Természettudományi Közlöny 1888 (20. évfolyam, 221-232. füzet)

1888-05-01 / 225. füzet

MAGYAR TERMÉSZETTUDÓSOK SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT. 171 Engedje meg a t. Közülés, hogy a jelen alkalommal a múlt század utolsó negyedéből néhány kitűnő magyar természettudós emlékét felfrissítsem. A rendelkezésemre álló időben csak egy-két gyorsan odavetett vonással fogom irodalmi képüket ecsetelhetni ; de talán ez is elegendő lesz, hogy azt a meggyőződést keltse ben­nünk, hogy a múlt század már épen nem volt szegény kitűnő magyar természettudósokban. Örök érdemű s a maguk korában világhírű férfiakat is találunk közöttük, kik nevüket halhatatlanná tették tudományszakok történetében. Ilyen volt : Born Ignác­z, korának egyik legelső geológusa, Európa leghíresebb tudós társaságainak, a londoninak, stockholminak, müncheninek, berlininek tagja.* Született 1742 ben, Kapnikbányán Szatmár megyében, Mármaros és Erdély összeszögelésén. Kapnik­­bánya, a kedves »natale solum«, mint ő nevezi, akkor Erdélyhez tartozott ; ezért ő is Erdélyt vallotta hazájának s ezért nevezte az erdélyieket kedves honfitársainak. Élete legnagyobb részét Prágá­ban és Bécsben töltötte, amott mint a pénzverő- és bányahivatal ülnöke, itt mint a császári ásványtár rendezője és az udvari kamara tanácsosa. De azért öszeköttetéseit Magyarországgal sohasem szakí­totta meg, sőt leghíresebb munkái, melyek nevét Európaszerte ismeretessé tették, Magyarországra vonatkoznak. Magyarországban és Erdélyországban tett ásványtani utazásáról írt leveleit, melyeket egy németországi barátjához intézett, s a melyeket ez azután Lip­csében kiadott, lefordították angolra, francziára és olaszra. Nyáron át a liptói és szepesi Kárpátokban szegény tanulókat utaztat, hogy számára magyar ásványokat gyűjtsenek. Két selmeczbányai tanár társaságában expedícziót tervez, hogy Liptómegyét természetrajzi tekintetben átbuvárolják. Kísérleteit a nyersérczek amalgámozásá­ról (higannyal való kezeléséről) Selmeczen hajtja végre s midőn, hosszú fáradozás után, fényes sikert ér el, az új műveletet a sel­meczi bányatermékeken foganatosítja először. Tömegesen jönnek a külföldi tudósok és bányászok (angolok, francziák, spanyolok, néme­tek és dánok) Selmeczre, hogy a Born-féle új eljárást a helyszínen tanulmányozzák s azután odahaza alkalmazzák. Ittlétöket Born arra is felhasználja, hogy egy internaczionális geológiai és bányászati társaságot alakítson, a mely első ülését 1786 szeptember havában Szklenón tartja Selmeczbánya közelében.** Kétségtelenül ez volt a * Trausch J., Schriftsteller-Lexikon. Kronstadt 1868. 162—168.1. — S­z­i­n­n­y­e­i J., Magy. Orsz. Term. tud. és Mathem. Könyvészete. Budapest 1878. 78—80. 1. ** Sur l'institution de la Société de l'Art de l'exploitation des mines établie à Schemnitz en Hongrie. Annales de Chimie, 1790. I. 116. — E helyre engem R­o­m­bauer Emil, brassói főreáliskolai igazgató itr szíveskedett figyelmeztetni. 11 A*

Next