Temesvári Hirlap, 1936. május (34. évfolyam, 99-123. szám)

1936-05-01 / 99. szám

1936 MÁJUS 1. JPÉNTEK Jobboldal és baloldal Az első oldali cikk folytatása, royalisták képezik. A derékhad a demolktrantikus köztársasági párt és F r a n k 1 i n Bo u i 11 o n 'radikális demokrattiapártja. Ha az ember alaposabban megvizsgálja ezeknek a pártoknak az elvi alapját, úgy kidell, hogy mifelénk a legprogresszívebb polgári párt sem hangoz htathatna „baloldalibb’’ elveket. „A szabadságjogok megvédése, az egyenlőség elvének szigorú tiszteleti bentartása” — ez a pártról szó még Lo u be t elnök korából származik, amikor a demokratikus köztársasági párt baloldali ellenzéknek számított. Hát még a radikális** demokrata párt, mely már az 1890-es években követelte a trösztök megsemmisítését és a nyolcórás munkanapot! ... Hol vannak már ezek az idők! Az időik múltak, azonban a pártok itt maradtak, hagyományaikkal, melyen csak igen keveset változtatott az idő. Azonban újak a férfiak, kik a pártkeretet kitöltik. Ezek az új férfiak minden „jobboldalaiságuk’ mellett sem téveszthetők össze az 1933 előtti Németország valamelyik jobboldali pártjával és noha a köztársasági demokrata párt vezetőférfiai, ami társadalmi állásukat illeti, körülbelül megfelelnek a mi Argetoilanmiéne pártalakulatunk férfiúinak — amennyiben ezek is, meg azok is a nehézipar és a bányatársaságok uraitól teerülnek ki —, alig hihető, hogy akár Tardeu , akár Argetoiánu szemléleti közösséget vállalnának egymássá !. Stith ... MODELL- JMOK A K JUAKAJDAN Itt van például a radikális demokratai párt egyik vezetőférfia N i c o 1 • 1 e. ki ezidőszerint tagja a Lavrautkormánynak. Ez az aktiv miniszter a saját kerületeiben, melyben eddig hétszer válsztottták meg — most megibníkott. Rdiikális szocialista ellenielöktje 1800 és egynéhány szavazattöbbséggé győzött vele szemben. Nicolle, a roppant gazdag vászongyáros.diát, május 3-ika után minden valószínűség szerint kiválik a kormányig], ha ugyan az egész kormány nem mond le. Mantt — és a mi számítókraz is szinte felfoghatatlan! — A kormány egyáltalán nem tört csigát, hogy a csúfos kudarcot vallott stolle miniszternek mi. engedelmesebb kerületet feeritisen. Nagy szakadék , tehát nincsen a francia baloldal és a francia jobboldal iklözött. A francia szocialista van anynyira nationalista, mint amennyire nemzetközi a francia konzervatívnek számító „köztársasági közép" politikusa, tegyük fel ennek a pártnak egyik legmarkánsabb egyénisége Giambrun gróf, ki ezidő szerint Rómában képviseli a baloldalinak minősithető Sarrau-kormány. Kétségtelen: aJubidad győzni fog Franciaországban vasárnap, azonban ebből nem lesz polgárháború. Azonban biztos, hogy vasárnapi győzelem kihatással lesz arra a másik háborúra, mely már most felyilláthatatlanul. Tff BÉCS, április 30. A német hadvezetőség Posenheim környékén egy hadosztályt összpontosított. Posenheim hatvan kilométernyire van Münchentől és harminc kilométernyire az osztrák határtól. Bécsi körök utalnak arra, hogy a háború előtt a németeknek ezen a vidéken még egy ezredük sem volt, különös tehát, hogy most egy hadosztályt helyeztek oda. Londonnak nincsenek komoly és kézzelfogható bizonyítékai arra, hogy Németország puccsra készülne Ausztria ellen. Az osztrák légió, amely tizenötezer főt számlál még mindig Németország különböző vidékein van szétszórva, másrészt az osztrák kormány rendelkezik elég fegyveres erővel, hogy minden puccsot és minden nemzeti szocialista kísérletet kivédjen. Starhemberg továbbra is ellene van a nemzeti szocialista törekvéseknek, míg Olaszország — jelentik ki némi megnyugvással a londoni politikai körök — szilárdan el van lökésve Ausztria függetlenségének megvédésére. my német hadosztály az osztrák itatar mentén Az első oldali