Temesvári Hirlap, 1937. december (35. évfolyam, 272-296. szám)

1937-12-01 / 272. szám

.­nevezték az uj­város! ideiglenes bírol XXXV. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM* 1937 DECEMBER 1. SZEL­DA Iu­­­/ ~11. SZERKESZTETTE: POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 mi .......................... ii min.......... FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP Szerkesztőség: Timişoara, Piaţa Lenau 3 — Telefon: 14*14 Kiadóhivatalt Timişoara, Piaţa Libertăţii 3 — Telefon: 14*12 !sr­­mp «. *# FŐSZERKESZTŐ* / / / POGÁNY LÁSZLÓ ! *­­H Sorsunk intézői vannak, akik viég­áznak a diplomácia teljhatalmában? Bizonyára vannak. Ezek azok közé tartoznak, akik még nem ta­nultak eleget a világtörténelem véres példáiból, nem merítettek megfelelő ta­pasztalatokat Abesszínia példájából, a spanyolországi esetből, a távolkeleti zűrza­varból, szóval egyetlen olyan eseményből sem, ahol döntő szava lehetett volna a diplomáciának, ahol alkalom nyílott, vol­na diplomáciai sikerek csillogtatására. Abesszíniát hatalmas véráldozatok árán vette birtokába a „civilizáció”. Közben szaporabeszédű diplomáciai tárgyalások folytak, összeültek azok, akik a „világ sorsát” intézik, tanácskoztak, közlemé­nyeket adtak ki, megtorlásokat alkal­maztak, hol mézes-mázos szavakkal kísér­leteztek, hol pedig fogat, vicsorgatva fe­nyegetőztek és ezt a játékot mindaddig űzték, amíg az olasz fegyverek győzedel­mes ropogása véres pontokat nem tett az abisszin-kérdés után. Ekkor kérdés hiá­nyában beszüntették a tárgyalásokat Következett a spanyol kérdés. Csaknem az előző mintát láthattuk. A fegyver­ropogás mellé kellemes mellékzöngét szolgáltattak a halkszavú tárgyalások. Megalakították a be nem avatkozási bizott­ságot, amely ősi mintára elkezdte végte­lennek látszó tárgyalásait. Közben Spa­nyolországban bombák repesztő hatása alatt halomra dőltek az évezredes műkin­csek, spanyol anyák és gyermekek fej­vesztetten menekültek a levegőben röp­ködő halál elől, miközben az idegenek ké­­nyük-kedvük szerint gyilkolták egymást Spanyolország földjén. A be nem avatkozá­­si bizottság ugyanis nem hiába viselte nevét, tényleg n­em tudott beleavatkozni abba, hogy az menjen harcolni Spanyol­­országba, akinek éppen kedve tartja. A be nem avatkozási bizottság még mindig folytatja munkáját, bár működéséről mindinkább kevesebb jelentést olvasha­tunk. Ezzel szemben egyes spanyol váro­sok bombázásáról annál többet. Azután új figura következett. Fellán­golt a Távolkelet: kínaiak és japánok szokatlan kegyetlenséggel öldökölték egy­mást. Amikor már magasra csaptak a lángok, természetesen megmozdult a diplomácia is és ezúttal kilenchatalmi ér­tekezlet név alatt öltötte magára a men­tőangyal öltözetét. Az olajág körül azon­ban ismét bajok voltak, hiába könyvelték el nagy eredményképpen az északameri­­kai Egyesült­ Államok visszatérését az európai politikai életbe. A heteken át tar­tó tárgyalásoknak ismét csak az lett az eredményük, hogy szépen megszövege­zett közleményt adott ki a bizottság, amelyben közölte mindazokkal, akiket ez még egyáltalában érdekelt, hogy a jelen­legi körülményekre való tekintettel a to­vábbi tárgyalásokat céltalanoknak látta és ennek következtében az értekezletet bizonytalan időre elhalasztotta. Esetleg addig, amíg Távolkeleten a japánok ki nem­ irtják a kínaiakat, vagy megunják a harcot és így megkönnyítik az értekezlet munkáját. Mindazok, akik ezeken a tárgyalásokon vezető szerepet játszottak, ki nem fogy­nak azokból a szólamokból, amelyek a béke biztosítását hangoztatják. Ilyen si­kertelenség után azonban akadhat valaki, aki a szép szólamoknak hitelt adhat? A polgár, aki a külpolitikai eseményektől távol áll, eddig a bálványoknak kijáró tisztelettel tekintett fel azokra, akik a világ­ sorsát intézik. Elfogyasztotta azt a főztet, amelyet a diplomácia boszorkány­­konyháján készítettek az inyencmesterek. Elfogyasztotta és lassan kint megcsömörí­tött tőle. A bálványok ledőltek, a tisztele­tet aligha tudják még egysze­r­­visszasze­rezni. A polgár eredményeket, tényeket várt, és közben nem kapott egyebet, mint biztató kijelentéseket, körmondatok­ban megfogalmazott közleményeket, ájta­­tos szavakat kellett hallgatnia a békéről, miközben