Természettudományi Közlöny 1872 (4. évfolyam, 29-40. füzet)

1872-10-01 / 38. füzet

­Y VESE SZEREPLÉSE AZ ANYAGFORGALOMBAN". 37» szünetlenül áramlásban van. Egy pár vonás ama képsorozatból, mely szakadatlan egymásutánban vonul el a természet szemlélődő búvára előtt, midőn az élő és élettelen világ tüneményeit egymással való összefüggésükben tekinti át. HŐGYES ENDRE A JUNGFRAU MEGMÁSZÁSA.1) (TYNDALL ..Hours of exercise itt the Alps" czímű munkájából.2) Az 1863-ik év nyarában csaknem két hetet töltöttem az Aeggischhorn 2) hegyoldalán, majd a zöld Alpokon sétálva s álmo­dozva, majd az Aletsch-jégáron­ 1) komolyabban foglalkozva. Nappal a földre ereszkedő kék égboltozat, s éjjel a felhőtlen égről lesu­gárzó csillagok ékesítették e napokat. — Egész Sveiczban nincs szebb hegycsoport mint az, melyet derült napon az Aletsch-jégár közepéből délfelé látunk, míg északra, s pedig egészen közel, a Jung­frau s mindazon csúcsok emelkednek, melyeket minden utas ismer, ki a Wengern-Alpon átment. Vágyam, e nagyszerű képet magány­ban élvezni, arra bírt, hogy magamat minden társaságtól elvonva, augusztus hó 3-án felfelé haladjak a jégáron, mely csaknem két órai út hosszában oly sima mint bármely országút, úgy hogy a helynek ') A Jungfrau (12827 párisi Lb), a Finsteraarhorn (13160 p. 1.), Schreckhorn (12568 p. 1.), Mönch (12609 p. 1.) Eiger (12240 p. 1.), Aleischhorn (12952 1. p) s egyéb csúcsokkal együtt a berni Oberland legfőbb díszét képezi. —­ Megmászása a legnehezeb­bek közé tartozik, s sokáig lehetetlennek tartatott, úgy hogy annak első megm­ászói, Meyer testvérek Aarauból, sok kétkedőre találtak. Ez első 181­2-ben történt megmászást újabb­időben számtalan más követte, mit az oberlandi vezetők ügyességének kell tulajdonítani. 3) E munka német fordításban is megjelent. Czirne : „In den Alpen", von John Tyndall, Braunschweig, Vieweg, 1872. 3) Az Aeggischhorn (9053 p. láb) a Rhone völgyéből emelkedve a Finsternahorn nagycsoportja felé hajlik; az annak oldalán mintegy 7000 lábnyi magasságban álló Hotel Jungfrau, kényelmes kiindulási pont több nagyszerű kirándulásra. 4) A Gletscher-nek megfelelő magyar kifejezésre nézve, hosszas megfontolás után a „jégár" szóban állapodtam meg. Eredeti magyar szó e fogalomra már azért sincs, mert az annak megfelelő tárgy honunkban hiányzik. Legtermészetszerű­bb lenne tehát a német „Gletscher" vagy a franczia „Glacier" kifejezést irányadóul venni. De ha a „Gletscher"-t akarnók fordítani, akkor a „csúszó", „csusza" vagy „csuszlány" kifejezésekhez jutnánk, ha pedig a „Glacier"-t fordítanók, akkor a „jeges", „jegecz", vagy „jégnek" szókat kellene alkotnunk. E kifejezések közöl a csuszót, csuszát és csuszlányt, sőt még a már itt-ott használatba átment „jegnek"-et is rosz hangzás miatt tartom elvetendőknek, a jegecz és jeges szókat pedig azért nem akarom használni, mert más fogalmak jelzésére alkalmaz­tatnak. Az egyszerű fordítás tehát czélhoz nem vezet, s a „Gletscher"-nek megfelelő ma­gyar szót a fogalomnak lehetőleg megfelelően újból alkotni kell. — Ha így tekintetbe veszszük, hogy a Gletscher­­nem egyéb mint jégfolyam, vagy jégáram, úgy az utóbbinak rövidítéséből alkotott „jégár" talán czélszerűnek fog tartatni. fd. Eötvös Loránd.

Next