Temesvári Hirlap, 1935. május (33. évfolyam, 94-117. szám)

1935-05-01 / 94. szám

XXXIII. ÉWOfcYAM, $*. Sírni 12 OLDAL ARA 4 EEJ POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 röGGfiTLEN MAGYAR NAPILAP VELEfcÚS SZERKESZTŐ» POGÁNY LÁSZLÓ Németország újabb meglepetéssel szolgált A birodalmi kormány 12 új tengeralattjárót épített és megnyitja a kieli tengerészeti hadapródiskolát? A német lépés hatása külföldön London, április 30. Az angol sajtóban és angol politi­kai körökben a múlt hét vége óta vál­­tozatlan izgalommal tárgyalják azt a tényt, hogy a német birodalmi kormány a kieli hajógyárban 12 tengeralatt­­felezte szomorú, hogy a német birodal­­mi kormány éppen most határozta el magát erre a végzetes lépésre, amikor a londoni és berlini kormányok között éppen arról folynak tárgyalások, hogy május 20-án országközi tengerészeti megbeszélésre kerül a sor. Arról volt szó, ,hogy az angol kormány meghall­­gatja a német birodalmi kormány kép­viselőinek előterjesztését, a német ten­­geri haderő esetleges növelésére vo­­na­t­kozó­lag. Ilyen körülmények kö­­zött azonban — írja a Daily Mail — egyáltalán nem valószínű, hogy a má­­jus 20-iki megbeszélésekre sor kerül* jön. _____ Ul^azonRl\Tii mmnorag trjnol megnyitja versaille­si békeszrződés rendelkezései értelm­ében bezárt kieli tengerészeti akadémiát. Az angol sajtó, mely különben meg­­lelősen nyugodtan szokta az esemé­nyeket tárgyalni, hallatlanul izgatot­­tan ír erről az eseményről. A tizenkét tengeralattjáró építésére adott megbi­­zatás Londonban sokkal nagyobb iz­galmat váltott ki, mint a n­émet biro­dalmi kormány március 16-án kiadott véderőtörvénye. A Daly Telegraph azt írja, hogy a tizenkét tengeralattjáró összesen 24 tonna űrtartalmú lesz,­­vagyis ezek a tengeralatt­járók semmi­­ben sem fognak különbözni nagys­ág­­­ban és típusban azoktól a német ten­geralattjáróktól, amelyek rémei vol­tak a világháborúnak. Azt, hogy mi­lyen lesz ezeknek a tengeralattjárók­­nak a felszerelése, nem tudja senki sem, azonban tudva azt, hogy a né­­met hadiipar milyen fejlett és meny­­nyire előrehaladott, mindenki el lehet készülve arra, hogy a tizenkét német tengeralatt­járó felül fogja múlni a legmoder­nebb angol tengeralattjárók telje­sítőképességét is. Páris, április 30. A párisi sajtó felháborodása nem is­mer határt. A francia lapok kivétel nélkül arra az álláspontra helyezkedő­nek, hogy nemzetközi úton meg kell akadá­lyozni azt, hogy Németország ál­landó és újabb befejezett tények­kel lephesse meg a a közvéle­ményt. A Le Journal szemrehányásokat tesz az angol kormánynak, hogy nem fi­gyelmeztette a világ közvéleményét a német birodalmi kormány újabb befe­jezett tényének előkészítésére, jóllehet — írja a Le Journal — Hitler an­­nnak idején Berliniben szóvátette Sir John Simon előtt, hogy a birodalmi kormány a német tengeri haderő nö­­velésére gondol. Hitler már Berlinben közölte Sir John Simonnal, hogy a haditengerészeti újjáépítési programoi első pontja 12 új tengeralattjáró építé­se lesz. Tehát láthatjuk, — írja a Le Journal, — hogy a tizenkét tenger­alattjáró építése csak egy része a né­­met haditengerészeti újjáépítési terv­­nek. Valószínű, h­ogy Németország hamarosan a francia hadiflotával egyenrangú tengeri haderő felett fog rendelkezni és ez a német flotta éppen csak valami­vel áll majd az angol flotta mö­gött. Az Intransigeant az újabb német befejezett ténnyel kapcsolatban azt írja,­­hogy a második befejezett tény után a német, birodalmi kormány egy harmadik befejezett tényre is gondol. A lap idézi Philipp Sims angol pub­licista cikkét, mely, a Telegraph Worldban jelent meg. Sims,­ki most tért vissza Németországból és kitűnő következményeket von maga után és­ ismerője a mai német viszonyoknak* N­ A News Chronicle, utána a Ti­mes és a többi lapok közük a német félhivatalos körből származó cáfolatot, azonban a hétfő déli sajtó, így a Lea­ Ll Manl, a Star és a többiek­, angol hivat­latos helyről nyert felhatalmazás alap­ján megerősítik a tizenkét tengeraaltra­járó építéséről szóló híradást. A Daily Mail azt írja, hogy a német kormánynak ez az új el­határozása a versaillesi békeszer­ződés újabb megsértése. A német kormány lépése beláthatatlan „A német lépés a békeszerződés