Teológiai Fórum - A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara és a Calvin János Teológiai Akadémia tudományos folyóirata, 2023/1 (17. évfolyam, 1. szám)
Tartalom
Czinke Zsolt: Szenei Csene Péter 95 megértené világosan és megtudná, hogy nekünk azokkal az eretnekekkel semmi közünk nincsen” Az első kiadás eredeti címe: Confessio Helvetica, az az, az keresztyéni igaz hitről való vallás-tétel mellyet elsoeben Helvéciában irtanac és bévettenec, annak utánna 1567. esztendőében Magyar országbannis javallottanac, bévoettenec ... magyarul fordittatot az együgyüveknec épületekre és javokra Szenei Csene Peter által. Az elöljáró beszéd szerint „Szent György havának tizenkilencedik napján. Ezerhatszáztizenhat esztendőben” (azaz 1616. április 19-én) írta munkáját, melyet a magyarországi eklézsiáknak ajánlott, amit az 1567-es debreceni zsinat Tiszántúli és Tiszáninneni 17 egyházmegyéje (Váradi, Érmelléki, Máramarosi, Makói, Debreceni, Szatmári, Beregi, Szilágyi, Nyíri, Böszörményi, Nagybányai, Ugocsai, Túri, Károlyi, Zempléni, Újvári és Borsodi) fogadott el, s amelyet a dunántúli és dunáninneni, valamint a Török birodalom alatt való eklézsiák nagy része is javasolt. Öt üdvözlő vers is megjelent a kötet elején, többek között Béza Tódor jóvoltából is, amelyeket maga Szenczi Molnár Albert fordított magyarra. Maga a hitvallás 30 részből áll, melyet a niceai, konstantinápolyi, efezusi, kalcedoni és az Athanázius-féle hitvallás fordítása követ. A könyv kiadója az egykori iskolatárs, Szenczi Molnár Albert volt, aki 1616. május 13-án kapta meg a kéziratot Kanizsai Mihály jóvoltából. A magyarra fordított hitvallás nyomtatása május 20-án kezdődött el Oppenheimben.14 Az első teljes magyar nyelvű kiadásnak Magyarországon jelenleg két ismert példánya található, mégpedig az Országos Széchenyi Könyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. A mű létjogosultságát és elterjedését mi sem bizonyítja jobban, hogy még ugyanabban az évben, Debrecenben is megjelent a fordítás latin és magyar nyelvű szöveggel Liptai Pál kiadásában. Ezt követően 1654-ben Sárospatakon, 1679-ben Kolozsváron, 1713-ban Debrecenben, 1742-ben Kolozsváron, 1743-ban Győrben, 1755-ben Kolozsváron, 1791-ben Debrecenben, 1837-ben Sárospatakon, 1852- 14 SZENCZI MOLNÁR 160 p.