Temesvári Hirlap, 1937. május (35. évfolyam, 98-119. szám)
1937-05-01 / 98. szám
XXXV. ÉVFOLYAM, 9& SZÁM tm MÁJUS % iM íb onom Am a mt TEMESVÁRI HÍRLAP .......................... ..........■Ilin....... ■■■■■—IIMWIM—■ ...I...........Ilii................... ^ I ................. '.. i-SZERKESZTETTE: POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP Szerkesztőség: Timişoara, Piaţa Lenau 3 — Telefon: 14-14 Kiadóhivatal: Timişoara, Piaţa Libertăţii 3 — Telefon: 14-12 FELELŐS SZERKESZTŐ: POGÁNY LÁSZLÓ Újabb fekete nap a londoni tőzsdén A tengely ma a nemzetközi politikában a leggyakrabban használt szó. Átvitt értelemben rajta nyugszik mindaz, ami a tengely két legszélső pontja között fekszik, viszont a tengely két végső pontjára vannak káilesztve a kerekek, melyek lehetővé teszik, hogy az egész alkotmány egyáltalán mozgásba jöjjön. Már most tegyük fel, ha a Róma—Berlin-tengelyről van szó, azt kell feltételeznünk, hogy mindannak, ami Róma és Berlin között fekszik, ez a tengely az alváza és nem képes mozgásba jönni, hacsak Róma és Berlin kerekei el nem indulnak. A politika nyelvére lefordítva ez azt jelenti,, hogy Ausztria létfeltétele, miszerint Róma és Berlin kerekei mozogjanak, tekintettel arra, hogy Ausztria a Róma—Berlin-tengelyen fekszik. Eddig tehát értenek a tengely filozófiáját és megértjük a tengely szó mélyebb értelmét is és nem tételezzük fel, hogy például a Paris—London-tengely azért alakult, hogy a La Manche-csatornát politikai gyarmat gyanánt kebelezzék be Anglia és Franciaország — de igenis megértjük, hogy Ausztriából Róma és Berlin mindenáron politikai gyarmatot akar csinálni. Ne higyjük azt, hogy Virginio Gayda cikke a Giornate d’Italiában — melyben az egyébként igen jónevű publicista azt írta, hogy az osztrák nemzeti szocialisták egyelőre a Hazafias Arcvonalban, majd később a kormányban is részt vesznek — az olasz kormány illetékes tényezőinek előzetes tudta nélkül jelent volna meg. Afféle kísérleti ballon volt ez, mely azonban azonnal a startnál léket kapott. A hivatalos Ausztria félre nem érthető módon értésére adta azoknak, akiket érdekel, hogy nem óhajtja a nemzeti szocialisták belépését a Hazafias Arcvonalba és aligha lehet szó arról, hogy az osztrák nácik résztvegyenek a kormányban. De nem értjük az új kísérleti ballont, melyet szintén az agilis Rómában eresztettek szélnek. Berechtesgadenben Romániának a Róma—Berlin-tengelyhez való közeledéséről fognak tárgyalni Hitler és Mussolini, egyesek szerint még májusban, hivatalos hely szerint azonban majd csak szeptemberben. Miért csak szeptemberben? Mit kell még megvárni? Talán csak nem arra kiváncsiak Rómában és Berlinben, hogy őszre hogyan is állunk tulajdonképen Romániában? Azt valószínűleg Rómában és Berlinben is olvasták már, hogy a román miniszterelnök több ízben kijelentette, miszerint most fejezi be a kormányzás utolsó szakaszát. A miniszterelnök úr, kormánya és pártja a kormányzás utolsó szakaszának befejezése után nyilván ellenzékbe fog vonulni és hogy ott milyen politikát kíván folytatni, azt már most kiolvashatjuk abból a javaslatból, melyet a kereskedelemügyi miniszter úr a nemzeti munka védelmére vonatkozólag dolgozott ki. Aligha megvalósítás, mint inkább hangulatkeltés céljából. Elvégre, ha egy kormány kormányzása utolsó szakaszát fejezi be éppen, nem tervez olyasmit, aminek a teljes végrehajtására 1938-ban kerül csak sor, mint ahogy a nemzeti munka védelméről szóló törvénytervezetnél ez a helyzet. Róma és Berlin tehát már látják az olajat és kínálják a tengelyt. Rendben van. Tudják-e azonban azok, akik ebben az olajban úsznak, hogy a tengely, melyre rá akarnak ülni, milyen lejtők és magaslatok felé fog lendülni? Ezt igen fontos lenne tudni. Párisnál és Londonnál tudjuk, Berlinnél és Rómánál csak sejtjük, már pedig szeretünk biztosra menni! LONDON, április 30. Az a fokozatos lanyhulás, mely a londoni tőzsdén a múlt heti bessz óta érezhető volt, tegnap pánikhoz vezetett. A