Természet Világa, 1972 (103. évfolyam, 1-12. szám)

1972-04-01 / 4. szám

Pest-Budától Budapestig Évezredekre mutatnak vissza az emberi élet nyomai a mai Budapest területén. Igazi város ezen a vidéken a római uralom alatt jött létre, amely nevében (Aquincum) még a kelta őslakókra emlékeztetett. A népvándorlás hullámai szinte teljesen elpusztították a római települést, s csak a honfoglaló magyarok népesítették be újra a Duna két partját. Az ókorból és a középkorból nem maradt fenn részletes térképi ábrázolás városunkról. Buda neve első ízben a 14.sz.-i térképeken szerepel, majd egy évszázaddal később találkozunk a város első ismert látképével. A 150 éves török megszállás lehetetlenné tette a város felmérését, és csak az 1600-as évek felszabadító háborúi hoztak változást. Ebből az időből származik Francesco Guienotti modenai rézmetsző madártávlati látképe, amelyen a város helyszínrajzára kissé fantáziadúsan rá­komponálta Pest-Buda jellegzetes török kori képét (1). 1686 — Buda visszafoglalásának éve. A már alaprajzi ábrázoláson láthatjuk a három különálló várost: Pestet, Budát és Óbudát, vala­mint a hadicélokat szolgáló pontonhidakat a Dunán (2). A 18. század második felében kiterjedt szőlők borítják a budai dombokat (1778). Pest városa még a régi városfalakon belül húzódik meg. A három város együttes lélekszáma ebben az időben 50 ezer körüli (3). Hatalmas a fejlődés a 19. század fordulójától. Pest városa akkor terjedelemre és létszámra nézve már jóval felülmúlja a fővárost, Budát. Az 1838-as kora tavaszi árvíz nagy pusztítást okozott a Duna mindkét partján. A vízzel borított terület határát térképünkön a sötét vonal jelzi (a pesti oldalon eléri a mai Baross teret) (4). 1841 — a reformkor Pest-Budája. Az első állandó Duna-híd, a Lánchíd építése már megkezdődött, de még csak a pesti hídfeljáró lát­ható a térképen, a pontonhídtól északra. A katonai célokat szolgáló Újépülettől (a mai Szabadság tér helyén volt) északra még szántóföldek, legelők terülnek el (5). 1870-től erőteljesen megindul a kapitalista fejlődés. Megépültek a pályaudvarok (A Déli pályaudvart Orient Bahnhofként jelzi a tér­kép). A világos részek a Duna-part és a Margitsziget tervezett feltöltését mutatják (6). Az egyesítés éve 1872. A mai Nagykörút és Népköztársaság útja nyomvonala már tervként szerepel a térképen, csakúgy, mint a Felső és Alsó híd — a mai Margit- és Szabadság-híd (7). Budapest a millennium évében (1896) (8). Budapest közigazgatási határának és kerületi beosztásának változásai; 1872-től 10 kerülete volt a fővárosnak (9); századunk harmin­cas és negyvenes éveinek Budapestje 14 kerületet (10), napjainkban pedig 22 kerületet foglal magában (11). összeállította: Dr. Miczek György 171­ 2. táblázat 3. táblázat­ ban. Tegyük fel, hogy 25 évig működik a reaktor, ez­alatt 80% a kihasználás, 20% a karbantartás, javítás. Akkor egy kWó energia 0,24 pennybe kerül (lásd. rész­letesen a 2. táblázatban). A reaktor üzemanyaga elenyésző szerepet játszik a költségekben. A 3. táblázatban összehasonlítottuk né­hány erőműtípussal előállítható energia költségeit. Ter­mészetesen ez a tájékozódó számítás nem jelenheti azt, hogy ennyi pénzért 2000-ben lesz is elektromos energia. Még kevésbé jelentik ezek a számok annak a hatalmas anyagi bázisnak a figyelembevételét, amivel a konkrét kutatások immáron negyedszázada folynak, vagy azok­nak a felismeréseknek a költségeit, amelyek egyetlen ország költségvetésében sem jelentkeztek, de mégis fel­merültek. De a hagyományosabb energiatermelő rend­szerek fejlesztési költségeit sem összegezték ezek a szá­mítások! Ebből az összehasonlításból látszik, hogy a fúziós úton termelt villamos energia költségei versenyképesek lesz­nek az egyéb eljárások költségeivel. Ebben az elemzés­ben a szinte határtalan üzemanyagkészlet jelenti a leg­nagyobb csábítást. Végezetül meg kell azonban jegyeznünk, hogy az egész elemzés mögött az a hipotézis áll, hogy a jelen­legi eljárások legalább lényeges mozzanatokban alkal­mazhatók a valóságos termonukleáris reaktorok folya­matainak leírására. Éppen csak a döntő lépés hiányzik még, minek megtétele talán a 20. század végére vár­ható. A reaktor beruházási költségeinek amortizációja évi 8% kamattal 0,220 penny Üzemanyag 0,004 penny Üzemeltetési fenntartás 0,017 penny ____________________________________________________0,241 penny/kW 1 kWa Erőmű elektromos energia ára Első hasadásos reaktor 1,25 Legutóbbi hasadásos reaktor­ 0,70 Egykorú szénerőmű, a szenet a bányában égetve 0,60 Egykorú szénerőmű, szénszállítással_______________________ 0,75___ Modern gázhűtéses hasadásos reaktor 0,52 Egykorú szénerőmű_______________________________________ 0,64 Első gyorshasadási reaktor (625 MW) ^0,5 Nagy gyorshasadási reaktor (1250 MW) -~0,3 Fúziós reaktor 5000 MW -~0,24

Next