Temesvári Hirlap, 1937. július (35. évfolyam, 143-169. szám)

1937-07-23 / 162. szám

TO Százévesek, figyelem! Most derült csak ki, hogy a nemrég elhunyt John D. Rockefeller pótvégrendeletet is hagyott hátra. Eib­­ban az olajkirály fé­lmillió dolláros vagyonrész sorsára intézkedik. Az 1929-ben kelt pótvégrendelet ezerdol­láros -­elismerő jutalmat’s hagyomá­nyoz az Egyesült­ Államok minden százéves lakosára. Az agg Rockefel­lernek utolsó éveiben­­ már egyetlen vágya volt, hogy megérje a századik születésnapját. „Tizenötmi­llió dollárt hagyományozok a tudományos világ­­ra’‘ — mondja a pótvégrendelet — „századik születésnapomon". Erre­ a tudományos világ nagy fájdalmára, nem kerülhetett sor, mert Rockefeller ki­l­encvennnyolc éves korában elhunyt. A pótvégrendelet a továbbiakban hu­szonötezer dollárt hagyományoz Rockefeller hűséges komornyikj­ára, főkertészére pedig tízezer dóidért. Kártérítést követel, mert leesett a mű­tőasztalról. Bécsből jelentik: Egy 28 éves fiatalasszonyon az egyik bécsi kórházban műtétet hajtottak végre. Műtét után fel­­oldották a rögzítőszíjaka­t, az operáló or­vosnő és az elaltatást végző segéd­orvosnő eltávoztak és meghagyták a műtőszobá­­ban foglalatoskodó ápolónőknek, hogy időnként hangosan szólítsák nevén a be­­teget az ébredés meggyorsítására. Egy­­szer csak a beteg, nevének hallatára, hir­telen mozdulat következtében leesett a földre s a padozat kövében beütötte az or­rát. Éterkábsulataibó­l még ekkor sem­ éb­redt fel egészen, ágyba fektették s amikor végleg magához tért, semmit sem tudott arról, hogy leesett. Orrfájdalmai azonban nem akartak elmúlni, három hét múlva megröntgenezték és megállapították, hogy orrcsontja betörött. A beteg ekkor a bírói­sághoz fordult , ezer Schilling fájdalom­­díjat követelt. Az orvosnő és az ápolónők azzal védekeznek, hogy szabályszerűen jártak el, sohasem szokott előfordulni, hogy a® elaltatott beteg kábult állapotban oly hirtelen felriad, hogy elveszti egyen­súlyát. A gyomordaj új gyógymódja. Pálié­ban Raoul Beautemps dr. érdekes új teóriát állított fel a gyomorbajosok és emésztési zavarban szenvedők számá­ra. Beautemps dr. szerint minden bajtól megszabadulnak a lomha vér­­keringésű emberek, ám minden jó va­csora és kiadós ebéd után álló helyzet­ben öt-hat percet teli­ tarokból éneklel­nek. A rekeszizom énekkel való meg­remegtető®a a lehető legjobb hatással van a szervezetre és éneklés által min­den egyéb mesterséges orvosság feles­legessé válik. Példa erre az operaéne­kesek ritkán karcsú alakja, továbbá pirospozsgás, jó egészséget mutató megjelenése. Az egész dologban csak az a kérdés, hogy aki nyilvános étter­mekben étkezik, hol folytassa le öt­hatperces énekgyakorlatát, hogy egész­ségi állapota kívánnivalót ne hagyjon maga után. Veszedelmesei, sokat isznak Chilében. Arturo Alessandri, Chile elnöke, a törvény­hozáshoz intézett üzenetében Chi­te szőlőtőkéinek teljes kipusztítását aláru­totta az iszákosság borzalmas problémá­jának megoldására. A chilei munkásoszp­ály szeszfogyasztása végzetes módon emelkedik,­­ statisztika bizonyítéka sze­rint fizetésük túlnyomó részét, és a bér­emeléseket is mind elisszák a munkások. A részegeskedés már annyira elfajult, hogy a nemzet életét fenyegeti. A borterm­elelésbe fektetett tőkét az állam más, kevésbé káros iparokra fogja átterelni. 