cikk folytatása. ..OZZON BE a Temesvári Fuja ÍZLÉSMINŐSÉGVONAL PODRECZKY iI. kerület, Piája Coronini 2 szám Leon Blum lesz az új francia miniszterelnök ? Paris, ápril 30. Párisi politikai körökben azzal számolnak, hogy a vasárnapi választásokon a baloldali népfront 35—41 mandátummal többet fog kapni, mint az utolsó választáson. Minthogy a mandátumtöbbletet nem a radikálisok kapják, hanem a népfront derékhada, a szocialisták, nem valószitás, hogy a Sarraui-kormány lemondása után radikálispárti politikus kap megbízatást a kormányalakításra. Mindeddig az a vélemény volt elterjedve, hogy Sarraut lemondása után a nádikélispáhrti Dakdier kap megbizatást, azonban tekintettel a szocialisták nairy győzelmére minden valószínűség amellett szól, hogy az új miniszterelnök Leon Blum lesz. Amennyiben azonban Leon Blum nem fogadná el a megbízatást a szocialista párt pénzügyi szakértője, Auriol kapna megbízatást kormányakikitásra. PALACE-kávéházban május 1-től minden este LizM,izS original 8-tagú jazz és hangulatos zenekara játszik, mely sok éven át az oradeai Újságíró Klubban volt. JElítély és Hanság legjobb zenekara. Csütörtök, szombat és vasárnap usZ'SonntiipuMiQVGM&eng. Mimién este Ülne. HEIENEfYSZOBÁBAN • * Irta: KÁROLY SÁNDOR (Ctpyrjr/ht by Temesvári Hhjuy) I. FEJEZET. Elmondja, hogyan kezdöttött a szerencsétlenség és szó esik benne a Sforza-kasélyról is. — Hét különböző nemzetiségű ember egy teremben. ... .. * Könnyű és kecses társaskocsi suhant végig a falun, oldalán aranyos betűkkel kiabált az odafestett név: „Hotel Continental a soffőr sapkáján arany „C" betű csillogott, mutatv, hogy a nagy szálloda embere. A társaskocsi puha ülésein hatan terpeszkedtek el és jólesően fogadták a légáramlatot, ami csökkentette augusztus forrásáét. Elől ült Jermiczky Mária lengyel hangversenyénekesnő, akinek meleg szopránját egyorman ismerték a rádiósok és hanglemezkedvelők. A művésznő már jóval túlhaladta a harmincat, de éveit ügyesen titkolta és haját szőkére festette, ami enyhe ellentétben állott sötétbarna szemével. Kissé tees volt és irigyelte a karcsú leányokat, de nem mertogyókúrába kezdeni, mert félt, hogy az elünő kiló, elviszik hangját is. Különös bájjal tudott mosolyog, és mivel fogai szépek voltak, mosolya általában teltett a férfiaknak, Mellette ült impreszáriója, egy Wener Ottó nevű bécsi úr, vézna és sovány és reménytenül szerelmes az énekesnőbe, akit három éve hapt Európa és Amerika nagy városaiban. Az impreszár ötvenéves volt és kopaszságét gesztenyebarnarókával takarta. Azt hitte, hogy a parókát mindent erecseti hajnak nézi és a nagy melegben óvakodott m őrölni izzadó homlokát, nehogy a vendéghaj félremenjen A mögöttük lévő két ülésen két úr havatott Meinecker Johann közigazgatási tanácsos, a két városi kataszteri hivatal főnöke és O'Never Edw, az oxfordi egyetem nyugalmazott művészettörtén ,aknára. A porosz kövér volt és nagyokat szuszt. Szürkülő bajuszát felpödöritve viselte és felfellegesült ősz haja keféhez hasonlított. Az iz viszont han volt és száraz, mint az aszaltszilva. Beretvált az, ezer ránc szaladgált, az első látásra emlékeztetett az agg Rockefellerre, azonban fiatalabb annál húsz évvel. Szerelmese volt a reneszánsznak és órákig elgyönyörködött egy-egy finom pengéjű tőrben, brokátselyem puhaságában, vagy festmény pazar színeiben. A kocsi utolsó két ülésén Mrs. Hunter Diana, egy bizonytalan korú amerikai hölgy cigarettázott, miközben rövid előadásokat tartott szomszédjának, Benoit Charles francia követségi titkárnak a szörnyű európai állapotokról. Diana asszony három férjet fogyasztott el és mivel rengeteg dollárja volt jó papírokban, becsavarogta a világot lukszushajókon és ekszpresszvonatokon. Nem volt szép, azonban igyekezett tetszeni a férfiaknak és ezért nem