akellett látnia, hogy nyuga­ton és keleten végtelen patakokban to­­vábbfolyik az embervér. Odáig jutottunk, hogy a polgár ma már irtózva gondol arra, mi is történne akkor, ha a béke megvédése tényleg csak a diplomácia ezer­­mesteredtől függne?... Németország után O­aszországgal veszi fel a tárgyalásokat Anglia Összehívják a dunai államok értekezletét Ös néma edékre bisztosítani aMuria Anglia a bék­ét London, nov. 30. C­h­a­u­t­e­m­p­s francia miniszterest-­ Kök és De­­­b­o­t külügyminiszter a h­etére virradó éjszakán érkezett meg a londoni Viktória pályaudvarra, hol V­an sitt­art külügyi állama­titkár várta a vendégeket, akikkel a francia követségre hajtatott, amelynek a­ fran­cia államférfiak londoni tartózkodá­suk alatt vendégei. Tegnap délelőtt 11 órakor találko­zott Chautemps és Delbos C­h­­am­­b­e­r­­­a­i­n miniszterelnökkel, Eden külügyminiszterrel és Halifax lorddal. Ebő tanácskozásuk fél egyig, azaz másfél óráig tartott, ami­kor Chamberlain miniszterelnök ebéd­re hívta meg a francia államférfia­­kat. A közös tanácskozáson részt vett a londoni francia követség tit­kait M a­s­s­i­g­l­i, valamint a francia lái­in­gum,misztérium polit­­ika osz­tál­yá­na frigazgatója is, rajtuk kívül részt vett a­z érfoki vszileten Franciaország londoni meghatalmazott minisztere és V­a­nsittart Robert angol külügyi államtitkár is. Ezenkívül egy francia és egy angol tolmács is jelen volt a megbeszéléseken. Az angol sajtó egyhangú lelkesedéssel üdvözli a francia ál­lamférfiakat. A TTimes szerint ennek a­ látogatás­nak­ész lesz a k­özvetíten eredménye, hogy új lendületet ad a külpolitiká­­nak. A Times hangsúlyozz®, hogy a tanácskozások lényege: megakadályozni a háborút, pontosabban: megszilárdítani és meg­valósítani a békét. Mindezekből ön­ként adódik, hogy első feladata­­­mindazokat a körülményeket meg­szüntetni, melyek háborúra vezethet­nek. A Tímea szerint a háború­­ az esetben robbanna ki, ha valaki erő­szakkal akarná megváltoztatni a bé­keszerződések rendel­kezéseit. Teljes egyetértés Franciaország és Anglia között London, november 30. A francia és angol államférfiak tár­gyalása a Chamberlain miniszterelnök által adott ebéd után délután hét óráig tartott. A tárgyalásokat ma folyatják, amikor megszövegezik a tárgyalások eredményéről szóló vég­ső jelentést. Chautemps és Delbos ma délután hagyják el az angol fővárost. A tegnapi tárgyalások után Chau­­temps francia miniszterelnök fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt legna­gyobb megelégedéssel nyilatkozott a tárgyalások­ menetéről és eddigi ered­ményéről. — örömmel jelenthetem* — mondot­ta a francia miniszterelnök —, hogy a tárgyalás folyamán Anglia és Franciaország között bebizonyosodott a teljes szolid a­lá­tás, amiről különben előre is meg vol­tunk győződve. Ez a világbéke alap­ja lehet. "Chautemps a tárgyalások részletei­ről nem nyilatkozott. A Reuter­­ügynökség jelentése szerint Halifax a mai tárgyalásom részletesen ismer­teti németországi útjának eredmé­nyét. A gyarmati kérdések ügyében a tárgyaló felek arra a megállapodásra jutottak, hogy ebben a kérdésben a tárgyalásokat folytatni kell. A meg­beszélés során érintették Delbos fran­cia külügyminiszter utazásának kér­dését is. .Delbos, mint ismeretes, Var­sóba, Bucurestibe és Prágába látogat el. A távolkeleti helyzetre vonatkozó­lag megállapították, hogy az valóban nagyon komolynak tekinthető. Az ese­ményeket komoly éberséggel kell fi­gyelni. A spanyol helyzetre, vonatko­zólag a tárgyaló felek megállapítot­­ták, hogy a kellem avatkozás fedjes sikerrel járt Tovább folytatják a tárgyalásokat Berlinnel Az Evening S­t­a­n­d a­­­g című lap jelentése szerint a tárgyalások fo­lyamán a francia államférfiak köve­telték, hogy Anglia közölje Németor­szággal: minden, Csehszlovákia ellen elkö­­vetendő támadást úgy tekint, mintha Németország Franciaoor­szágot támadná meg. A tárgyalások során a francia ál­lamférfiak elismerték, hogy Halifax berlini útja teljesen indokolt volt és a Paris—London közötti meg­­egyezés alapján folytatni kell Berlinnel a tárgyalásokat. Azt is elhatározták, hogy Németország gyarmati követelé­sének útjába nem gördítenek kü­lönösebb akadályokat. ÍR cikk folytatása a 2-ik oldalon.?

Next