Természet Világa, 2001 (132. évfolyam, 1-11. szám)
2001-05-01 / 5. szám
Antall József A Dunántúl remetéje a Somló Magános szigetként emelkedik ki a Dunántúlnak már a Kisalföldbe hajló síkságából, a Balaton-felvidék és a Bakony szomszédságában, a tonzúrás barátfejre emlékeztető remetehegy, a Somló. Lenyűgöző látványt nyújtanak a hegyoldalon felkúszó szőlők, a messziről fehérlő apró présházak, az ősi várrom és a kilátó. Ki tudná elfeledni a csodálatos körképet, a századokat idéző történelmi levegőt és a somlai bor különös, kesernyés ízét, zamatát. Egy remetehegy születése. Hosszú évmilliókkal ezelőtt, a földtörténet harmadkorának közepén óriási vízterület borította Magyarország felületét. Később - elszakadva az óceántól - beltengerré szelídült, amelyet Pannónia-tónak keresztelt az utókor. A sós vizű tengermaradvány a szárazföldi folyók hatására fokozatosan édesvizűvé vált. Gazdag állatállományának maradványa a Tihanyból jól ismert kagylófaj, a kecskeköröm (Congeria ungula caprae). Kevesen tudják, hogy a Somló tövében, a Ferenc-major közelében gyakran teljesen épen maradt - a tihanyinál is tökéletesebb - példányokat találnak. A Pannónia-tóba torkolló folyók nagy mennyiségű homokot, kavicsot, törmeléket, agyagos iszapot szállítottak a tóba. Megindult a lassú feltöltődés, majd a harmadkor végén, a pliocén korban teljesen kiszáradt. Elvonulását azonban mozgalmas geológiai idők követték a Balaton környékén. Heves vulkáni kitörések kísérték az állandó kéregmozgást, és a kiömlött híg bazaltláva foltokban telepedett rá az eredeti homok- és agyagüledékre. Ez a vulkanikus erő teremtette meg a Tapolcaimedence, a Dél-Bakony (Kabhegy, Agartető) és a Kisalföld nagyszerű bazalthegyeit, közöttük elsősorban a Somlót. A Badacsonyhoz és a Szent György-hegyhez hasonlóan a Somló is három hegypalástból álló bazaltvulkán. Az alsó, kissé lejtős csonka kúp (180-300 m) a Pannónia-tó üledékét képező homokos agyagból és kavicsos homokból keletkezett. A középső rész (kb. 300- 400 m) padszerűen elváló bazaltból áll. Jellegzetes képet nyújt a hegy oldalát képező meredek szikla zsákszerű kőfala. De még e fölött (kb. 35 m) találjuk a hegyet lezáró utolsó, fa Rideg Somló, térföldi remete, Reád száll a mezők lélekzete. Körülfoly a nap, mint hű szerető, Osztatlan hévvel téged ölelő. A távol Marczal szellőt küld feléd, Hogy illat és fény olvadjon beléd. (Vörösmarty Mihály Jó bor c. verséből) lakos kőzetből álló bazaltsapkát, így éri el a Somló a 435 m tengerszint feletti magasságot. A somlói bor históriája. A hegyeket védő bazaltkúp anyaga apró setét nagyságú darabokra („szét” vagy „göbecs”) töredezik. Ez a vulkanikus bazaltanyag kitűnő termőtalajjá teszi a hegy oldalát, itt terem a híres „somfai”. Nevét nyilván még akkor kapta, amikor a hegy tetejét, oldalait jórészt még somfa borította, s virágzáskor szinte „somlott” a hegy. Ehhez hasonlóan keletkezett hazánk nem egy azonos nevű hegye, dombja (Somló, Somlyó stb.). A Somló hegyen az első szőlőket még a rómaiak telepítették. Valószínűleg a szombathelyi út mentén fekvő település római lakói virágoztatták fel itt a szőlőművelést. Nem kétséges, hogy a római uralom összeomlása után a szőlőművelés is visszaesett, bár valószínűleg az egymást váltogató népek uralma alatt sem szakadt meg teljesen a kontinuitás. A római uralmat követő népvándorlás és