Természet Világa, 2011 (142. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / II. Különszám
szempontjából hosszirányú méret, szélességnek a víz szempontjából lehet nevezni. A felszerkezet alátámasztási pontjai közötti távolság a támaszköz (elavult szóval fesztávolság), ez értelemszerűen kissé nagyobb a szabad nyílásnál. Helytelen itt ívhosszról vagy átívelésről beszélni, hiszen a hidak túlnyomó része nem íves szerkezetű. A felszerkezet végei közötti távolság a szerkezeti hossz, ha ezt a hasznos szélességgel megszorozzuk, megkapjuk a hasznos felületet, ami a híd nagyságára jellemző (3. ábra). A felszerkezeteket erőtani működésük szerint csoportosíthatjuk. A leggyakoribb a gerenda, mely függőleges terhekből csak függőleges erőket ad át az alépítménynek. (Ide tartoznak a lemezek is.) A gerendahíd lehet egy- vagy többnyílású, az utóbbi állhat önálló, ún. kéttámaszú részekből, vagy lehet folytatólagos. Ez kedvezőbb, mert nincsenek a pillérek fölött megszakítások, amelyek mindig hibaforrások. Ritkábbak a kerethidak, melyeknek az alépítménye és a felszerkezete egybeépül, ezek függőleges terhekből ferde erőt adnak át az alépítménynek (4. ábra). Az ívhidak lehetnek valódi ívek, melyek jelentős ferde erőket adnak át az alépítménynek (ilyen például a budapesti Margit híd), vagy ún. álívek, melyeknél a vízszintes erőt a felszerkezetben elhelyezett vonórúd vagy feszítőelem veszi fel, és ezáltal nem ad át ferde erőt az alépítménynek. Ilyenek például a régebben épült Keleti-főcsatorna-hidak. Még ritkábbak és csak nagy szerkezeteknél fordulnak elő a függőhidak (régebben lánc-, ma már kizárólag kábelhidak) és legújabban a ferdekábeles hidak. Az előbbieknél az eddig épített legnagyobb szabad nyílás megközelíti a 2 kilométert, az utóbbiaknál meghaladja a 800 métert. A hídpályának a szerkezethez viszonyított helyzete szerint megkülönböztetünk felsőpályás hidakat (ezek a leggyakoribbak, a pálya fölé nem nyúlik szerkezeti elem, ilyen például Budapesten a Petőfi híd, 5. ábra) és alsópályás hidakat, ahol a fő tartószerkezet a pálya fölé emelkedik (függőhidak, nagy rácsos acélhidak, síkvidéki ívhidak, ilyen például a budapesti Szabadság híd, 6. ábra). A hidakat a felszerkezet anyaga szerint is szokás csoportosítani. A közúti hidak túlnyomó része vasbetonból vagy feszített vasbetonból készül. Az utóbbiaknál a szerkezetbe bevitt erőkkel módosítják az erőjátékot, gazdaságosabb, karcsúbb és repedésmentes szerkezetek állíthatók elő. Kisebb hidaknál vasalatlan beton, kő és tégla, továbbá faszerkezet is előfordul. A nagy hidak (közútnál kb. 100 méteres támaszköz, vasútnál kb. 20 méteres támaszköz felett) általában acélból készülnek, de itt nem lehet merev határt húzni. A hidak alapozása a teherbíró talaj helyzetétől függ. Ha ez elég magasan van, és a talajvíz nem okoz nehézséget, többnyire közlekedési vonalak különböző szintű keresztezése esetén, síkalapot célszerű alkalmazni. Vízfolyások felett a mélyalapozás különböző fajtái használatosak, régebben kút- és szekrényalapozás volt szokásos, ma már szinte kizárólag különböző vért és fürt cölöpöket alkalmaznak. Nagy folyók pilléreinél régebben kizárólag légnyomásos alapok készültek, melyek az egészségre károsak voltak. Ezért kiszorították őket a kéregelemek védelmében készülő, nagy átmérőjű, fúrt vasbeton cölöpök. A hidakat úgy kell megépíteni, hogy azok különböző követelményeknek megfeleljenek. Ezek a forgalmi, műszaki, gazdasági és esztétikai követelmények. A forgalmi követelmény azt jelenti, hogy a közlekedőknek zavartalanul, a folyópályával azonos körülmények között kell átjutniuk az akadályon. Műszaki szempontból a híd kellően szilárd (teherbíró), állékony (elmozdulástól mentes) és merev (korlátozott alakváltozású és lengésű) legyen. Gazdasági szempontból a híd a lehetség 4. ábra. Ferdelábú kerethíd az M7 autópálya felett 5. ábra. Felsőpályás híd (a budapesti Petőfi híd) 6. ábra. Alsópályás híd (a budapesti Szabadság híd) 7. ábra. Az Iron bridge Angliában, öntöttvas híd Hidak, amelyek összekötik a világot. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ kiadása A Természet Világa 2011/11. különszáma Träger Herbert: Hidakról általában és néhány érdekesség 103