újabb megsértése Németország a Rajna-zóna megszállására törekszik való teljesen A megbízható hírforrásra hivatkozással azt írja, hogy Németország a semleges Rajna­­zóna mielőbbi megszállására törek­szik. Hitler Adolf birodalmi kan­cellár és vezér bizalmas utasítást adott a rajnamenti csapattestek átszervezésére, így többek között a rajnamenti rendőrség létszámát 2­.000-re, a rajnamenti kaszár­nyákban elhelyezett katonacsapa­tok létszámát pedig 36.000-re nö­velték. Washington, ápr. 30. Az amerikai sajtó nyugodtan ítéli meg a helyzetet. A lapok általában azon a nézeten vannak, hogy a német lépés által előidézett helyzetből az an­­golok bizonyos hasznot fognak húzni, amennyiben jogcímet találnak arra, hogy növeljék tengeri haderejüket. Az amerikai sajtó igen félti a londoni flottaegyezmény sorsát, mely ilyen körülmények között teljesen bizony­­talanná válik és különösen a Newyork Times ír aggodalmas hangon arról, hogy Japán az események után a flotta­­építés terén teljesen szabad kezet nyer. A német lépés kihatása a távol Kele­ten érezteti majd csak igazában hatá­sát és az Egyesül­t­ Államoknak m min­­den eshetőségre fel kell készülnie. Blokád készül Németország ellen? Berlin, április 30. Hitler Adolf birodalmi kancellár és vezér születésnapjának megünnep­­lése óta Münichen­ben tartózkodik és jól informált helyen tudni vélik, hogy (A cikk folytatása a 2-ik oldalon.) Pirosbetűs május elsejét ünnepeljük holnap. Má­jus azon hónap kezdete, mely jelentőség­ben, szépségben, poézisben túlszárnyal­ja összes társait. Május a rügyfakasztás szent hónapja, amikor tulajdonképen megindul a teremtő élet nagy proces­­u­sa, amikor sarjadzani kezd minden és minden rügyből, minden kis madárból, minden fűszálból az élet hatalmas him­nusza harsog fel diadalmasan. Május az alkotás hónapja. Az élet győzelme az elmúlás, az akarat nagy diadala a csüggedés felett Azért is­ avat­ták első napját a munka nemzetközi ün­­nepévé. Szimbólumként, mert május a természet nagy építője, amelynek min­den pillanatát lefoglalja az újjáépítés ezer kötelessége. Régi és lombos fák mellett rügyek nő­nek a földből, hogy valamikor szint­én nagy fákká terebélyesedjenek. A termé­szet bölcs előrelátásban gondoskodik utódokról, a jövőről, amikor a nagy fák betöltve hivatásukat, kidőlnek és átad­ják helyüket az új nemzedéknek. Nagy megelégedéssel, örömmel és büszkeség­gel kell megállapítanunk, hogy az egyik lakat. A vezetőségben és a választmány­ban —­ mondja indokolt büszkeséggel a jelentés — a tagok hatvanöt százaléka harminc év körüli fiatalember. A tapasz­talt, terebélyes fák mellett a friss, élet­nedvvel, életkedvvel, a kezdeményezés feszülő erejével teli csemeték, akik nem­csak új ütemet adnak a tagozat életének, de új eszmékkel gazdagítják és meglátá­sokkal termékenyítik. A példát követni kell és ha szabad hasonlattal élnünk, azt is mondhatnék, hogy a romániai magyar­ság tulajdonképpen most érkezik el a maga május havához, amikor felfigyel a serdülő nemzedékre és munkáját az ösz­­szesség szolgálatába állítja. Fajfenntar­tásunk érdeke ez, amelyet a jövő bizto­sítása követel meg tőlünk. Amit a má­sodik kerületi tagozat tett, váljon pro­­grammjává minden magyar tagozatnak, vegyen példát róla minden magyar kö­zület és igyekezzék utánozni, túlszár­nyalni a nemes versenyben, nagyobb és jobb eredményekkel lefőzni. És vájjon nem kell külön meghatott­sággal tudomásul venni azt, hogy egy asz­talost, akiben zseniális módon nyilvánul meg a szobrászi tehetség, saját pénzü­kön taníttatnak a második kerületi ma­gyarok? Mi ez, ha nem a legszebb és legeszményibb nemzetmentés, a faj leg­nemesebb rügyének féltő istápolása, hogy egykor naggyá fejlődve hirdesse a kisebbségi sorsba szakadt magyarság ki­vételes erényeit? Igen, ezt is utánozni kellene, szét kellene nézni a fiatalok között, akikben annyi az érték, annyi a tudásvágy, annyi a lendület és munka­kedv. Pártolni kell őket, a hónuk alá nyúlni és kiemelni a mindennapi élet fojtó légköréből, hol lenyomják őket a gondok és lekötik tehetségüket. Május van, tavasz, telve reményekkel, ígéretekkel. Legyen meg a magyarságnak is a maga májusa. Vigyázzunk rügyeink­re, nehogy saját közömbösségünk fagyos szellő­je sorvassza el őket.

Next