Tender, 1992. július-december (1. évfolyam, 11-21. szám)
1992-07-15 / 11. szám
2 TENDER (Folytatás az első oldalról) amelyet a vállalkozónak az üzleti terv e fejezetében kell megválaszolnia: - milyen tulajdonformában működik a szervezet? - ha társaságról van szó, kik a társak, és mik a társasági szerződés lényeges kikötései? - ha részvénytársaságról van szó, kik a főrészvényesek, és a részvények mekkora hányadát birtokolják? - milyen fajta és hány szavazatra jogosító és szavazatra nem jogosító részvényt bocsátottak ki? - kik az igazgatótanács tagjai? (név, cím, telefon és rövid jellemzés) - ki rendelkezik banki aláírói jogkörrel? - kik a vezetők, és milyen háttérrel rendelkeznek? - mi a vezetők szerepköre, és milyen területért felelősek? - mennyi bért, milyen jutalékokat és egyéb pénzbeli juttatást kapnak a vezetők? A szervezetet bemutató leírásnak ezen kívül van még egy nagyon fontos feladata is: bizonyítania kell, hogy a választott gazdasági társasági forma (pl: bt, gmk, kft, rt) a legcélravezetőbb és legkedvezőbb működési feltételeket biztosítja az üzletvitel számára! A kockázatbecslés Minden új vállalkozásnak szembe kell néznie lehetséges veszélyekkel, tekintve, hogy egy adott iparágban és versenykörnyezetben tevékenykedik. Döntő fontosságú a vállalkozó számára, hogy a lehetséges kockázatot (is) felismerje, és hatásos stratégiával készüljön fel kezelésére. Egy új vállalkozás jelentős kockázatai adódhatnak a versenytársak reakciójából, a marketing-, a termelővagy a vezető gárda gyengeségeiből, tapasztalatlanságaiból. A kockázatok adódhatnak azokból az új technológiai vívmányokból is, amelyek az új terméket elavulttá tehetik. Ne feledjük, a piacon „két király uralkodik”: az egyik a fogyasztó, a másik a technológia! Célszerű, ha a vállalkozó stratégiai változatokat dolgoz ki arra az esetre, ha az említett kockázati tényezők bármelyike előfordul. Ezek a váratlan eseményekre és eshetőségekre vonatkozó tervek és stratégiák azt mutatják a lehetséges befektetőkre vonatkozó érzékeny a lényeges kockázatokra és felkészült arra az esetre, ha bármelyik előfordulna. A „szakmai zsargon” kockázat menedzselésére vonatkozó elképzeléseket és megoldásokat „borítékolásnak” nevezi. A kedvezőtlen eseményeket és kezelésükre vonatkozó stratégiai megoldásokat „borítékoljuk”, ha esetleg mégis bekövetkeznek, a vállalkozót az események nem érhetik felkészületlenül! „Az elkészült üzleti terveink hiányosak” - állapítják meg a külföldi szakértők. A hiányok sok esetben a kedvezőtlen események figyelmen kívül hagyására vonatkoznak! A pénzügyi terv A marketing terv mellett az üzleti tervnek a leglényegesebb része a pénzügyi terv. Meghatározza az új vállalkozáshoz szükséges lehetséges befektetés nagyságát, a vállalkozás tőkeszükségletét, s megmutatja, hogy az üzleti elképzelés gazdaságosan megvalósítható. Az üzleti tervnek három pénzügyi területet szokás részletezni: - összefoglalja a tervezett értékesítéseket és az ehhez tartozó költségeket, meghatározza az adózás utáni nyereséget, - információt tartalmaz a pénzforgalom adatainak előrejelzésére, - bemutatja a tervezett mérleget. A fenti szempontokat szem előtt tartva az intézményes befektetők (bankok, alapok, stb.) általában a következő táblázatok elkészítését kérik a vállalkozóktól: - nyitó mérleg (balance sheet), - nyereség-veszteség számítás (többnyire havi bontásban, különösen az első évre kidolgozva) (profit loss account), - készpénz-forgalom előrebecslés (havi bontásban) (cashflow forecast), - fedezeti pont vagy fedezeti mennyiség számítása (breakeven analysis), - az első év végére tervezett zárómérleg (balance sheet) (az angol kifejezéseket szándékosan tüntettük fel, sok esetben az üzleti tervet „formanyomtatványon” kérik elkészíteni, s a bank vagy a pénzintézet által összeállított formulák ezekkel a kifejezésekkel találkozhatunk!) A nyitó mérleg (mint minden mérleg) egy adott, pillanatnyi állapotot tükröz. Az üzlet, a vállalkozás fontos mutatója, következtethetünk belőle a vállalat méretére, eszközeire, de nem ad választ arra vonatkozóan, hogyan alakul a vállalkozás eredménye