sajnálta magától a púdert, pirosítót, hajfestéket és szemöldökceruzát, reggelenként pedig tornászott, hogy megőrizze vonalét. Benoit Charles huszonkilencéves múlt és olyan rokonszenvesen mosolyog, ahogyan csak a huszonkilencévesek tudnak. Haja göndör és szőke, bajusza szintén szőke, de tömött. Különös tehetséggel mondott kellemes ostobaságokat a nőknek, amikkel általában nagy sikere volt. A soffőr magas, erős, szélesvállú férfiú. Arca kemény és határozott. Fekete haja a halántékon őszült. Kevés beszédű, de udvarias, mint a Continental alkalmazottai általában. A neve Kazimir. Vezetékneve és nemzetisége ismeretlen. A vendégek ilyen jelentéktelen dolgok iránt nem érdeklődnek A kocsi Rómából jött és a szálloda unatkozó vendégeit vitte kirándulásra. Amikor a vendégek már beteltek a múzeumokkal, templomokkal, a Vatikánnal, amikor már megcsodálták a Colosseumot és a Fórumot és a gyomruk kissé émelyeg a mintaszerű fascista rendtől, meg a Mussolini-kultuszttól, kirándulnak néhány órára vidékre, hogy megnézzenek valamilyen híres templomot, kastélyt, vagy kolostort. Ez a hattagú társaság a Hotel Continental nemzetközi hadseregéből került ki. Úgy érezték, hogy olaszországi emlékeik hézagosak lennének, ha nem szívnák magukba a történelmi Sforza-kastély levegőjét, egyedül az öreg ír tanárt sarkalta a komoly érdeklődés. A szálloda kényelmes társasautója vígan nyerte a kilométereket. Kezimir egykedvűen kerülte ki a szembejövő kocsikat, őt közelebbről nem érdekelte a Sforza-kastély. Az ő feladata csupán annyi, hogy hat vendéget vigyen el a megjelölt helyre és ugyanannyit hozzon vissza, és hogy a kastélyban, amikor a vendégek már mindent megnéztek, felszolgálja nekik az uzsonnát, ami két kosárban ízlésesen becsomagolva ott pihen a lábfék mellett. A szálloda úgy gondoskodik jól fizető vendégeiről, mint anya a gyermekeiről és ezért szendvicseket, süteményeket, meg kellemes hűsítő italokat bizott a soffőrre, hogy majd megvendégelje a kirándulókat. A kocsi néhány száz métert futott a község simára kövezett főutcáján, azután bekanyarodott a Sforzakastély nyitott kapuján az udvarra és itt megállott. A vendégek leszálltak és kinyújtóztatták elgémberedett tagjaikat. — Ez az a híres kastély — mondotta fitymálóam Mrs. Hunter — elég rozoga skatulya. A rozoga skatulya komoran, szinte fenyegetően nézett az előtte álló emberekre. Viharvert sötét falait zöld repkény ölelte körül. Kétemeletes épület, furcsa keveréke a gótikának és renszensznak, nem különösebben szép és nem is különösebben művészi. Valamikor, amikor még II. Gyula élt a pápai trónon, kihozták ki a római urak szeretőiket és a falusi csendben kellemes orgiákat rendeztek. A mult század elején egy Sforza gróf tulajdonába került a kastély— innen is kapta nevét —, aki azonban később tönkrement és eladta az épületet a községnek, amely múzeumnak nyilvánította és beléptidíjat szed mindenkitől, aki kiváncsi a történelmi levegőre. Amíg nem volt devizakorlátozás és az utazási irodák tömegével hozhatták az idegeneket Rómába, a nyári hónapokban többszázan megfordultak a kastélyban és a községi költségvetésben a belépőjegyekből eredő jövedelem tekintélyes összeggel szerepelt. Amióta azonban a devizák elbújtak a jegybankok trezorjaiba, erősen megfogyatkozott a látogatók száma. A kis társaság elindult a kastély felé. Elől Mrs. Hunter a követségi titkárral. Az amerikai hölgy unottan nézte a kőcsipkékkel szegélyezett széles lépcsőfeljárót, majd szomszédjához fordulva megjegyezte: — Azt hiszem, többet keresnének, ha lebontanák az ócska vacakot és modern szállodát építenének a helyébe. Monsieur Benoit mosolyogva nézett az asszonyra. — De Madame, ennek a kastélynak éppen 3 régisége a vonzereje. Modern szállodát mindenütt találunk. (Folytatás következik.)