Természetjárás, 1956 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1956-03-01 / 3. szám

AZ ORSZÁGOS KÉK JELZÉS ÚTVONALÁN Száz vasútállomáson szállunk le, hogy folytassuk utunkat Kelet felé és a nagyvadakban bővelkedő Gerecsén, majd Ge­­tén keresztül Dorogig menve pótoljuk a még hiányzó útsza­kaszunkat. A vasútállomástól az országút keresztezése után 1-re in­dulva a Zuppahegy £-1 nyúlványainak oldalán egy keveset felfelé kapaszkodunk, hogy azután egy irtásos területet ma­­gunk mögött hagyva, fiatalos erdőben vezető szint úton halad­junk. Utunk csakhamar lejt és rátér a Bicske-tatabányai mű­útra és azon halad KDK-re Nagynéme­tegyháza pusztára. Itt 8-ra térünk le, majd a Régivágás £-i részén levő erdőcekén át­haladva a halastavak között kanyargó úton Kisnémetegyháza pusztáit érintjük. Itt DK-nek, majd ÉK-nek fordulva egy kis erdőszélen megbúvó vadászház mellett haladunk el, ösvényen elérjük a Papcser oldalában jelzett nyiladékot és azon a Hár­sas felé vezető kocsiutat. Végig erdőben vezető, lassan emel­kedő útunkon elérjük a Somlyóvár csúcsára vezető nyiladé­kot, s ezen most már erős emelkedővel tesszük meg a még hátralevő szintkülönbséget. A tetőre érve meg kell állapíta­nunk, hogy megérte a fáradságot a gyönyörű kilátás. A je­lenlegi kék háromszög jelzésen erdőben ereszkedünk le a csúcstól Ny-ra levő tisztásra, majd további erdei úton, ké­sőbb szántóföldek szélén Tornyópusztára érünk (12 km, kb. 4 óra). Az állami gazdaságtól a­z ÉNy­ felé indulunk el és a Zsuzsa­­rét, majd a tarjáni országút keresztezése után eleinte szántó­földek között, később erdőszélen haladva elérjük a Tuskóré­­tet. Itt álljunk meg egy pillanatra és nézzük meg áthaladás közben az e vidéken fejtett vörösmárványból készült hidacs­­kát. A rétet keresztezzük, az F-1 oldalán az erdőbe lépve ENy-nak fordulunk. Utunk emelkedni kezd. A gerecsei Peskő gerincére kapaszkodunk fel. Lehetőleg csendben haladjunk, mert ezen a vidéken nem ritkaság muflonokkal találkozni. A tetőn már útról nehéz beszélni, hiszen fától-fáig követve a fakuló jelzéseken tudunk előrehaladni s lassan kiérünk a sziklatörés K-i peremére. A meredek fal tetejéről gyönyörű kilátás tárul elénk. A perem alatti ösvényen, majd annak foly­tatásaként egy keskeny, de biztonságot nyújtó sziklapárká­nyon megközelíthetjük a Peskőbarlang nevű sziklaüreget. Visszatérve a tetőre a 400 as és 401-es magassági pontok érin­tésével £-1 főirányban haladva csekély szintveszteség után a Kalmár-dűlőnél keresztezzük az Agostyán — tarjáni mű­utat (kb. 8 km, 2 óra 30 perc). Az országúttól rövid ideig szántóföldek szélén haladunk, de csakhamar ismét erdőben, a Pöröshegy széles hátára ju­tottunk. Először a Héreg-vértestolnal kocsiutat keresztezzük, majd a Hajagos gerincének aljában haladva és az F-1 Irányt követve, a Hajagos csúcsáról Tardos felé leereszkedő ún. Pos­tás ösvényt metszük át. Most már erősebben emelkedik ösvé­nyünk a Bányahegy felé, s közvetlenül a teteje alatt keresz­tezi a kőfejtőbe vezető kisvasutat. Lassan felérünk a tetőn levő erdőgazdasági épülethez. Innen elhagyott kőfejtők kö­zött a—ÉNy-i Irányt követve az erdészlak udvarán álló Kiskút érintésével a Királykúthoz ereszkedünk lefelé. Ezután erdei kocsiúton kanyarogva egyre feljebb emelkedünk, hogy elér­jünk a hegyvidék legmagasabb pontjára, a Nagy Gerecse 634 m magas platóján létesített háromszögelési gúlához, melynek tetejéről remek körkép tárul elénk. A csúcstól CK irányú ösvényen völgymenetben érintjük a nyaranként gyer­­mekzsivajtól hangos üdülőt. A gerecsei erdészháznál vízkész­letünket felfrissítjük és újabb láttamozást szerzünk (kb. 9 km, 3 óra). CK-i Irányban egy nyiladékba lépünk, majd egy ösvényen e Vízválasztón a kisvasúti rakodóhoz érünk. Most az iparvasút mentén e-re, majd únnak kanyarodunk, s mellette haladunk egészen a Kis Pisznicéről jövő erdővágás keresztezési pont­jáig. Innen EK-re folytatódik utunk, átmegyünk egy magas­­feszültségű vezeték alatt, újból emelkedni kezdünk, elhala­dunk a Förtés nevű mocsaras terület