Természet Világa, 2001 (132. évfolyam, 1-11. szám)

2001-08-01 / 8. szám

Ebben a hónapban ismét a Természettudomá­nyi Közlöny Levélszekrényéből válogattunk. Kérdéseiket, válaszaikat továbbra is várjuk e-mailen a chemonet@mail.datanet.hu címen vagy levélben a Természet Világa, 1444 Bp. Pf. 256 vagy a ChemoNet Informatikai Alapít­vány, 1124 Bp. Hegyalja út 51. címen. Kérdése­ik, feleleteik az interneten is olvashatók (http://www.kfki.hu/d­emonet/hun/teazo/ miert/kerdes.html). Tessék pontos kísérlettel meggyőződni Nagyon szeretném tudni, mennyiben alapos azon állítás, hogy ha a vetés holdtöltével törté­nik, úgy az illető növény erős, buján fejlődött, szép teljes virágokat vagy gyümölcsöt fog hozni? Tapasztalt egyének egész határozottan állítják. B. Gy. (1882) A növények életére és fejlődésére csak a talaj­­viszonyok, az időjárás, meg a hőmérséklet foly­nak be. Ezt tapasztalatból és kísérletekből tud­juk. A természettudományi kérdésekben pedig mindenkor a tapasztalásból meg a kísérletek­ből merített tényeket mondjuk igaznak. Tessék pontos kísérlettel meggyőződni a Hold befo­lyásáról a növények életére. G. F. erdőmérnök Egy társaságban a következő kérdés merült fel. Ha egy krajczáros pénzdarab, vagy ehhez ha­sonló kő, élével függőlegesen feldobatik, élével fog-e előre hatolni a felszállásnál és leszállásnál vagy pedig lapjára fordul s így fog tovahaladni? A társaság egyik része az elsőt vitatta, másik ré­sze azt állította, hogy a felszállásnál már körül­belül a 9-10-ik méternél okvetetlenül lapjára fordul és így marad mind­végig, a leszállásnál pedig mindig lapjával lesz a föld felé fordulva. F. E. (1883) A feleletet bajos olyan általánosságban meg­adni, mint a kérdés fel van téve. Az érdeklődők talán meg­tehetnék a próbát. Sch. A. Van-e valami tudományos alapja annak a külö­nösen nők között elterjedt közhiedelemnek, hogy a márcziusban esett hó leve, bár meddig eltartva, soha meg nem romlik úgy, mint az év­nek más szakában esett esővíz? P. K. (1883) A márcziusi hó­víz meg nem romlása éppen olyan igaz, mint a szeplőt eltávolító hatása. Szarvasagancs és rózsatő Szeretnék tisztába jönni az iránt, hogy a szarva­sok agancsaikat egészen elhullatják-e idő­szakonként, avagy csak a felső kéregállomány hull le és pedig az is csak darabonként? A tan­könyvek az egészről beszélnek, tehát a csont­állományról is. B. L. (1882) A tankönyvek, melyek azt mondják, hogy a szarvas agancsa egészen lehull, igazat monda­nak. Lehull az minden évben úgy, hogy csak a homlokcsontból kinövő „rózsatő” marad meg, tehát az ágak a rózsával együtt egészen leesnek. A rózsatőt beborító bőrből fejlődik azután az agancs egészen újra, és minden évben egy ág­gal több, mint a megelőző évben. P. J. Földünk pályafutása Ha Földünk pályafutása a Nap körül nem 20 millió mérföld távolra esnék, de teszem fel Szerkeszti: SILBERER VERA mint a Vénusé vagy épen Mercuré, vájjon azon hőmennyiség, a­melyet tőle jelenleg kap, tete­mesen nagyobb leendőne-e? Miért van az, hogy a magasabb hegyeken a hőmérsék csök­ken, holott közelebb esnek a Naphoz? L. J. (1882) A Föld a Nap melegségéből annál többet volna képes felfogni, minél közelebb járna hozzá; a melegmennyiség a Nap-távolság négyzetével fordított viszonyban áll. A Föld Mercur távol­ságában körülbelül 6-szor, a Venuséban 2-szer annyi melegséget kapna a Naptól. Magas hegyeken a Föld testének saját melegsége csekélyebb, minthogy az egyenlő mérsékletnek felületei a hegyek belsejében csak keveset emelkednek a kontinens átlagos niveauja fölé, azonkívül a levegő ritka, s így hőelnyelő képes­sége sokkal csekélyebb, mint az alsóbb, sűrűbb légrétegeké. A hegy magassága a Föld-Nap tá­volsághoz képest eltűnő csekély mennyiség, azért nem mondhatjuk, hogy közelebb esnék a hegy csúcsa a Naphoz, mint a hegy töve. H. A. Iskolaügy Az iskoláknak ellátása tintával a nagy drágaság miatt