dinamikájában az éves termelés során. A nyereség-veszteség számítása során bizonyos időszakonként számba vesszük, milyen árbevételre számíthatunk, milyen egyéb bevételeink lehetnek és milyen költségeink merülnek fel az adott időszakban. A nyereség-veszteség elemzése nem szól arról, hogy a termelés bevételeiből levont költségek után fennmaradó haszonnal mit csinál a vállalkozó, vagy fordítva, kedvezőtlen esetben a veszteségeket miből fedezi. Ezért a készpénzforgalom elemzését is el kell készíteni. Nem mindegy ugyanis, hogy az értékesítési árbevétel mikor jelenik meg a pénztárban vagy a bankszámlán. A készpénzforgalom elemzése az üzleti tervezésnek kétségkívül legnehezebben elkészíthető része. Nehéz megmondani januárban, milyen fizetési átfutással fogunk teljesíteni pl. szeptemberben vagy októberben. (sokan ezért egy legyintéssel elintézik a cash-flow táblázatot: „nem lehet megcsinálni”, „felesleges is elkészíteni, úgysem teljesíthető”, „az infláció kiszámíthatatlan, tehát a táblázat elkészítése értelmetlen”). Ezekkel az „állításokkal” szemben a követelmény pedig az, hogy az üzleti tervünket nem fogják elfogadni a készpénzforgalom alakulását bemutató táblázat nélkül! Elkészítéséhez meg kell határozni azokat a peremfeltételeket, amelyek figyelembevételével megpróbálhatjuk összeállítani ezt a programot. A gazdasági előrejelzések és becslések természetesen szaktudást feltételeznek, úgyhogy a szakértő segítsége ennél a munkafolyamatnál is ajánlott! A mellékelt ábra és a magyarázó szöveg a „fedezeti pont” elemzésével foglalkozik. Az új vállalkozás kezdeti szakaszában jó ha tudja a vállalkozó, mikor érhet el először nyereséget. A fedezeti pontok elemzése jó eljárás annak meghatározására, hogy hány egységet kell értékesíteni, vagy milyen termelési feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy a vállalkozás meghozza az első (realizált) nyereséget. A fedezeti pont megmutatja a vállalkozónak azt is, hogy milyen mennyiségű eladás szükséges az összes változó és állandó költségeinek fedezésére. A fedezeti pont fölötti további értékesítés mindaddig nyereséges lesz, amíg az eladási ár meghaladja az egységnyi előállításhoz szükséges valamennyi költséget. A fedezeti pont számítása és elemzése költségszakértői ismereteket is feltételez (költségfüggvények meghatározása). Az árbevételi függvény előállítása a piaci információk alapján történik. Az utóbbi két megállapítás egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy az üzleti terv elkészítése komplex szakmai ismereteket, tudást és gyakorlatot igényel! Mielőtt továbbolvasná a kedves Vállalkozó javaslatainkat és tanácsainkat, kérjük alaposan tanulmányozza át a fedezeti pont ábrázolásánál bemutatottakat! A vízszintes tengelyen az előállított, kibocsájtott és értékesített termékmennyiség szerepel. Nem feltétlenül a „darab” mértékegységében ábrázoljuk a termelésre jellemző körülményeket, minden termelésre jellemző mértékegység pl.: „a produktív munkaórák” száma. Azt is észre kell venni, hogy a műszaki, technikai és technológiai feltételek mellett a vízszintes tengely adataira a munka- és termelésszervezés színvonala, igényessége is hatást gyakorol! Az előzőkben elkészített táblázatok adatai alapján készül az első év végére tervezett állapotot bemutató zárómérleg. Ez az összeállítás fontos információforrás a bankok számára, a pénzügyi szakemberek látni szeretik, mikorra és milyen valószínűséggel térül meg a folyósított hitel, s vizsgálják, érdemes-e egyáltalán a hitelt folyósítani. Függelék Az üzleti terv függeléke általában olyan háttéranyagot tartalmaz, amelyeket nem szükséges a szöveg közben feltüntetni. Bármelyik, a függelékben lévő dokumentációra magában a szövegben kell hivatkozni. A függelékben dokumentáljuk az üzleti terv elkészítéséhez szükséges alapinformációkat, bizonyítva ezzel is a tervező tevékenységünk gondosságát. Ezzel befejeztük az üzleti terv egyes elkészítésre ajánlott fejezeteinek tartalmi bemutatását. A következő folytatásban az üzleti terv felhasználásával, megvalósításával és a szükséges ellenőrzéssel, aktualizálással fogunk foglalkozni. Várday György