mellett. A Kis Emlékes oldalában az EK-s irány hirtelen DK-nek fordul, később ez is bele­kanyarodik egy ismét ÉK irányú metsződésbe és azon ereszkedik tovább a Kecskekői drótkötélpályáig. Innen DK-nek a nyiladékban megyünk tovább egy újonnan épített műútig, majd ismét erdei úton (!) a Kakasrét, Alsódeperét és egy háromszögű alakú tisztás keresztezése által leérünk a Nyer­­gesújfalu-hajnai országútra. Az utat és a Bajóti patakot ke­resztezve a Domonkoshegy DNy-i végére kapaszkodunk fel és a Kökényes oldalában ismét magasság vesztéssel kiérünk a péliföldszentkereszti szántóföldekhez. Ezek­en áthaladunk és ismét egy erdőcskén át elérjük a településhez vezető or­szágutat (kb. 10 km, 3 óra). A péliföldszentkereszti bányásziskola előtt elhaladva ENy-Г úton egy erdészlak előtt­i-nak fordulunk és érintjük a Szent­­kúti-forrást, majd Furdalos szántóföldjein át a hegyoldalon vezető szőlőútra kanyarodunk. A bajóti öregkő sziklás tete­jére már meredeken emelkedő ösvény vezet fel. A szép ki­látást nyújtó csúcsról K­FDK-re levezető ösvényen, majd a kocsiúton rövid időre ismét művelt területet keresztezünk, s feljutunk a Gyertyános tetejére, ahonnan Mogyorósbányára érünk be. Az első házaknál DK-nek fordulunk, kanyargó útunk az Itteni Kőhegyre vezet. A fenyves mellett haladunk to­vább, régi kőfejtők sziklái között elérjük a szőlőket, majd a présházak közötti úton a Tát­z sárisápi országút mellett álló ún. Tokodi csárdát (kb 7 km, 2 óra 30 perc). A műutat, majd a Tokod — Annavölgy-bánya vasútvonal vágányait keresztezve a kopaszos hegyoldalon felfelé indu­lunk a kiskői kőfejtő felé. A kőfejtő előtt azonban egy ka­nyarulattal £-ra, később £K-nek térünk ki és a Hegytető 312 m-es pontjánál útvonalunk egyik legszebb kilátása tárul elénk. A csúcstól DK felé ereszkedünk le és a villamostáv­vezeték előtti £K-nek tartó kocsiútra térünk rá. Ez levezet a Sörház völgybe, ahonnan meredek ösvény vezet a kopár oldalban előbb a tokodi öregkőhöz, majd további emelke­déssel a Nagy Gete 457 m-es pontjára, ahol ismét meg kell állanunk, hogy gyönyörködhessünk a táj szépségében. Innen a B-i főirány betartásával lassú lejtéssel haladunk és Irá­nyunktól csak a Belmann teleptől északra térünk el, ugyanis Itt FK-nek fordulunk, elérjük az Agnes aknát, majd a dorogi mészkőbányát. A Mész­művek mellett már műúton haladunk, de annak kanyarulatát egy ösvénnyel átvágjuk. Ez a kiépí­tett út már Dorogra vezet be, amelynek vasútállomását már pilisi utunkról ismerjük (kb. 10 km. 3 óra 30 perc). A Gerecse­n­gétel útvonalszakaszom ellenőrző, illetve lát­­tamozó helyek: Szál- vasútállomás, tornyapusztai állami gazda­ság, Nagy­ger­ecsei erdészház, Péliföldszentkereszt, Mogyorós­bánya (útmegszakítás eset­én Tokod vasútállomás), Dorog­ vasútállomás. Sütő Nagy Attila 13 Cfi-ért­esképpxihpánat Lapui­­ újabb fényképpé­lyázatot hirdet a természetjáró fotóak­citőrök részére. A pályázat célja, hogy « fényképeken» keresztül mutassuk be hazánk természeti szépségeit és egyút­­tal elősegítsük a természetjárás tömegesítését. Csak olyan ké­peket díjazunk, amelyeken természetjárók is (lehetőleg moz­gásban) láthatók. A fényképek a természetjárás­­különböző formákt (gyalogtúra, vízi, kerékpáros természetjárás, szikla­mászás, barlan­gtúma, síelés) ábrázolthatji­k. A fényképeket 13X18 cm-es nagyságban kell elkészíteni, fekete-fehér, fényt­­­nagyításban. Csa­k olyan képekkel lehet részt venni a pályázaton, amelyek máshol még nem jelentek meg. A­­képeket folyamatosan lehet beküldeni. A pályázat határ­ideje 1956. június 30. A fényképeket Bíráló Bizottság értékeli és a legjobbakat az alábbi díjazásban részesítjük: I. díj: 7 napos penzió bármely­­turistaházban. II. díj: 7 napos penzió bármely turi­stah­ázban. öt III. díj: 2—2 na­pos penzió bár­mely turistaházban (a pen­zió útiköltség nélkül értendő). A fényképeket lopunk is­mére „TERMÉSZETJÁRÁS KÉNY­KÉPPÁLYÁZAT. Budapest. Vili.. Baross tér 2.” -kell toektu­­­derni, a pályázó, nevét és pontos címét jeligés borítékban mel­lékelni kell. —

Next