nagy gondot okoz, azért házilag szeretném készíttetni. Milyen módon készíthető (lehetőleg a drága arab mézga mellőzésével) jó tinta? Dr.P.K. (1921) Tinta készítésére sok jó előírás van. Ma a tin­ták legtöbbje anilinfesték. Házilag úgy készít­hetünk a legolcsóbban tintát, hogy anilin­­feketéből, más néven „nigrosin”-ből (vízben oldhatóból) annyit oldunk vízben, hogy kellő sötét színnel fogjon a papiroson. A gummi ara­­bikumot nem czélszerű kihagyni belőle, de ha nem lehet szerezni, akkor jó helyette dextrin is, melyet meleg vízben oldunk, esetleg ülepítünk és csak a tiszta dextrinoldatot öntjük a tintá­hoz, ennek mennyiségét is legczélszerűbb íráspróbával eldönteni. A dextrint is lehet rész­ben czukorral pótolni. Anilinfekete helyett anilinkéket is használhatunk. Pontos, már ösz­­szeállított előírást azért nem adunk, mert a szükséges anyagok ma rendesen csak korlátolt tisztaságban szerezhetők be, ennek következ­tében az előírás pontos betartása sem vezetne eredményre. Ha „nigrosin” nem kapható, feke­te vagy sötétkék ruhafestékből is készíthető a fent vázolt módon tinta. Dorner Béla Titkosírás Mi módon készíthető a melegítés által előtűnő tinta? D. K. (1883) Ha hígított kénsavat kevés gummi arabicum­­mal keverünk és e színtelen oldattal írunk, az írás szép fekete színben tűnik elő, mihelyt a pa­pirost gyengén melegítjük. W. V. Időjóslás Adhat-e a barométer biztos jóslatot a várható időjárásra? Melyik volna a legczélszerűbb a használatra? B. (1882) A barométer vagy légsúlymérő nem adhat biztos jóslatot a várható időjárásra, mert ez nem csak az észlelési helyen, hanem a föld­felület kiterjedt területén uralkodó légköri vi­szonyoktól függ. Mindamellett hasznos a lég­nyomás ingadozásait figyelemmel kisérni és e czélra legjobban az aneroid, azaz száraz baro­métert lehet használni. Ilyen Calderoninál 12-20 forintért kapható. Azonkívül igen taná­csos az egész kontinensre vonatkozó időjárá­si mappák és táblák figyelemmel kisérése, mint ezek több külföldi újságban, pl. az „Allgemeine Augsburger Zeitung”-ban na­ponként olvashatók. H. Á. Vízi elefánt Egy úr azt állította, hogy van vízi elefánt is, mely óriás állat, hosszú ormánnyal, az Indiai­tengerben él. Én ilyen óriás vízi elefántnak hírét sem hallottam, azért kérem, kegyesked­jék engem e tekintetben felvilágosítani. H. Á. (1882) A „vízi elefánt” bizonyosan a Cystophora pro­­boscidea, Nils, lesz, melyet a németek „See- Elephant”-nak neveznek. Az elefánthoz any­­nyiban hasonlít, hogy nagy, 7-8 méter hosszú állat, meg hogy orra 3-4 deciméternyire nyú­lik előre és mozgatható; testének, végtagjai­nak alkotásában azonban nem hasonlít hoz­zá, minthogy tulajdonképen fóka és a vízi élet­re van alkotva. Ez óriás állat a déli félgömb tengereiben lakik. P. J. Illúzió Méltóztassék felvilágosítást adni a felől, hogy miként jó az az optikai csalódás létre, melyet mutatványképen többször volt alkalmam ész­lelni, hogy élő alakok egész természethűség­ben rögtön megjelennek és eltűnnek a közön­ség szeme előtt? K. L. (1882) A kérdésre megfelel a mellékelt kis rajz, mely a kísérteti színpad berendezését ábrázolja. A tulajdonképeni színpad elején egy nagy, tö­kéletesen áttetsző tükörüveg (m) van ferdén állítva, melyet a közönség nem vesz észre. A színpad előtt, lenn, a közönségtől nem lát­ható helyen erősen megvilágítva kísértetnek, halálnak öltözött élő ember (a) van, kinek ké­pe a közönségre (o) nézve megjelenik a tü­körüveg mögött a színpadon (a’). Minthogy pedig e látomány test és anyag­nélküli kép, a nézők átláthatnak, sőt a szín­padon mozgó igazi emberek át is mehetnek rajta. Ha valaki a tárgyat megvilágító lámpát hirtelen eltakarja, a kép abban a pillanatban eltűnik. A többi kérdésekre vonatkozó válaszokat, terünk szűk volta miatt, csak a jövő füzetben közölhetjük. 381 Természettudományi Közlöny 132. évf. 8. füzet Ki tudja?

Next