193? .a­ T.irs 23, PÉNTEK. T­H A mesterséges szív Lindbergh ezredes és Carrel tanár csodálatos találmánya a párisi világkiállításon A párisi v­lágkiállítás legnagyobb szenzációja egy készülék, mely előtt állandóan nagy tömeg hallgatja a be­mutató szakember magyarázatát. A készülék előhírnöke egy forradalmi felfedezésnek, melyet így jelölnek meg: mesterséges szív”. De még más miatt is nevezetes a fel­fedezés: technikai szerkesztője L­i­nd­­b­e­r­g­h ezredes, ki hat éven át fára­dozik Carrel professzor egyetemi tanárral, a Carnegie-a­lapítvány egyik világhírű jelesével ennek a készülék­nek előállításán és tudományos szem­­pont­ból is felhasználhatóságán. A ké­szülék máris mutatja azt a lehetősé­get, mely a találmány célja: meghosz­­szabítani­ az életet,­­a szív működését függetleníteni a közönségesen hullái­nak nevezett élettani változástól. Ez idős szerint a párisi világkiállítá­­son egy hónap óta élettelen nyúl­ sz­­vét tartja életben a készülék és ren­geteg komplikált kaucsuk csavarja, dugattyúja, más minden technikai szövevénye segítségével a legkifogástalanabb életben és működésben tartja a hat hónap óta kimúlott állat szívét, mely tovább él és végzi szabályt, élet­tani funkcióit. Carrel professzor hat esztendővel ezelőtt, kérte fel Lindbergh ezredest arra, hogy legyen segítségére az el­mélet meg­valósítás­ában. Ő ugyanis papíron és elméletben már mindent kiszámított, de a technikai kivitelhez — mint mondotta — olyan páratlan technikai agyra s olyan mechanikusra van szüksége, mint Lindbergh, akit a legnagyobb mechanikai koponyának tart a világon. A La Manche-csator­na egy kis szigetében, teljesen elzár­va a világtól, élt Carrel professzor és Lindbergh, aki elfogadta a tudós aján­latát ide járt ki, hogy a tudóssal kö­­zössen dolgozzon a terven, mely a leg­nagyobb szakemberek véleménye sze­rint oly fontosságú, hogy szinte azt le­het rá mondani, ha teljesen sikerül, úgy legyőzi a halált. . . A sziget titokzatos csöndjében és zavartalanul, vigyázva arra, hogy bármi is kiszivárogjon abból, ami ott történik, hat év után elkészült a nagy mű­ és ennek eredményeképpen már ott dobog a hallott szív a párisi világ­kiállításon. A lankadatlan munka, a zsenialitás, a tudás győzött. Carrel professzor és Lindbergh munkáját tel­jes siker koronázta és közös munká­juk eredményéről a legnagyobb csodá­lat és elragadtatás hangján, a hihetet­len megvalósulásának révületében be­szélnek a legnagyobb professzorok. Carrel professzor az eredmény orosz művészét Lindbergh lángeszének tu­lajdonítja és így jellemezte Lindbergh szerepét a közös találmányban, felfe­dezésben és szerkezetben: — Lehet, hogy valamikor el fog­ják felejteni, ki repülte át először az Atlanti-óceánt, lehet nem fog­ják tudni egykor, hogy az Lind­bergh volt, de hogy a mesterséges szívet először Lindbergh szer­kesztette, ezt soha nem felejtheti el az emberiség. . . zs­k. Az étrendi előírásnál­ figyelembe kell vennünk azt az újabbkori megál­­lapítást, hogy a konyhasó a gyulladá­sos folyamatot izgatja, sőt fokozza. Mindent egybevetve, reumás betegek­nél az alábbi étrendi előírások ajánla­tosak. Éljen a csurog beteg vegyes étren­den és ezt igazítsa a testi kondíciójá­hoz is. Ha kövér, akkor, éljen sovány koszton