Természettudományi Közlöny, 1957 (1. [88.] évfolyam, 1-10. szám)
1957-05-01 / 3. szám
lást gyógyítják, hanem csak a beteg általános állapotát javítják. E kisegítő gyógyszeres kezelés mellett meg kell kapni a betegnek a később ismertetendő kezelési eljárások közül azt, amely a bénulásán is segít. Mégis hányszor hallja a szakember, hogy a gondos, aprólékos, de egyedül eredményt hozó gyógytorna helyett injekciókat kér a szülő, gyógyszert követel a beteg hozzátartozója. Ezért ismertetjük intézetünk kezelési eljárásait s a nézetünk szerinti helyes kezelési időpontot, hogy minél több beteg megfelelő időben kapja meg a jó kezelést, és ne szalassza el a beteg és hozzátartozója a gyógyítás legoptimálisabb idejét csodavárással, vagy csodagyógyszerek keresésével. Ahogy a betegség nem új, nem újak a kezelési eljárások sem, csak igyekszünk a bevált módszereket a tapasztalat alapján jobbá tenni és kiegészíteni őket a technika és az újabb kutatások adta lehetőségekkel. A betegségnek három fő szakasza van: 1. Heveny fertőző időszak. 2. A gyógyulás, a reparáció időszaka. 3. A végleges állapot időszaka. 1. A heveny fertőző időszakában alkalmazott kezelési módszerek közül legelső feladatként a beteg nyugalomba helyezését és nyugalmának biztosítását kell hangsúlyozni. Ezt az időszakot a betegek fertőző kórházi osztályon töltik. Tapasztalati tény, hogy e stádiumban minden testi és szellemi megerőltetés károsan hat, s a bénulást súlyosbítja. Gyermekbénulás gyanúja esetén a betegséget felismerő, vagy gyanító orvosnak gondoskodnia kell fertőző mentőautó kihívásáról, és abban mindig fekve kell szállítani a beteget. A gondoskodásban el kell menni addig, hogy a beszállított beteget még akkor is fekve kell az elkülönítő osztályon levő szobájába szállítani, ha járni tud, mert lábait nem érintette a betegség. A betegnek ne legyen süppedős fekhelye. Ezért a matrac és az ágy sodronya közé deszkát kell helyezni. Az ebben az időszakban jelentkező izomgörcsök, fájdalmak csillapítására fontosak a következő tennivalók. Külföldön a nedves meleg (Kenny-féle) pakolásokat alkalmazzák, átgőzölt vastag gyapjútakaró segítségével. A László-kórházban, legnagyobb tértőző kórházunkban, ezt az eljárást meleg paraffinpakolással helyettesítették, ami egyszerűbb és jól bevált. A meleg kezelés mindkét módja — tapasztalat szerint — jól segít a betegség eme fájdalmas szakában. A fájdalom és láz múltával, tehát elég korán, el kell kezdeni a betegek mozgatását, gyógytornáját. Természetesen úgy, hogy a tornával a betegnek semmiféle fájdalmat, vagy kellemetlenséget ne okozzunk, és ki ne fárasszuk. Ezért a mozgatás mindig passzív, abban a beteg tevőlegesen nem vesz részt. A mozgatást csak a gyógytornász végzi. Nemcsak a bénult izmokat tornáztatjuk, hanem az egészségeseket is, nehogy azok a kényszerpihenő alatt sorvadásnak induljanak. Nem hangsúlyozható eléggé annak a tevékenységnek a fontossága, amelyet ez időszakban a zsugorodások elkerülése végett kell kifejteni. A helyes, célszerű fektetési szabályok, a meleg pakolások és gyógytorna mellett gipsztokokkal és sínekkel, rögzítő kötésekkel kell biztosítani az ízületek megfelelő helyzetben tartását és a helyes mozgások kivitelezését. PL, ha egy csípő, vagy térd hajlított helyzetben zsugorodik a heveny időszak végére, az nemcsak a végtag rövidülését hozza létre, hanem esetleg járásképtelenné is teszi a beteget. A hátizmok zsugorodása pedig a gerincoszlop különböző elhajlásaihoz vezethet. A mellékelt képeken egy hátdeformitást és egy csípő- és térdízületi zsugorodást mutatok be. A legegyszerűbb és leggyakoribb zsugorodás a lábfej lóláb állása, amelyet a hanyattfekvő beteg lábfején a takaró nyomása hoz létre. Az egyes ízületekben létrejövő zsugorodások jelentősen hátráltatják a beteg gyógyulását és igen sok fájdalmat okoznak a betegnek. Hátráltatják a gyógyulást azért, mert az izmok gyógytornával való kezelése a zsugorodás miatt nehézségbe ütközik. Min- Helyes takarás Első kargyakorlatok 116