londoni tőzsde tegnapi fekete napja az 1931-es év tőzsdekrachjára emlékeztetett, az árak zuhanása olyan mérvű volt, hogy ilyen árlemorzsolásra 1931 óta nem volt példa. A londoni tőzsdén tegnap az értékek árai mintegy 400 millió fonttal csökkentek, ennek az újabb árzuhanásnak a hátterével még a City legbeavatottabb köreiben sincsenek tisztában. Általában azt hiszik, hogy a tegnapi pániknak az volt az oka, hogy a kormány rendeletet készül kiadni, melynek értelmében összeírják azokat a cégeket, melyek úgynevezett nemzetvédelmi váltságdíjat kötelesek fizetni. Hir szerint a kormány úgy tervezte, hogy azok a cégek, melyek az elmúlt évben évi 2000 fontnál magasabb tiszta keresetet mutattak ki, nemzetvédelmi váltságot kötelesek fizetni, így kívánta a kormány a nemzetvédelmi, illetve hadfelszerelési kölcsön egy részét fedezhetni. Ebben az ügyben egyébként tegnap az alsóházban számos interpellációt intéztek Chamberlain kincstári kancellárhoz, aki a hozzáintézett kérdésekre válaszolva kijelentette, hogy a korm Imány semmiféle olyan intézkedést nem tervez, mely ellentétben áll az angol kereskedelem érdekeivel. A Londoni, valamint a többi világtőzsdéknek az utolsó hetekben történt árletöréseire egyelőre csak találgatásokra van utalva a közvélemény. A tőzsdéhez közelálló körök ugyan túlhajtott spekulációról, gyenge kezekről, természetes visszahatásáról és a túl magas áraknak egészséges való visszatéréséről írnak, de mindezt minden besszhullám esetén felhozzák magyarázatul. A jelenlegi árletörés oka mélyebben keresendő. Franciaországban államosítják a fegyverkezési ipart, Németországban ez a folyamat, ha papíron nem is, már befejezés© felé közeledik, habár a fegyverkezési ipar vezéreinek hatalmas jövedelmeit nem csorbították és még Anglia is, a szabadkereskedelem és gazdasági demokrácia fellegvára, megnyirbálni igykszik a hadiipart, sőt már az amerikai Dupont-ok fái sem nőnek az égig. Az utolsó két év szinte végnélküli konjunktúrája fegyverkezési konjunktúra volt, a hadiipar fantasztikus nyereségeinek egy részét a háborús pszichózis propagandájának szolgálatába állították. Amikor francia kezdeményezésre a háborús ipar eddig féltve őrzött gyökereihez, a hadfelszerelési gyárak magántulajdon alapján felépített szervezetéhez nyúltak és evvel ezen a legnemzetibb jelszavak hangoztatása ellenére is a nemzetközi ipar túltengő szárnyait kezdték lenyesni, a háborús konjunktúrának és evvel együtt a háborús áraknak is vissza kellett fejlődnie. Egy nap alatt 400 millió fontos értékcsel Hodzsa megegyezést hangoztat Magyarországgal Aszossziák külügyi államtitkár felszámolója Velencéről PRÁGA, április 30. Hodzsa Milán csehszlovák miniszterelnök tegnap a külföldi sajtó munkatársai előtt hosszasan nyilatkozott a külpolitikai helyzetről általában és Cseszlovákia külpolitikájáról részletesen. A csehszlovák miniszterelnök kifejtette,hogy -A Mussolini—Schuschnigg-féle velencei találkozó előtt a nemzetközi politikai életben bizonyos izgalom volt észlelhető, mely oly hírekkel állott kapcsolatban, melyek bizonyosérvekről véltek tudni. A velencei találkozó után kiadott hivatalos jele azonban megnyugtatta a kedélyeket, Velencében nem történt semmi olyan, ami Középeuópai politikai fejlődésében fennakadást idézhetne elő. Olaszországnak fokozott érdeklődése Középeurópa iránt csak jótékonyan fogja befolyásolni a kifejlődést. Ami Csehszlovákiát illeti, úgy a kormány mindent megtesz, hogy a békés atmoszférát tökéletessé tegye és biztosítsa. A cseh-engyel ellentétek nem áthidalhatatlanok és valószínű, hogy azok a súrlódási felületek, melyek a két ország között fennállanak, hamarosan békés után kielégítő elintézést nyernek. Csehszlovákia külpolitikai téren két célt lát maga előtt: Magyarországgal és Bulgáriával a szorosabb gazdasági kapcsolatok megteremtését. A miniszterelnök ama reményének adott kifejezést, hogy ezt a célt hamarosan sikerülni fog megvalósítani. (A cikk folytatása a második oldalon.-