia­­országgal együtt politikát folytatnia a kontinensen. Anglia nem tesz javas­latokat, Anglia csak újból és újból le­­szögezi érdekeit, illetve álláspontját és várja, hogy Franciaország megte* Rendkívül érdekes egyébként ezzel kapcsolatban Sauerwein cikke, melyet a Paris Soliban ir. Sauerwein, kinek diplomáciai összeköttetései ki­tűnőek, úgy tudja hogy az angolok arra akarják rábeszél­ni Franciaországot, hogy a néme­tek megnyugtatása céljából mondjanak le a francia-szovjet közvetlen megegyezésről. Ha ez a terv sikerül Londonban, úgy ez azt jelentené, hogy a szovjet újból magára marad Japánnal szemben, ami éppen ezekben az időkben nem volna éppen a legrózsásabb kilátás. Ha Ja­pán új bátorságra kapna a szovjettel szemben, úgy vérszemet kapna a pán­­ázsiai kérdések tekintetében is, ami a britt birodalom érdekeit is sérthetné. Vszont a megoldás előnye az volna, hogy sikerülne Európa keleti r­észében békésebb hangulatot teremteni. Né­metország idegessége részben meg­szűnne és a német-lengyel front ön­magába dőlne össze. Viszont ha An­glia érvényesítené befolyását a keleti egyezmény irányában, akkor nem kellene félnie a közvetlen francia­­orosz megegyezés miatt. Ennek a fé­lelemnek is megvannak az okai. A City bankárai ugyanis inkább a német közeledést támogatják, az gye az úgynevezett közvetítő javasla­tokat. Az angol sajtó rokonszenvesen foglalkozik az angol kontinentális po­­litika irányváltoztatásának tervével. A angol nagyipar viszont a szovjet­tel akar jobban lenni. Egyelőre még nem bizonyos, hogy melyik tőkéscsoportnak a befolyása nagyobb az angol politikára s ezért a helyzet rendkívül bonyolult. Látnivaló tehát, — írja Sauerwein — hogy Lon­dontól megegyezést várni naivitás volna, azonban hogy Londonban tisz­tázódni fognak a kérdések, az­ bizo­nyos. London, január 31. A francia miniszterek londoni láto­gatásával kapcsolatban — írja a Star — az angolok latba vetik befolyásukat a keleti egyezmény megkötése tárgyá­ban, mert különben Franciaország kétségtelenül egyezményt köt a szov­jettel és Csehszlovákiával, amit An­glia túlságosan egyoldalú megoldás­nak tart. London­ban megfelelő légkör­re talált az a Rómába kiadott francia­olasz nyilatkozat, amely a­ ■ Versailles! jegyzőkönyv katonai rendelkezésének egyoldalú felbontását elítéli. Tekintet­tel azonban ara, hogy Anglia nem hajlandó visszatérni az aranyalapra, és a fontot így nem rögzítik a frank­hoz, és a nem­ pénzügyi tárgyalása­ is csupán csak tapogatózó jellegű*-1: lesznek. . . Londonban meg akarják hiúsítani a francia-szovjet megegyezést Lemondott a német birodalmi gazdasági miniszter Berlin, január 31. Gazdasági Schmidt birodalmi miniszter tegnap benyújtotta Trnón-i­dását. Mint b­i­vttalosan közük,­ Schmidt gazdasági miniszter egészsé­­gi okok m­iatt mondott le. Melyére­deiglenesen Hitler birodalmi vezér és kancellár Hajalmar S­ch­nch­tot ne­vezte ki. Fritsch tábornok hosszabb k­eig mí­­g birodalmi főfelügyelője tegnap szabadságra utazott. Hír szerint Fritsch táborno­k hosszabb ideig tá­­■ eltartja magát a birodalmi véderő esetéjétől és mint beavatott körök­­ben tudják, állását felgyógyulása u­tán *e*tt foglalja el ­ A francia fegyvergyárak egyórás tiltakozó sztrájkja Paris, jan. 31. A francia f­egyvergyárak tegnap megállapodtak abban, hogy amennyi­ben a francia kormány nem változtat­t­ja meg álláspontját a f­egyvergyárak bércsökkentése ügyében, úgy az összes francia fegyvergyárak pénteken egyórás tiltakozó sztráj­kot rendeznek. Amerikának nem kell Európa — A szenátus nem fogadta el Roose­velt javaslatát a hágai döntőbíróság­hoz való csatlakozás tárgyában — Washington, jan. 31. Roosevelt elnök azon javaslata, amely a hágai döntőbírósághoz történő csatla-­ kozást kérte, a szenátusban nem kapta meg a szükséges kétharmad többséget és így elvetették. Ez volt Roosevelt leg­nagyobb veresége. A javaslat tárgyalása közben botrá­nyos jelenetek színhelye volt a szenátus, Shel szenátor (republikánus) a padot verve ordította: — Pokolba Európával! Azért akarnak minket előbb Hágába, azután Genfba csalogatni, hogy így megszabaduljanak hiburus adósságaiktól! Eleget áldoztunk már az európai népek barátságáért. Nem vagyunk hajlandók több áldozatra! Shell szenátor szavait úgy a szenáto­rok, mint a karzati közönség tapssal fo­­­gadta. Nagy nehezen helyreállították a­ rendet, majd szavazásra bocsátották az indítványt. Mellette 52, ellene 36 szava­­zat esett. Az amerikai alkotmány értel­mében minden javaslatnak, ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjék, kétharmad többséget kell kapnia. A javaslat pedig nem kapta meg a szükséges többséget. A nagy vereségre fájdalomcsillapító,­nak ma, Roosevelt ötvenharmadik szü­letésnapján, amely egybeesik huszon­ötödik politikus évfordulójával, nagy ünnepségeket tartottak. Néhány száz főnyi tömeg ünnepelte Hitlert uralomrajutásának kétéves évfordulóján Berlin, január 31. Tegnap ünnepelték Berlinben a­ nemzeti szocializmus uralomrajutásá­ Park kétéves évfordulóját. Az emlék­­ünnepélynek távolról sem volt oly ün­nepi jellege, mint az elmúlt, évben, a kancellári palota előtt mindössze né­hány­­ száz főre rugó tömeg jelent meg, kik hangosan megéljenezték az erkélyen megjelenő H­­i­tler­t. A színházakban díszelőadás­ volt, az iskolákban méltatták a rwvp jelent­tőségét. Hitler kiáltványt adott ki, melybe® a ifttABímiséja-ét íf­.hu.&m­tA.

Next