Temesvári Hirlap, 1937. december (35. évfolyam, 272-296. szám)
1937-12-01 / 272. szám
.nevezték az ujváros! ideiglenes bírol XXXV. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM* 1937 DECEMBER 1. SZELDA Iu/ ~11. SZERKESZTETTE: POGÁNY MIHÁLY 1903—1924 mi .......................... ii min.......... FÜGGETLEN MAGYAR NAPILAP Szerkesztőség: Timişoara, Piaţa Lenau 3 — Telefon: 14*14 Kiadóhivatalt Timişoara, Piaţa Libertăţii 3 — Telefon: 14*12 !srmp «. *# FŐSZERKESZTŐ* / / / POGÁNY LÁSZLÓ ! *H Sorsunk intézői vannak, akik viégáznak a diplomácia teljhatalmában? Bizonyára vannak. Ezek azok közé tartoznak, akik még nem tanultak eleget a világtörténelem véres példáiból, nem merítettek megfelelő tapasztalatokat Abesszínia példájából, a spanyolországi esetből, a távolkeleti zűrzavarból, szóval egyetlen olyan eseményből sem, ahol döntő szava lehetett volna a diplomáciának, ahol alkalom nyílott, volna diplomáciai sikerek csillogtatására. Abesszíniát hatalmas véráldozatok árán vette birtokába a „civilizáció”. Közben szaporabeszédű diplomáciai tárgyalások folytak, összeültek azok, akik a „világ sorsát” intézik, tanácskoztak, közleményeket adtak ki, megtorlásokat alkalmaztak, hol mézes-mázos szavakkal kísérleteztek, hol pedig fogat, vicsorgatva fenyegetőztek és ezt a játékot mindaddig űzték, amíg az olasz fegyverek győzedelmes ropogása véres pontokat nem tett az abisszin-kérdés után. Ekkor kérdés hiányában beszüntették a tárgyalásokat Következett a spanyol kérdés. Csaknem az előző mintát láthattuk. A fegyverropogás mellé kellemes mellékzöngét szolgáltattak a halkszavú tárgyalások. Megalakították a be nem avatkozási bizottságot, amely ősi mintára elkezdte végtelennek látszó tárgyalásait. Közben Spanyolországban bombák repesztő hatása alatt halomra dőltek az évezredes műkincsek, spanyol anyák és gyermekek fejvesztetten menekültek a levegőben röpködő halál elől, miközben az idegenek kényük-kedvük szerint gyilkolták egymást Spanyolország földjén. A be nem avatkozási bizottság ugyanis nem hiába viselte nevét, tényleg nem tudott beleavatkozni abba, hogy az menjen harcolni Spanyolországba, akinek éppen kedve tartja. A be nem avatkozási bizottság még mindig folytatja munkáját, bár működéséről mindinkább kevesebb jelentést olvashatunk. Ezzel szemben egyes spanyol városok bombázásáról annál többet. Azután új figura következett. Fellángolt a Távolkelet: kínaiak és japánok szokatlan kegyetlenséggel öldökölték egymást. Amikor már magasra csaptak a lángok, természetesen megmozdult a diplomácia is és ezúttal kilenchatalmi értekezlet név alatt öltötte magára a mentőangyal öltözetét. Az olajág körül azonban ismét bajok voltak, hiába könyvelték el nagy eredményképpen az északamerikai Egyesült Államok visszatérését az európai politikai életbe. A heteken át tartó tárgyalásoknak ismét csak az lett az eredményük, hogy szépen megszövegezett közleményt adott ki a bizottság, amelyben közölte mindazokkal, akiket ez még egyáltalában érdekelt, hogy a jelenlegi körülményekre való tekintettel a további tárgyalásokat céltalanoknak látta és ennek következtében az értekezletet bizonytalan időre elhalasztotta. Esetleg addig, amíg Távolkeleten a japánok ki nem irtják a kínaiakat, vagy megunják a harcot és így megkönnyítik az értekezlet munkáját. Mindazok, akik ezeken a tárgyalásokon vezető szerepet játszottak, ki nem fogynak azokból a szólamokból, amelyek a béke biztosítását hangoztatják. Ilyen sikertelenség után azonban akadhat valaki, aki a szép szólamoknak hitelt adhat? A polgár, aki a külpolitikai eseményektől távol áll, eddig a bálványoknak kijáró tisztelettel tekintett fel azokra, akik a világ sorsát intézik. Elfogyasztotta azt a főztet, amelyet a diplomácia boszorkánykonyháján készítettek az inyencmesterek. Elfogyasztotta és lassan kint megcsömörítött tőle. A bálványok ledőltek, a tiszteletet aligha tudják még egyszervisszaszerezni. A polgár eredményeket, tényeket várt, és közben nem kapott egyebet, mint biztató kijelentéseket, körmondatokban megfogalmazott közleményeket, ájtatos szavakat kellett hallgatnia a békéről, miközben