honfoglalás emlékeit azonban nem könnyű vallatóra fogni. (Már csak ezért is érdemes megtekinteni a tüskevári helytörténeti gyűjteményt.) A földművelésre tért magyarság azonban újra felvirágoztatta a szőlőkultúrát is. A 13. sz. elejétől már okleveles anyag tanúsítja a Somló tövében levő Scerleus (Szőllős) falu, illetve a szőlőművelés létét. Később, a pusztító tatárjárás után, IV. Béla (1242) Morcából hozatott ide szőlővesszőt. Az Anjou-korszak küszöbén, 1309-ben pedig a szőllősi határban földet, a Somlón pedig szőlőt zálogosítottak el. Egy évszázaddal később (1418) viszont már 80 forintért cserélt gazdát egy szőlő. Híre még Mohács előtt túljutott a határokon. W. Lazius bécsi katonaorvos írt elragadtatással a kitűnő „Schumlauerwein”-ről. A vásárhelyi apácazárda 1511-ből fennmaradt magyar nyelvű urbáriumából megtudjuk, hogy az apácáknak három szőlője volt a hegyen, és hogy mennyi volt a környező falvak beszolgáltatási kötelezettsége. Később már számos forrás áll rendelkezésünkre a somjairól, többek között gyógyító hatásáról. A 18. században Zircen betegeket gyógyítottak vele. Sőt már 1752-ben intézkedik a hegyközségi szabályzat a somlai bor védelméről: „A Somlai Szőlő Hegynek Termése nem tsak az egész Országban, hanem a Szomszéd Tartományokban is híres lévén, illendő és szükséges, hogy ezen Hegy Termésének közse föntartassék. Ha ki annak okáért borát vízzel keverné, s úgy adná el, ellene ezen tselekedete be bizonyítatván 12 forintokra vagy 25 pártra ütésekre büntettessék, és ezen kívül a Vevő embert is Kára eránt meg elégetteni köteleztessen; ugyan annyi büntetésre érdemes az is, aki más Hegyeken termett vagy vett Borát titkossan a Somlai Pintzéjében vitetvén, azt Somlai Bor gyanánt eladná és utóbb ez ellene ki világosodnék; melynek nagyobb akadáloztatására nézvést minden más hegyeken termett boroknak a Somlai pintzéhez akár melly szín alatt leendő vitetések azoknak Confiscaciója (elkobzása) alatt tiltatik és a ki illyetén Szőlő Birtokost föladja, jutalmául a Confiscaló Borok Árának 1/3-d része ki fizettessék.” A Somló-hegy szőlőinek igazi virágkora a 19. század elején, a napóleoni háborúk idején kezdődött és a reformkorban érte el tetőfokát. Történelmünk során nem kisebb rajongói akadtak a somlai bornak, mint Hunyadi Mátyás, Kinizsi Pál, Bakócz Tamás, Vak Bottyán, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály, Berzsenyi Dániel, a két Kisfaludy, Mikszáth és még sok más jeles alakja múltunknak. Vajon miért? A somlai bor kellemes sávú, eperillatú, bőséges zamatanyaggal rendelkező olajsárga bor. Alkoholtartalma a legtöbb évjáratban 13° fölött van. Többévi „ászokolás” után speciális, úgynevezett „bagariaízt” kap. Kiváló minőségét a bor meghatározó tényezőinek - a talajnak és az éghajlatnak - köszönheti. Vulkanikus eredetű talaja mellett igen kedvezőek az éghajlati viszonyai. Az évi csapadékmennyiség 692 mm körül mozog. A sík vidékkel határolt hegy bőséges napfényt kap. Gyakori a párás levegő, az enyhe nyuga Természet Világa 2001. május Antall József (1932-1993) történész. A Magyar Országos Levéltár, majd a Pedagógiai Tudományos Intézet kutatója. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Könyv- és Levéltár tudományos főmunkatársa, főigazgató-helyettese, 1984-től főigazgatója. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke (1990-1993), 230 1968