és kerülje el a zsiradékot, a cukorfé­lét, hogy a hízással a rossz ízületeit túl ne terhelje. Ha sovány és vérsze­gény, éljen jó és bőséges koszton iparkodjon hí­zni és semmit se vonjon meg magától, amit megkíván. Ezen irányelvek mellett minden csúzos ügyeljen arra, hogy a sok sót kerülje, kolszerveket, füstölt húsokat ne egyéb, de azért teljesen só­tl­anul még sem kell élnie. Kerülje a feleslegesen sok folyadé­kok élvezetét, mert ez az izületi duzzanatokat növel­heti. Legyen az étrendjében mindig elegendő olyan táplá­lék, ami a csontok anyagcseréje szempontjából fontos, ilyen a mész és a foszfor, vagyis a nö­vényi és húsételek. Erre azért van szükség, mert a régi izületi betegsé­gekről készült röntgenf­elvételeken el­sősorban a csontok mészszegénysége tűnik fel. Végül legfontosabb a régiek citromkurája , hogy minden csűzös elegendő nyers növényi táplálék­kal, vagyis vitaminnal éljen. A vitaminos ételek fogyasztása, lehe­tőleg üres gyomorra, tehát reggelire vagy uzsonnára ajánlatos. A téli vita­minos kosztnak egyik fontos repre­zentánsa a citrom s akinek a gyomra tűri, naponta 2—3 citromot fogyaszt­hat ételbe vagy italba keverve. Amerikai gyermeknevelés. New­­yorkban nemrégiben kongresszust tartottak a gyermeknevelők és feltű­nést keltett Alice Sowers nyilatko­zata, aki évtizedes munkássága­ után érdekes momentumokat tárt fel a Hogyan éljenek a csuzos betegek? Moll Károly dr. kórházi főorvos érdekes tanulmányt írt a csuzos be­tegek életmódjáról és étrendjére:1. Be­vezetőben elmondja, hogy a csuzos, reumás betegek étrendje körül sok vi­ta­ folyt, pedig az étrendi gyógykeze­lésnek jóformán na­pr­ól-napra növek­szik a jelentősége, sőt sok betegséggel kapcsolatban ennek döntő fontossága van. A diétás problémáknak fontos­ságra emelkedése a retiniás betegsé­gekkel foglalkozó orvosok körében nagy érdeklődést keltett és beható ku­tatást indított meg. De erre szükség is volt, mert éppen ebben a betegség­­csoportban uralkodnak a legellent­­mondóbb zavarok. E zavarok fonása az az általánosan elterjedt tévhit, hogy a reumás betegségeket egy kalap alá kell tenni a köszvénnyel . A czuz (reuma) és a l­ösz­vény me­rőben ellentétes és egymáshoz leg­feljebb a külső megjelenési formá­ban hasonlító betegség, amennyiben az előbbi fertőzéses ere­detű, míg a k­­tv­ány anyagcserebeteg­­ség A kötvénynek anyagcsere zavar­­beli eredőtét már régen felismerték és ezért eddig az volt az izületi betegsé­gek között az egyetlen, melynek ét­rendjét az orvosok határozottam kör­vonalazni tudják, luston ered, hogy a betegek között minden izületi bajnál általános érvényre jutott a hústalan étrend, természetesen semmi különö­sebb eredménnyel. A csúzos betegsé­gek diétája egészen más lapra tart a­gyermekpszichollógiában. Alice So­wers szerint a gyermekek legjobban azt utálják, ha­ a felnőttek rendreuta­sításuk bevezetéseképpen azt hangoz­tatják, hogy: „Amikor én fiatal vol­tam . .A második sorban pedig azt a közkeletű szólamot utálják, amellyel a legkényesebben bújnak ki a felnőt­tek a kiskorúak kényelmetlen kérdé­sei elől: ,,Te még fiatal vagy ahhoz, hogy ezt megértsed. . I Nyaraló! 1 Magaslati üdülő! 1 SS Ki 1L Jud It j 1L­ AOIN­ , w ALiutéiM i­AL) s*18 m. nid^dssagoan 1 Hans Hugóné Srebul-nou p­u Timis-Slatina 1 Jud. Severin

Next