Természet Világa, 2013 (144. évfolyam, 1-12. szám)
2013-09-01 / 9. szám
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE gyűjtötte, feldolgozta és bemutatta Győr és környékének történelmi értékeit. Simor János győri püspök archeológiai tanszéket állított fel a papi szemináriumban, ennek vezetésével Romért bízta meg. 1860-ban a város határában előkerült sírokról kértek tőle felvilágosítást, s a hozzá intézett kérdésekre válaszolva közölte, hogy „nem tud addig választ adni, míg nem végez alaposabb tanulmányokat és a múzeumokban nem keres összehasonlító anyagot”. E válaszából a megfontolt kutató hangja csendül ki, érzi, hogy még nem járatos annyira a régészetben, nem mondhat elhamarkodott ítéletet. 1861. május 22-én a Városház u. (a mai Rákóczi u.) 423. sz. ház udvarán Takács András sütőmesternél római kőkoporsó került elő, amelyet Römer a helyszínen feltárt, pontosan felmért, és később fel is dolgozott. 1861-ben Ráth Károly levéltáros barátjával megindította Magyarország első történelmi szakfolyóiratát, a Győri Történelmi és Régészeti Füzeteket. Ez a folyóirat 4 kötetből állt, és kötetenként 4 füzetet tartalmazott. A folyóirat megjelenésében nagy szerepe volt Simor püspöknek, aki anyagilag támogatta őket, s Ráth korai halála miatt jórészt ő szerkesztette a köteteket. Rómer és Ráth voltak a győri központtal megalakult Dunántúli Történetkedvelők Társaságának fő szervezői és rendezvényeinek mozgatói. Rómer Flóris 1861 nyarán Pestre került, győri működési területe ekkor már szűknek bizonyult számára, országos tervek megvalósítása várt reá. Meghívást kapott az MTA levéltárának vezetésére. 1862-től Pesten gimnáziumi igazgató lett, három osztályban tanított természetrajzot. Az 1867-es párizsi világkiállításra őt bízták meg a magyar nemzeti kincsek őrzésével, bemutatásával. A kiküldött tárgyakat is ő válogatta össze, a helyszínen élőszóban ecsetelte azok értékeit, francia nyelvű katalógust is nyomtatott. Nem annyira közismert tény, hogy a Pesti Állatkert (ma: Fővárosi Állat- és Növénykert) alapításában is tevékenyen részt vett. Xantus János természetbúvár, utazó és etnográfus volt az ötletadó. Rómer az ötletet már 1862. január 29-én a Természettudományi Társulat közgyűlése elé terjesztette. Végül 1866-ban nyitotta meg a kapuit az Állatkert, amelynek Xantus igazgatója, majd később névadója lett. 1868-ban kinevezték az archeológia egyetemi tanárának a pesti egyetemen. Indítványozására ugyanebben az évben megjelent az Archeológiai Értesítő. Ebben a lapban publikált József főherceg is, Rómer hajdani neveltje. 1869-ben a Magyar Nemzeti Múzeum régiségtárának igazgatója lett. Egyik alapító tagja volt a Magyar Történelmi Társulatnak. Életműve lenyűgöző: 30 önálló kötet és 450 tudományos közlemény. Az ősrégészeti és embertani kongresszuson tartott előadásával a magyar régészetet bekapcsolta a nemzetközi vérkeringésbe. Szintén a sors fintora, hogy 1867-ben királyi tanácsosi címet kapott, 1873-ban a vaskorona rend lovagjává avatta az uralkodó. Ugyanaz az I. Ferenc József, akinek a nevében a haditörvényszék várfogságra ítélte. 1875-ben kiutazott a stockholmi nemzetközi ősrégészeti kongresszusra. Itt tett javaslatot arra, hogy a következő évi archeológiai nagygyűlés színhelye Budapest legyen. Ötletét egyhangúlag elfogadták, ő pedig hatalmas szervezőmunkába kezdett. A következő hónapokat csak ennek a munkának szentelte. 1876. szeptember 9-én a Nemzeti Múzeum nagytermében — a nemzetközi rendezőbizottság főtitkáraként - megnyitotta a tanácskozást. 1877-ben elfogadta Ipolyi Arnold, fiatalkori barátja, akkor már váradi püspök meghívását a nagyváradi káptalan egyik irodalmi stallumára. Ez az egyházi tisztség jól jövedelmező és talán nyugodtabb állás volt Rómer számára. Itt is folytatta tudományos szervező munkáját, majd 1877-ben újabb vidéki múzeumot alapított Nagyváradon. 1880-ban Lisszabonban részt vett a nemzetközi ősrégészeti kongresszuson, 1885-ben pedig a magyar országos régészeti gyűlés társelnökeként tevékenykedett. 1888-ban a magyar természetkutatók tátrafüredi nagygyűlésén is ott volt Liptó megyében, ahol a mahalfalvai Hradiszkó őstáborát kutatta fel. Ez volt az utolsó régészeti szakvizsgálata, ásatása. 1888. augusztus 18-én még megünnepelte áldozópapságának ötvenéves jubileumát. 1889. március 18-án Nagyváradon hunyt el. Temetésén az ország tudományos körei (többek között az MTA, a Pesti Egyetem, a Nemzeti Múzeum, a Régészeti Társulat, A BAKONY, A Bakony című könyvének belső címoldala - Európa Könyvkiadó, Budapest, reprint kiadás, 1990 a Történelmi Társulat) is képviseltették magukat. Sírja is itt, a nagyváradi római katolikus székesegyház altemplomában van. XX. századi múzeumőr utóda, Lovass Elemér a győri bencés gyűjteményt róla nevezte el. 1990. június 2-án a Múzeum előtti téren felállították Borsos Miklós 1972-ben faragott vörös márvány szobrának bronz másolatát Rómer Flórisról. Győrben, Nádorváros kerületben, valamint Budapesten, Gödöllőn, Kőszegen, Veszprémben, Nagyváradon, Zalaegerszegen utca, Győrben a 708-as számú cserkészcsapat viseli nevét. A Bakony sokoldalúságának bizonyítéka 1860-ban jelent meg ,A Bakony” című könyve, fő műve, amelyet nagy érdeklődésre a győri sajtó május 10-én, hetekkel a mű megjelenése előtt már ajánlott. A könyvben bakonyi természetjáró útjairól ír igen érdekes és élvezetes nyelven. A geológiától a műemlékekig, a növénytantól a régészetig az olvasó szinte mindent megtalál, amit egy éles látású, minden iránt érdeklődő, tudományszomjas kutató lényegesnek tartott. A Bakonyról ez volt az első tudományos alapossággal megírt munka, amellyel nemcsak az olvasók körében aratott sikert, hanem tudományos elismerésben is részesült. NYOMATOTT S.AUEHVEIA GÉZÁNÁL GYÓROTT, 1860. Bakonyi rengeteg (Zátonyi Szilárd felvétele) TERMÉNYRAJZI ÉS RÉGÉSZETI VÁZLAT. IRTA BI. RÓMER FLÓRIS, PANNONHEGYI BENCÉS , GYŐRI FŐGYMNASHIMI TANÁR ÉS MISZBIZMÓR. MÁSODIK KIADÁS. A SZF.RZ.Ó TULAJDONA. CXXXIV