akellett látnia, hogy nyugaton és keleten végtelen patakokban továbbfolyik az embervér. Odáig jutottunk, hogy a polgár ma már irtózva gondol arra, mi is történne akkor, ha a béke megvédése tényleg csak a diplomácia ezermesteredtől függne?... Németország után Oaszországgal veszi fel a tárgyalásokat Anglia Összehívják a dunai államok értekezletét Ös néma edékre bisztosítani aMuria Anglia a békét London, nov. 30. Chautemps francia miniszterest- Kök és Debot külügyminiszter a hetére virradó éjszakán érkezett meg a londoni Viktória pályaudvarra, hol Van sittart külügyi államatitkár várta a vendégeket, akikkel a francia követségre hajtatott, amelynek a francia államférfiak londoni tartózkodásuk alatt vendégei. Tegnap délelőtt 11 órakor találkozott Chautemps és Delbos Chamberain miniszterelnökkel, Eden külügyminiszterrel és Halifax lorddal. Ebő tanácskozásuk fél egyig, azaz másfél óráig tartott, amikor Chamberlain miniszterelnök ebédre hívta meg a francia államférfiakat. A közös tanácskozáson részt vett a londoni francia követség titkait M assigli, valamint a francia láiingum,misztérium politika osztályána frigazgatója is, rajtuk kívül részt vett az érfoki vszileten Franciaország londoni meghatalmazott minisztere és Vansittart Robert angol külügyi államtitkár is. Ezenkívül egy francia és egy angol tolmács is jelen volt a megbeszéléseken. Az angol sajtó egyhangú lelkesedéssel üdvözli a francia államférfiakat. A TTimes szerint ennek a látogatásnakész lesz a közvetíten eredménye, hogy új lendületet ad a külpolitikának. A Times hangsúlyozz®, hogy a tanácskozások lényege: megakadályozni a háborút, pontosabban: megszilárdítani és megvalósítani a békét. Mindezekből önként adódik, hogy első feladatamindazokat a körülményeket megszüntetni, melyek háborúra vezethetnek. A Tímea szerint a háború az esetben robbanna ki, ha valaki erőszakkal akarná megváltoztatni a békeszerződések rendelkezéseit. Teljes egyetértés Franciaország és Anglia között London, november 30. A francia és angol államférfiak tárgyalása a Chamberlain miniszterelnök által adott ebéd után délután hét óráig tartott. A tárgyalásokat ma folyatják, amikor megszövegezik a tárgyalások eredményéről szóló végső jelentést. Chautemps és Delbos ma délután hagyják el az angol fővárost. A tegnapi tárgyalások után Chautemps francia miniszterelnök fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt legnagyobb megelégedéssel nyilatkozott a tárgyalások menetéről és eddigi eredményéről. — örömmel jelenthetem* — mondotta a francia miniszterelnök —, hogy a tárgyalás folyamán Anglia és Franciaország között bebizonyosodott a teljes szolid alátás, amiről különben előre is meg voltunk győződve. Ez a világbéke alapja lehet. "Chautemps a tárgyalások részleteiről nem nyilatkozott. A Reuterügynökség jelentése szerint Halifax a mai tárgyalásom részletesen ismerteti németországi útjának eredményét. A gyarmati kérdések ügyében a tárgyaló felek arra a megállapodásra jutottak, hogy ebben a kérdésben a tárgyalásokat folytatni kell. A megbeszélés során érintették Delbos francia külügyminiszter utazásának kérdését is. .Delbos, mint ismeretes, Varsóba, Bucurestibe és Prágába látogat el. A távolkeleti helyzetre vonatkozólag megállapították, hogy az valóban nagyon komolynak tekinthető. Az eseményeket komoly éberséggel kell figyelni. A spanyol helyzetre, vonatkozólag a tárgyaló felek megállapították, hogy a kellem avatkozás fedjes sikerrel járt Tovább folytatják a tárgyalásokat Berlinnel Az Evening Stand ag című lap jelentése szerint a tárgyalások folyamán a francia államférfiak követelték, hogy Anglia közölje Németországgal: minden, Csehszlovákia ellen elkövetendő támadást úgy tekint, mintha Németország Franciaoországot támadná meg. A tárgyalások során a francia államférfiak elismerték, hogy Halifax berlini útja teljesen indokolt volt és a Paris—London közötti megegyezés alapján folytatni kell Berlinnel a tárgyalásokat. Azt is elhatározták, hogy Németország gyarmati követelésének útjába nem gördítenek különösebb akadályokat. ÍR cikk folytatása a 2-ik oldalon.?