Természet Világa, 2001 (132. évfolyam, 1-11. szám)
2001-08-01 / 8. szám
Ebben a hónapban ismét a Természettudományi Közlöny Levélszekrényéből válogattunk. Kérdéseiket, válaszaikat továbbra is várjuk e-mailen a chemonet@mail.datanet.hu címen vagy levélben a Természet Világa, 1444 Bp. Pf. 256 vagy a ChemoNet Informatikai Alapítvány, 1124 Bp. Hegyalja út 51. címen. Kérdéseik, feleleteik az interneten is olvashatók (http://www.kfki.hu/demonet/hun/teazo/ miert/kerdes.html). Tessék pontos kísérlettel meggyőződni Nagyon szeretném tudni, mennyiben alapos azon állítás, hogy ha a vetés holdtöltével történik, úgy az illető növény erős, buján fejlődött, szép teljes virágokat vagy gyümölcsöt fog hozni? Tapasztalt egyének egész határozottan állítják. B. Gy. (1882) A növények életére és fejlődésére csak a talajviszonyok, az időjárás, meg a hőmérséklet folynak be. Ezt tapasztalatból és kísérletekből tudjuk. A természettudományi kérdésekben pedig mindenkor a tapasztalásból meg a kísérletekből merített tényeket mondjuk igaznak. Tessék pontos kísérlettel meggyőződni a Hold befolyásáról a növények életére. G. F. erdőmérnök Egy társaságban a következő kérdés merült fel. Ha egy krajczáros pénzdarab, vagy ehhez hasonló kő, élével függőlegesen feldobatik, élével fog-e előre hatolni a felszállásnál és leszállásnál vagy pedig lapjára fordul s így fog tovahaladni? A társaság egyik része az elsőt vitatta, másik része azt állította, hogy a felszállásnál már körülbelül a 9-10-ik méternél okvetetlenül lapjára fordul és így marad mindvégig, a leszállásnál pedig mindig lapjával lesz a föld felé fordulva. F. E. (1883) A feleletet bajos olyan általánosságban megadni, mint a kérdés fel van téve. Az érdeklődők talán megtehetnék a próbát. Sch. A. Van-e valami tudományos alapja annak a különösen nők között elterjedt közhiedelemnek, hogy a márcziusban esett hó leve, bár meddig eltartva, soha meg nem romlik úgy, mint az évnek más szakában esett esővíz? P. K. (1883) A márcziusi hóvíz meg nem romlása éppen olyan igaz, mint a szeplőt eltávolító hatása. Szarvasagancs és rózsatő Szeretnék tisztába jönni az iránt, hogy a szarvasok agancsaikat egészen elhullatják-e időszakonként, avagy csak a felső kéregállomány hull le és pedig az is csak darabonként? A tankönyvek az egészről beszélnek, tehát a csontállományról is. B. L. (1882) A tankönyvek, melyek azt mondják, hogy a szarvas agancsa egészen lehull, igazat mondanak. Lehull az minden évben úgy, hogy csak a homlokcsontból kinövő „rózsatő” marad meg, tehát az ágak a rózsával együtt egészen leesnek. A rózsatőt beborító bőrből fejlődik azután az agancs egészen újra, és minden évben egy ággal több, mint a megelőző évben. P. J. Földünk pályafutása Ha Földünk pályafutása a Nap körül nem 20 millió mérföld távolra esnék, de teszem fel Szerkeszti: SILBERER VERA mint a Vénusé vagy épen Mercuré, vájjon azon hőmennyiség, amelyet tőle jelenleg kap, tetemesen nagyobb leendőne-e? Miért van az, hogy a magasabb hegyeken a hőmérsék csökken, holott közelebb esnek a Naphoz? L. J. (1882) A Föld a Nap melegségéből annál többet volna képes felfogni, minél közelebb járna hozzá; a melegmennyiség a Nap-távolság négyzetével fordított viszonyban áll. A Föld Mercur távolságában körülbelül 6-szor, a Venuséban 2-szer annyi melegséget kapna a Naptól. Magas hegyeken a Föld testének saját melegsége csekélyebb, minthogy az egyenlő mérsékletnek felületei a hegyek belsejében csak keveset emelkednek a kontinens átlagos niveauja fölé, azonkívül a levegő ritka, s így hőelnyelő képessége sokkal csekélyebb, mint az alsóbb, sűrűbb légrétegeké. A hegy magassága a Föld-Nap távolsághoz képest eltűnő csekély mennyiség, azért nem mondhatjuk, hogy közelebb esnék a hegy csúcsa a Naphoz, mint a hegy töve. H. A. Iskolaügy Az iskoláknak ellátása tintával a nagy drágaság miatt nagy gondot okoz, azért házilag szeretném készíttetni. Milyen módon készíthető (lehetőleg a drága arab mézga mellőzésével) jó tinta? Dr.P.K. (1921) Tinta készítésére sok jó előírás van. Ma a tinták legtöbbje anilinfesték. Házilag úgy készíthetünk a legolcsóbban tintát, hogy anilinfeketéből, más néven „nigrosin”-ből (vízben oldhatóból) annyit oldunk vízben, hogy kellő sötét színnel fogjon a papiroson. A gummi arabikumot nem czélszerű kihagyni belőle, de ha nem lehet szerezni, akkor jó helyette dextrin is, melyet meleg vízben oldunk, esetleg ülepítünk és csak a tiszta dextrinoldatot öntjük a tintához, ennek mennyiségét is legczélszerűbb íráspróbával eldönteni. A dextrint is lehet részben czukorral pótolni. Anilinfekete helyett anilinkéket is használhatunk. Pontos, már öszszeállított előírást azért nem adunk, mert a szükséges anyagok ma rendesen csak korlátolt tisztaságban szerezhetők be, ennek következtében az előírás pontos betartása sem vezetne eredményre. Ha „nigrosin” nem kapható, fekete vagy sötétkék ruhafestékből is készíthető a fent vázolt módon tinta. Dorner Béla Titkosírás Mi módon készíthető a melegítés által előtűnő tinta? D. K. (1883) Ha hígított kénsavat kevés gummi arabicummal keverünk és e színtelen oldattal írunk, az írás szép fekete színben tűnik elő, mihelyt a papirost gyengén melegítjük. W. V. Időjóslás Adhat-e a barométer biztos jóslatot a várható időjárásra? Melyik volna a legczélszerűbb a használatra? B. (1882) A barométer vagy légsúlymérő nem adhat biztos jóslatot a várható időjárásra, mert ez nem csak az észlelési helyen, hanem a földfelület kiterjedt területén uralkodó légköri viszonyoktól függ. Mindamellett hasznos a légnyomás ingadozásait figyelemmel kisérni és e czélra legjobban az aneroid, azaz száraz barométert lehet használni. Ilyen Calderoninál 12-20 forintért kapható. Azonkívül igen tanácsos az egész kontinensre vonatkozó időjárási mappák és táblák figyelemmel kisérése, mint ezek több külföldi újságban, pl. az „Allgemeine Augsburger Zeitung”-ban naponként olvashatók. H. Á. Vízi elefánt Egy úr azt állította, hogy van vízi elefánt is, mely óriás állat, hosszú ormánnyal, az Indiaitengerben él. Én ilyen óriás vízi elefántnak hírét sem hallottam, azért kérem, kegyeskedjék engem e tekintetben felvilágosítani. H. Á. (1882) A „vízi elefánt” bizonyosan a Cystophora proboscidea, Nils, lesz, melyet a németek „See- Elephant”-nak neveznek. Az elefánthoz anynyiban hasonlít, hogy nagy, 7-8 méter hosszú állat, meg hogy orra 3-4 deciméternyire nyúlik előre és mozgatható; testének, végtagjainak alkotásában azonban nem hasonlít hozzá, minthogy tulajdonképen fóka és a vízi életre van alkotva. Ez óriás állat a déli félgömb tengereiben lakik. P. J. Illúzió Méltóztassék felvilágosítást adni a felől, hogy miként jó az az optikai csalódás létre, melyet mutatványképen többször volt alkalmam észlelni, hogy élő alakok egész természethűségben rögtön megjelennek és eltűnnek a közönség szeme előtt? K. L. (1882) A kérdésre megfelel a mellékelt kis rajz, mely a kísérteti színpad berendezését ábrázolja. A tulajdonképeni színpad elején egy nagy, tökéletesen áttetsző tükörüveg (m) van ferdén állítva, melyet a közönség nem vesz észre. A színpad előtt, lenn, a közönségtől nem látható helyen erősen megvilágítva kísértetnek, halálnak öltözött élő ember (a) van, kinek képe a közönségre (o) nézve megjelenik a tükörüveg mögött a színpadon (a’). Minthogy pedig e látomány test és anyagnélküli kép, a nézők átláthatnak, sőt a színpadon mozgó igazi emberek át is mehetnek rajta. Ha valaki a tárgyat megvilágító lámpát hirtelen eltakarja, a kép abban a pillanatban eltűnik. A többi kérdésekre vonatkozó válaszokat, terünk szűk volta miatt, csak a jövő füzetben közölhetjük. 381 Természettudományi Közlöny 132. évf. 8. füzet Ki tudja?